„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 17. sor: | 17. sor: | ||
[[1646]]-ban, mintegy fél évszázaddal a [[breszti zsinat|breszti unió]] után 63 [[ortodox]] [[ruszinok|ruszin]] pap esküdött hűséget [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a [[Munkácsi Görög Katolikus Püspökség]] felállításáig, mert az új egyház kezdetben az [[eger|egri]] egyházmegye fennhatósága alá tartozott. |
[[1646]]-ban, mintegy fél évszázaddal a [[breszti zsinat|breszti unió]] után 63 [[ortodox]] [[ruszinok|ruszin]] pap esküdött hűséget [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a [[Munkácsi Görög Katolikus Püspökség]] felállításáig, mert az új egyház kezdetben az [[eger|egri]] egyházmegye fennhatósága alá tartozott. |
||
Az első püspök ([[De Camelis János József]], 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; [[Olsavszky Mihály Mánuel]] püspök papnevelő intézetet alapított [[Munkács]]on; [[Bacsinszky András]] püspök működése (19. század) eredményeként [[Magyarország]]on jogilag egyenjogú lett a [[görög katolikus egyház]] a [[római katolikus egyház|római katolikussal]], valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is. |
Az első püspök ([[De Camelis János József]], 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; [[Olsavszky Mihály Mánuel]] püspök papnevelő intézetet alapított [[Munkács]]on; [[Bacsinszky András]] püspök működése (19. század) eredményeként [[Magyarország]]on jogilag egyenjogú lett a [[görög katolikus egyház]] a [[római katolikus egyház|római katolikussal]], valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a [[ruszin nyelv|ruszin irodalmi nyelv]] fejlődését is. |
||
===A szovjet korszak=== |
===A szovjet korszak=== |
||
A lap 2008. augusztus 18., 20:29-kori változata
Története
1646-ban, mintegy fél évszázaddal a breszti unió után 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának az Ungvárott. De még közel száz év telt el az önálló a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség felállításáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
Az első püspök (De Camelis János József, 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt Máramaros vármegye ruszin lakosságára is; Olsavszky Mihály Mánuel püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; Bacsinszky András püspök működése (19. század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.
A szovjet korszak
Romzsa Tódor püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került, és 28 közülük nem tért vissza. Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. 1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.
Jelenkor
Az egyház jogi rehabilitálására 1989-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.
1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede magyar. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galíciában is működik görögkatolikus egyházmegye Lviv központtal, mely az Ukrán Görög Katolikus Egyház része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak).
Külső hivatkozások
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |