„Poliszintetikus nyelv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szintézisindex
fogalmi zavar?
7. sor: 7. sor:
-- Ez nem jó példa, mert nincs benne állítmány, így nem teljes mondat, másrészt félrevezető, mert a szófajváltás és a grammatikalizáció sokkal sajátosabb jellemzője. -->
-- Ez nem jó példa, mert nincs benne állítmány, így nem teljes mondat, másrészt félrevezető, mert a szófajváltás és a grammatikalizáció sokkal sajátosabb jellemzője. -->


A szintézisindex azt méri, hogy átlagosan hány szóelemből (morfémából) épülnek fel a szavak az adott nyelvben. Ez az inkorporáló, más néven poliszintetikus nyelvekben nagy: például az egyik eszkimó nyelvé 3,72. <!--Hogy melyik, arról nincs szó A nyelv enciklopédiájában. -->
A szintézisindex azt méri, hogy átlagosan hány szóelemből (morfémából) épülnek fel a szavak az adott nyelvben. Ez az inkorporáló nyelvekben nagy: például az egyik eszkimó nyelvé 3,72. <!--Hogy melyik, arról nincs szó A nyelv enciklopédiájában. -->


[[Kategória:Nyelvtipológia]]
[[Kategória:Nyelvtipológia]]



A lap 2008. július 23., 18:07-kori változata

Az inkorporáló vagy bekebelező nyelv morfológiai fogalom: e nyelvekben egyetlen, bonyolult morfémasorral fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg. Az inkorporáló nyelvek egyetlen szava tehát izoláló vagy agglutináló nyelvekben egész mondatnak felelnek meg.

Példa: az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut”. Példák inkorporáló nyelvekre: több amerikai indián nyelv (oneida), Szibéria egyes régi nyelvei, eszkimó nyelvek (pl. szirenyiki eszkimó, grönlandi eszkimó), de a legtöbb formális nyelv is közel áll az inkorporáló típushoz).

A szintézisindex azt méri, hogy átlagosan hány szóelemből (morfémából) épülnek fel a szavak az adott nyelvben. Ez az inkorporáló nyelvekben nagy: például az egyik eszkimó nyelvé 3,72.

Lásd még