„Szentgotthárdi járás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Szentgotthárdi járás''' egy [[járás]] volt [[Magyarország]]on a [[trianoni békeszerződés]]ig, melynek területén jelentős szamú [[németek|német]] és [[vend]] kisebbség élt. Legfontosabb folyója a [[Rába]], amely mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal. |
A '''Szentgotthárdi járás''' egy [[járás]] volt [[Magyarország]]on [[Vas vármegye|Vas vármegyében]] a [[trianoni békeszerződés]]ig, melynek területén jelentős szamú [[németek|német]] és [[vend]] kisebbség élt. Legfontosabb folyója a [[Rába]], amely mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
A lap 2008. július 27., 17:52-kori változata
A Szentgotthárdi járás egy járás volt Magyarországon Vas vármegyében a trianoni békeszerződésig, melynek területén jelentős szamú német és vend kisebbség élt. Legfontosabb folyója a Rába, amely mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.
Fekvése
Keletről a körmendi járás, Dél-Keletről Zala vármegye, Délről a muraszombati járás, Nyugatról Stájerország és Èszakról a németújvári járás határolta.
Története
A trianoni békeszerződés Ausztria, Szlovénia és Magyarország között osztotta fel (akkori területe: 677,60 km²). Ma több mint fele Magyarországhoz tartozik. A járás Ausztriának ítélt része ma Bezirk Jennersdorf (gyanafalvi járás), a Szlovéniához került terület pedig a Muramente részét képezi. Idecsatolták a muraszombati járás Magyarországnak megmaradt településeit.