„Állatövi fény” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: sk:Protisvit |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Orionid milky way venus zodiacal light.jpg|thumb|300px|A kép jobb szélén egy [[orionida]] látható, az alsó nagy, fehér paca a [[Vénusz]] ebből ferdén indul ki a halvány, fehér [[állatövi fény]], a kép tetején lévő vízszintes fehér sáv a [[Tejút]].]] |
|||
Az '''állatövi fény''' az [[ekliptika]] mentén látható fényjelenség. |
Az '''állatövi fény''' az [[ekliptika]] mentén látható fényjelenség. |
||
A lap 2008. július 23., 00:21-kori változata
Az állatövi fény az ekliptika mentén látható fényjelenség.
Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a horizont metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a Nap iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány fényhíd formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ellenfényként ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban február-márciusban napnyugta után, illetve szeptember-októberben napkelte előtt lehet megfigyelni.
Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő interplanetáris anyag részét képező apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a Föld közelében átlagosan 10 részecske/km3), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.