„Lázár deák” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. június 28., 09:39-kori változata

Lázár deák vagy Lázár bíborosi titkár (Lazarus secretarius, azaz Lázár keresztnevű) titkár; 16. század) a Tabula Hungariae^[1], a Magyar Királyságról készült első fennmaradt nyomtatott térkép készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a mohácsi csatavesztés előtti országnak.

Élete

Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár deák a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna. Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy secretarius, azaz „titkár” volt és Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű secretarius megjelölés inkább világi személyt takarhatott.

A források szerint Lázár deák nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak „hozzáértő” ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz deák volt. Így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.

Lázár deákot a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is egyértelműen megerősíti.

Lásd még

Tabula Hungariae

Külső Hivatkozások

↑ [1]

[1] [1]

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Kép:Tabula hungariae.jpg|200px|right|thumb|A Tabula Hungariae]]
-A [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt nyomtatott térképet - [[Tabula Hungariae]] [http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2d/Tabula_hungariae.jpg] - '''Lázár bíborosi titkár''' (Lazarus ([[Lázár]]) keresztnevű) „secretarius”, és munkatársa, Jacob Ziegler matematikus készítette.
+'''Lázár deák''' vagy '''Lázár bíborosi titkár''' (''Lazarus secretarius'', azaz [[Lázár]] keresztnevű) titkár; [[16. század]]) a ''[[Tabula Hungariae]]''<ref>[http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/2/2d/Tabula_hungariae.jpg]</ref>, a [[Magyar Királyság]]ról készült első fennmaradt [[könyvnyomtatás|nyomtatott]] [[térkép]] készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a [[mohácsi csata]]vesztés előtti országnak.
-Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ennek alapján joggal vélhető, hogy '''Lázár deák''' a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna.
-Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy „secretarius”, azaz „titkár” lehetett, és a térképet készítő Lázár deák [[Bakócz Tamás]] (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. [[Bakócz Tamás|Bakócz]] a XVI. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. [[Bakócz Tamás|Bakócz]] személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű secretarius megjelölés inkább világi személyt takarhatott.
-A források szerint '''Lázár deák''' nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz "deák" volt, így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.
-Lázár deákot a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is egyértelműen megerősíti. Az „é” hangot „ee”-vel jelölte, például Ezeek, Zeek, Zeeplak stb., az „ö” hangot pedig „ew„-vel: Fewdwar, Gew, Eskew, Ewsi, Fewldeak, Tertzew, Besenew stb. A [[Tabula Hungariae]] helyneveinek feldolgozása során azt is megfigyelték, hogy a „c” hangot esetenként a „tz” betűk jelölik, például Adatz, Agatz, Bakotza stb. Ez a helyesírási sajátosság az ófelnémet nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevések szerint ez származhat bármely közreműködőtől, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár deák, például az „i” hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk e térképen.
+==Élete==
-A nyomtatott térképen feltűnő, hogy a XVI. századi Magyarország határain túli területeket csak az ország déli részein ábrázolt a szerző. A térképen az Al-Duna mentén Szörényvár (Turnu-Severin) a legkeletebbre fekvő hely, míg az Adriai-tenger partvonalán a legdélibb település Sibenic (Šibenik). Ugyanebben a térségben, az Adriai-tenger partján feltüntetett legészakibb hely Zengg (Senj). E helyek sajátos összefüggésre irányíthatják a figyelmet. A [[középkori Magyarország]]on a déli határvédelemi rendszert - amelynek kiépítése az Európa szíve felé támadni szándékozó oszmán-török seregek miatt vált egyre égetőbbé a XIV. század második felétől kezdődően - két, egymással párhuzamosan mintegy 100 kilométernyi távolságban húzódó végvárlánc alkotta. Az első többnyire a [[Magyar Királyság]] határain kívül, az elbukott balkáni államoktól meghódított területeken, Havasalföld határától az Adriáig tartott. A külső védelmi vonal [[Szörény]]vártól [[Nándorfehérvár]]ig (Beograd) az Al-Duna vonalát követte, onnan a szrebreniki bánság várain keresztül a Száva mentén haladt. Innen hatalmas ívben a Boszna folyó völgye irányába kanyarodott, és Banja Lukán, a Jajcán és Kninen, át Klisszán (Klis) és Szkardonán (Skradin) át érte el az Adriai tenger partját. E védelmi vonal mögött húzódott a második védelmi rendszer, amely [[Temesvár]]tól (Timişoara) indult Nándorfehérvárig, majd a Szerémség kisebb várainak láncolata következett, részben a Száva folyó mentén, majd az Una folyó völgyét követve Zenggnél érte el az Adriai-tengert az erődsor. Ennek a védelmi rendszernek a legerősebb pontja [[Nándorfehérvár]], míg a legkevésbé megerősített rész [[Erdély]] déli határvonala volt.
+Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár deák a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna.
-A térkép a [[középkor]]i [[Magyarország]] területét foglalja magában, az [[Árpád-kor]]i balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45-90 °-kal elforgatták, DNY-ÉK-i fekvésű. Legfőbb értéke a településábrázolás, melynek ábrái részint jelképek, részint látkép jellegűek. A mintegy 1400 földrajzi rész eredeti formában íródott. Ebből 1270 a településnév, amelyekből 356 esik a mai [[Magyarország]] területére.Értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a [[Mohácsi csata]]vesztés előtti országnak.
+Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy ''secretarius'', azaz „titkár” volt és [[Bakócz Tamás]] (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan „rendi” státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű ''secretarius'' megjelölés inkább világi személyt takarhatott.
+A források szerint Lázár deák nem végezhetett egyetemet, mivel akkor őt [[magister]]ként kellett volna megszólítani. Csak „hozzáértő” ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz [[deák]] volt. Így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket.
-A történelem régebbi eseményeit ábrák, csataképek és feliratok jelzik, az 1526-os törökdúlás területét pontsor mutatja. Alul latin és német nyelvű országleírás olvasható.
+Lázár deákot a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is egyértelműen megerősíti.
-Magyarország címerében [[Albrecht Dürer]] címerképét ismerhetjük fel. A fametszet kevés példányából mindössze egy maradt fenn, amelyet egy évszázada szerezett meg [[Apponyi Sándor]] és 1924-ben ajándékozta az [[Országos Széchenyi Könyvtár]]nak.
+==Lásd még==
-A térképnek öt kiadása ismert.
+*''[[Tabula Hungariae]]''
 ==Külső Hivatkozások==
-*[http://www.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/tabulahun/tabulahun_index_hu.htm A Tabula Hungariae és változatai] ([[OSZK]])
-*[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=17698 Dokumentumörökség lett Magyarország első nyomtatott térképe]
-*[http://portal.unesco.org/ci/fr/ev.php-URL_ID=24786&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html De nouvelles inscriptions pour le Registre de la Mémoire du monde] – [[UNESCO|UNESCO portál]] (en:, fr:)
 * [http://www.kincstar.oszk.hu/html/muvek/lazarus.htm Lázár térképe és változatai]
 * [http://erdelyert.hu/termek/lazar_deak-magyarorszag_legregebbi_ismert_nyomtatott_terkepe_0 Lázár deák]
-* [http://de.wikipedia.org/wiki/Wolfgang_Lazius Wolfgang Lazius (Lázi Farkas)]
+[[Kategória:Magyar földrajztudósok]]
+[[Kategória:16. századi magyarok]]