„Schaár Erzsébet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jav.
21. sor: 21. sor:
*[http://www.homegaleria.hu/Kepek/Schaar_Erzsebet/schaar_erzsebet.html Homegaléria]
*[http://www.homegaleria.hu/Kepek/Schaar_Erzsebet/schaar_erzsebet.html Homegaléria]
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ Életrajzi Lexikon]
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ Életrajzi Lexikon]
*[http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/schaar_erzsebet/ Beke László: Schaár Erzsébet] Artportál
*[http://www.artportal.hu/lexikon/kepek/schaar_erzsebet/kinn_es_benn/ Schaár Erzsébet: Kinn és benn] Artportál
*[http://www.artportal.hu/lexikon/kepek/schaar_erzsebet/utca_eletnagysagu_reszlet/ Schaár Erzsébet: Utca (részlet)] Artportál


[[Kategória:Magyar szobrászok]]
[[Kategória:Magyar szobrászok]]

A lap 2008. augusztus 2., 13:06-kori változata

Schaár Erzsébet (Budafok, 1908. július 27. – Budapest, 1975. augusztus 29.); szobrász, Munkácsy-díjas (1962), érdemes művész (1972).

Mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. 1932-ben elnyerte a fiatal művészek Szinyei-díját. 1935-ben férjhez ment Vilt Tibor szobrászművészhez.

Első önálló kiállítása 1932-ben volt Budapesten. Először portréira figyeltek fel. Jelentőségét korán felfedezte Ferenczy Béni is.

A 20. század negyvenes éveiben kisméretű fa domborműveket, a hatvanas években térbe ékelődő, kissé Giacometti szobraihoz hasonló figurákat alkotott. Ugyanakkor sok fekvő alakot is mintázott: ágyban fekvő nőalakokat, szerelmespárokat, halott katonákat. Építészeti elemek is foglalkoztatni kezdték. Ekkortól alkalmazta a könnyű, késsel vágható, fűrészelhető hungarocellt, amelyből már életnagyságú tereket hozott létre. Ebben a térben az enteriőr és figura kapcsolata komplett, végleges egységben jelent meg.

1970-ben a Műcsarnokban életmű-kiállítása volt. 1972-ben Antwerpenben és Genfben állított ki. 1977-ben a duisburgi Wilhelm Lehmbruck Múzeum emlékezett meg róla.

Számos köztéri szobra áll Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Tihanyban és másutt. Hagyatékának jó része a székesfehérvári István király Múzeumban van.

Az Utca

1974-ben Székesfehérváron mutatta be az Utcát, amelynek falai között, ablakai mögött korábbi művei is megjelentek, tudósokról, politikusokról, művészekről készített portréi.

Az Utca más változata 1975-ben Luzernben is megjelent. 1985-91-ben elkészítették az időtállóbb gipszből is, és védőépületet emeltek fölé Pécsett.

Külső hivatkozások