„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. július 31., 13:50-kori változata

A Kenyérmezői-patak a Budai-hegység északnyugati részén ered Piliscsaba mellett, és nagyjából a 10-es főút mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, Pilisjászfalut, Leányvárt, Dorogot és Esztergom-Kertvárost érintve, végül Esztergom közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-Dunába. A viszonylag hosszú távolság ellenére hozama nem jelentős. A dorogi bányászkodás idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt.^[1] Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a Palatinus-tó vizét. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő Kenyérmezőről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. A Duna–Ipoly Nemzeti Park állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát 1990-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.

A 2004-es szennyezés

2004. július 30-án a dorogi Onyx Kft. – emberi mulasztás következtében – dioxint juttatott Kenyérmezői-patakba, azon keresztül a Dunába. Az itt található csápos- és ablakos kutakból szerzi Esztergom az ivóvizét. A szennyezés összesen ötvenezer ember ivóvízbázisát veszélyetzette. Esztergom környékén azonnal korlátozták az ivóvízfogyyaztást. A szennyezés súlyosságát mutatja, hogy a táti Kis-Duna-ágból több tonna hal pusztult ki, eltűntek itt élő kagyló és rák fajták.

A 2005-ös szennyezés

2005. augusztus elején poliklórozott bifenil (PCB), vagyis rákkeltő mutagén anyagok, dioxinok kerültek a patakba. A mérések a PCB-k határártékének négyszázszorosát, a dioxinok határértének százszorosát mutatták ki a környező iszapban. Ez ismét veszélyt jelentett Esztergom ivóvízbázisára, ahol napokig nem lehetett csapvizet inni, sem azzal főzni. Augusztus 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium vizsgálatai alapján a Kenyérmezői-patak, a Kis-Duna-ág és a Duna esztergomi szakasza már nem tartalmazott sem PCB-t, sem dioxint. Közlésük szerint a két szennyezésnek semmi köze nem volt egymáshoz, és valószínűleg a második szennyezés nem is érte el a 4,9 km-re lévő Dunát.

Külső hivatkozások

↑ Dorogi Lexikon (2008)

[1] Dorogi Lexikon (2008)

[1]

A lap 2008. július 29., 23:23-kori változata szerkesztés SamatBot (vitalap \| szerkesztései) botok 247 461 szerkesztés a kozmetikai javítások ← Régebbi szerkesztés		A lap 2008. július 31., 13:50-kori változata szerkesztés visszavonás DorganBot (vitalap \| szerkesztései) botok 99 820 szerkesztés a képlinkek javítása, magyarítása Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:Kmezopatak.jpg\|~~thumb~~\|220 px\|Kenyérmezői-patak Dorogon]]		[[Kép:Kmezopatak.jpg\|bélyegkép\|220 px\|Kenyérmezői-patak Dorogon]]

	A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút]] mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár]]t, [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna\|Dunába]]. A viszonylag hosszú távolság ellenére hozama nem jelentős. A dorogi bányászkodás idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt.<ref>Dorogi Lexikon (2008)</ref> Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát [[1990]]-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.		A '''Kenyérmezői-patak''' a [[Budai-hegység]] északnyugati részén ered [[Piliscsaba]] mellett, és nagyjából a [[10-es főút]] mentén folyik észak-nyugati irányba, Piliscsabát, [[Pilisjászfalu]]t, [[Leányvár]]t, [[Dorog]]ot és [[Esztergom-Kertváros]]t érintve, végül [[Esztergom]] közigazgatási területén, a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-[[Duna\|Dunába]]. A viszonylag hosszú távolság ellenére hozama nem jelentős. A dorogi bányászkodás idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt.<ref>Dorogi Lexikon (2008)</ref> Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Lejtése csekély, sebessége lassú, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő. A patak dorogi szakaszát [[1990]]-ben rendezték, mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.