Vad (vadászat)

Az emberek többsége minden szabadon élô állatot a vadnak gondol. A vadászati és természetvédelmi jogszabályok azonban meglehetôsen éles határt húznak, és hazánkban jogi értelemben csak a vadászható fajok minôsülnek vadnak.

A Föld különbözô részein a természeti adottságok, az adott társadalom kultúrája, a történeti hagyományok és a gazdasági feltételek határozzák meg, hogy mely vadon élô állatokat hasznosítják és tekintenek vadnak. Európában a vadgazdálkodás és a vadbiológia hagyományosan a vadászható emlôsökkel és madarakkal foglakozott, de az újabb felfogás a halakat kivéve már valamennyi szabadon élô gerinces kutatását idesorolja. Ennek a változásnak számos oka volt:

• A vadászható fajok köre az elmúlt évszázadban sokat változott, mivel egyes fajok elszaporodtak, mások pedig megfogyatkoztak. A csökkenô, esetenként veszélyeztetett fajok kutatása különösen sok figyelmet kapott, fôleg helyzetük javítása érdekében. Ezek a vizsgálatok a vadvédelem és tágabb értelemben a természetvédelem megalapozói voltak.
• Európa országaiban a természeti adottságok nagyon eltérôek és így a vadászható fajok köre és a vadászat módszerei is nagyon változatosak. Egy faj ott, ahol vadászható, egyértelmûen a szûken vett vadbiológia tárgya, máshol viszont állatökológiai vagy természetvédelmi kutatások foglalkozhatnak vele.
• Az emlôsökön és madarakon kívül a világban számos más gerincest (kétéltûek és hüllôk) vadásznak és csapdáznak, sôt gerinctelenek (például csigák, kagylók, rovarok) is fontos állati fehérjeforrások lehetnek. Ökológiai, módszertani szempontból ezek vizsgálata, védelmük vagy hasznosításuk megalapozása módszertani alapjait tekintve nem válik el a vadászható fajoktól.

A vad védelmérôl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló LV/1996. törvény (Vtv.) megfogalmazása szerint:

Vtv. 1. § (1) E törvény a Magyar Köztársaság területén vadon élõ állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élõhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggõ állami feladatokat és hatásköröket.

(2) A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, elõforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minõsülõ vadászható állatfajokat (a továbbiakban: vad).

(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élõ környezetben vadon élõ, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet nem a vadászati jog hasznosítása érdekében tartanak bekerített helyen.