„Váltópénz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a image to kép |
a képlinkek javítása, magyarítása |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:HUFcoin 1 1946 obverse.JPG| |
[[Kép:HUFcoin 1 1946 obverse.JPG|bélyegkép|jobbra|150px|Egy 1946-os kiadású egyforintos [[előlap]]ja MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ felirattal]] |
||
A '''váltópénz''' olyan [[érme]], melynek [[névérték]]e meghaladja a pénz fémértékét. Ezzel szemben az [[értékpénz]]ek névértéküknek megfelelő mennyiségű és finomságú [[nemesfém]]ből készülnek. Váltópénzeket eredetileg a kisebb [[készpénz]]ügyletek lebonyolítására hozták forgalomba, mivel nemesfémből túlságosan kis méretű érmét kellett volna verni, közönséges fémből (pl. [[réz]]ből) viszont túlságosan nagyot ahhoz, hogy a fém értéke arányban legyen az érme névértékével. Így inkább a megfelelő méretre helyezték a hangsúlyt, és az olcsó fémből vert érmék kényszerforgalmát rendelték el. Ezen érmék kibocsátása és elfogadási kötelezettsége is korlátozva volt. Pl. az [[Ausztria-Magyarország|osztrák-magyar]] bronz [[Osztrák-magyar korona|egy- és kétfilléreseket]] csak egy korona határértékig volt kötelező elfogadni. |
A '''váltópénz''' olyan [[érme]], melynek [[névérték]]e meghaladja a pénz fémértékét. Ezzel szemben az [[értékpénz]]ek névértéküknek megfelelő mennyiségű és finomságú [[nemesfém]]ből készülnek. Váltópénzeket eredetileg a kisebb [[készpénz]]ügyletek lebonyolítására hozták forgalomba, mivel nemesfémből túlságosan kis méretű érmét kellett volna verni, közönséges fémből (pl. [[réz]]ből) viszont túlságosan nagyot ahhoz, hogy a fém értéke arányban legyen az érme névértékével. Így inkább a megfelelő méretre helyezték a hangsúlyt, és az olcsó fémből vert érmék kényszerforgalmát rendelték el. Ezen érmék kibocsátása és elfogadási kötelezettsége is korlátozva volt. Pl. az [[Ausztria-Magyarország|osztrák-magyar]] bronz [[Osztrák-magyar korona|egy- és kétfilléreseket]] csak egy korona határértékig volt kötelező elfogadni. |
||
A lap 2008. augusztus 3., 13:29-kori változata
A váltópénz olyan érme, melynek névértéke meghaladja a pénz fémértékét. Ezzel szemben az értékpénzek névértéküknek megfelelő mennyiségű és finomságú nemesfémből készülnek. Váltópénzeket eredetileg a kisebb készpénzügyletek lebonyolítására hozták forgalomba, mivel nemesfémből túlságosan kis méretű érmét kellett volna verni, közönséges fémből (pl. rézből) viszont túlságosan nagyot ahhoz, hogy a fém értéke arányban legyen az érme névértékével. Így inkább a megfelelő méretre helyezték a hangsúlyt, és az olcsó fémből vert érmék kényszerforgalmát rendelték el. Ezen érmék kibocsátása és elfogadási kötelezettsége is korlátozva volt. Pl. az osztrák-magyar bronz egy- és kétfilléreseket csak egy korona határértékig volt kötelező elfogadni.
Mivel a fenti szakszerű váltópénzfogalom a nemesfémalapú pénzrendszerek idején volt használatban, ma más értelemben, a pénzegység alatti címletek megnevezésére is használják, pl. a forint esetében a fillér érmékre. Ennek az az oka, hogy a korábbi pénznemek esetében főként ezek a címletek készültek közönséges fémből, így a megnevezés a nemesfémstandard elhagyása után is megmaradt, s csak az utóbbi években, a fillér kivonásával kezd kikopni a köztudatból.
A XX. század során az értékpénzek forgalma visszaszorult, így mostanra az összes modern fizetőeszköz fémpénzállománya váltópénz. Ezeket sok országban továbbra is csak bizonyos értékhatárig kötelező elfogadni.