Kartell

A kartell a közgazdaságtan fogalomtárában olyan szervezet, mely kettő vagy több, többnyire hasonló piacon tevékenykedő vállalat kartellmegállapodásából jön létre. Célja lehet a versenytársak kiszorítása a piacról, komoly belépési korlátok állítása és a piac még hatékonyabb lefölözése. A vállalatok megállapodhatnak közösen szabott (nem a versenyzői piac által meghatározott) ár alkalmazásában, a piac egymás közötti felosztásában, vagy a termelt mennyiség nagyságában.

Megmutatható, hogy a kartell saját (aggregált) reziduális keresleti görbéjén monopóliumként tevékenykedik. Bár ehhez a közgazdaságtan módszertanának legújabb fejleményeit is felhasználják, tény, hogy egy-egy kartell felfedése, tevékenységük bizonyítása nagyon nehéz feladat. Általában a kartellek bukásához az egyik kartelltag kilépése, a többiek tevékenységének felfedése járul hozzá.

Egy kartell kialakulása jelentős jóléti veszteséggel jár, ezért a fejlett piacgazdaságokban a versenyhatóságok igyekeznek megbüntetni a kartellezőket.

A kartell a tisztességtelen verseny egyik tényállása.

Horizontális és vertikális kartell

A kartellek általános fogalmát a jogszabály nem definiálja, de a nemzetközi versenyjoggal összhangban kartellok alatt a versenykorlátozó hatású megállapodásokat értjük. Vertikális kartellről akkor van szó, ha a megállapodást a piaci rendszer különböző szintjén elhelyezkedő és a forgalmi folyamat különböző szakaszaiban résztvevő vállalkozások kötik. A vertikális kapcsolatoknak azonban szükségszerű velejárója lehet olyan bizonyos mértékű korlátozás, mely a piac nélkülözhetetlen eleme. Ez alól a tilalom alól tehát a megállapodások egyes csoportjait a jogszabály mentesíti (egyedi mentesítés, csoport-mentesítés). A horizontális kartell alatt olyan megállapodást értünk, ahol a versenytársak piaci lépéseiket összehangolják. Ebben az esetben a piac szereplői a gazdasági folyamat azonos szintjén helyezkednek el és összehangolt magatartásukkal, döntéseikkel befolyásolhatják a piac természetes működését.

Melyek a legjelentősebb kartell-tilalmak?

Ez a tilalom vonatkozik különösen: - a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; - az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; - a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; - a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; - a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra; - a piacra lépés akadályozására; - arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; - a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Mit értünk a kartell-tilalomba ütköző szerződések semmisségén?

Polgári Törvénykönyvünk a jogszabályba ütköző szerződéseket a semmisség jogkövetkezményével sújtja. A kartell-tilalom megszegésével kötött megállapodásokhoz is szükségszerű olyan súlyos szankciót kötni, mely visszatartja a piac szereplőit a versenytörvényben előírt szabályok megsértésétől. Jogszabályunk tehát a versenytörvénybe foglalt egyéb jogkövetkezmények mellett és azokkal párhuzamosan a Polgári Törvénykönyvünkben foglalt semmisséget is kilátásba helyezi azok számára, akik a kartell-tilalomba ütköző megállapodásokat kötnek. Ehhez kapcsolódik az a jogi lehetőség, hogy a Gazdasági Versenyhivataltól lehet kérni annak megállapítását, hogy a tervezett megállapodás nem minősül versenykorlátozónak és ezzel nem fog beleütközni a kartell-tilalom rendelkezéseibe. Egyedi mentesítés esetén a Gazdasági Versenyhivatal olyan deklaratív jellegű határozatot hoz, mely a megkötés időpontjára visszaható hatállyal érvényesnek ismeri el a szerződést. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelmet elutasítja, úgy a kartell-tilalom megszegésével kötött szerződés semmis és érvénytelen.

Kikre nem vonatkozik a kartell-tilalom?

Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha a) csekély jelentőségű (bagatell kartell) b) egymástól nem független vállalkozások között jön létre. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a feleknek a piaci összforgalmon belül az együttes részesedése nagyon alacsony. Ezt a jogszabály 10%-ban határozza meg. Egymástól nem független vállalkozásoknak minősül az egy konszerhez tartozó vállalkozások közötti összehangolt piaci magatartás. Ez a jogszabályi rendelkezés elismeri a tulajdonos irányítási jogát és a gazdaságilag nem önálló vállalkozásokat verseny szempontból egy gazdasági egységnek ismeri el.