„Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
reklámszagú |
még mindig reklám az egész, próbálom átírni, de nem vagyok hozzáértő |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a rendszerváltást követően jött létre. Elnökét és ügyvezetőjét 4 évente választja a Közgyűlés, melynek 121 főből álló tagsága a vidéki hitközségek és a budapesti körzetek képviselőiből, valamint rabbikból áll. |
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a rendszerváltást követően jött létre. Elnökét és ügyvezetőjét 4 évente választja a Közgyűlés, melynek 121 főből álló tagsága a vidéki hitközségek és a budapesti körzetek képviselőiből, valamint rabbikból áll. |
||
[[Magyarország]]on különböző becslések szerint ma megközelítőleg 80-120 ezer zsidó él, több mint 90%-a Budapesten. A fővárosban mintegy húsz zsinagógában van rendszeres Istentisztelet |
[[Magyarország]]on különböző becslések szerint ma megközelítőleg 80-120 ezer zsidó él{{forrás}} (a [[2001]]-es népszámláláson 12 871-an vallották magukat annak), több mint 90%-a Budapesten. A fővárosban mintegy húsz zsinagógában van rendszeres Istentisztelet. A Szövetség fő feladatának tekinti a vallási élet fejlesztését, a szociális segítségnyújtást, a hagyományőrző oktatást. |
||
Az [[1989]]-es [[rendszerváltás]]t követően |
Az [[1989]]-es [[rendszerváltás]]t követően az állami korlátok eltűnése visszaállította a vallási élet szabadságát a zsidó vallás számára is. |
||
<!-- innentől reklámszagú --> |
|||
A [[zsinagóga]]i élet élénkülő közösségi kapcsolatokat teremtett: újra előtérbe került a tanulás ([[talmud]]-tóra), a szociális gondoskodás, egymás emberi-erkölcsi segítése. |
|||
A magyarországi zsidó kultúra különösen gazdag, színes és érdekes. Tradíciónk eredete a honfoglalás idejére nyúlik vissza. A XIX. századtól a zsidóság lehetőségeket kapott a polgári életre, a társadalomba való beilleszkedésre, anélkül, hogy vallását fel kellett volna adnia. Jelentős tudósokat, orvosokat, írókat, a gazdaságot építő személyiségeket, művészeket adott e közösség Magyarországnak. Közös történelmünk mélypontjai közül a holocaust a legfájóbb számunkra, melynek során 600 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg. |
A magyarországi zsidó kultúra különösen gazdag, színes és érdekes. Tradíciónk eredete a honfoglalás idejére nyúlik vissza. A XIX. századtól a zsidóság lehetőségeket kapott a polgári életre, a társadalomba való beilleszkedésre, anélkül, hogy vallását fel kellett volna adnia. Jelentős tudósokat, orvosokat, írókat, a gazdaságot építő személyiségeket, művészeket adott e közösség Magyarországnak. Közös történelmünk mélypontjai közül a holocaust a legfájóbb számunkra, melynek során 600 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg. |
||
A lap 2008. június 17., 11:27-kori változata
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint reklámízű megfogalmazások találhatók (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a rendszerváltást követően jött létre. Elnökét és ügyvezetőjét 4 évente választja a Közgyűlés, melynek 121 főből álló tagsága a vidéki hitközségek és a budapesti körzetek képviselőiből, valamint rabbikból áll.
Magyarországon különböző becslések szerint ma megközelítőleg 80-120 ezer zsidó él[forrás?] (a 2001-es népszámláláson 12 871-an vallották magukat annak), több mint 90%-a Budapesten. A fővárosban mintegy húsz zsinagógában van rendszeres Istentisztelet. A Szövetség fő feladatának tekinti a vallási élet fejlesztését, a szociális segítségnyújtást, a hagyományőrző oktatást.
Az 1989-es rendszerváltást követően az állami korlátok eltűnése visszaállította a vallási élet szabadságát a zsidó vallás számára is.
A zsinagógai élet élénkülő közösségi kapcsolatokat teremtett: újra előtérbe került a tanulás (talmud-tóra), a szociális gondoskodás, egymás emberi-erkölcsi segítése.
A magyarországi zsidó kultúra különösen gazdag, színes és érdekes. Tradíciónk eredete a honfoglalás idejére nyúlik vissza. A XIX. századtól a zsidóság lehetőségeket kapott a polgári életre, a társadalomba való beilleszkedésre, anélkül, hogy vallását fel kellett volna adnia. Jelentős tudósokat, orvosokat, írókat, a gazdaságot építő személyiségeket, művészeket adott e közösség Magyarországnak. Közös történelmünk mélypontjai közül a holocaust a legfájóbb számunkra, melynek során 600 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg.
A vallási élet újra felvirágoztatása, a zsidó kultúra terjesztése, a világ zsidóságával való kapcsolatok erősítése a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége fő feladata.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége képviseli a magyarországi zsidóságot a nemzetközi zsidó szervezeteknél többek között a Zsidó Világkongresszusnál (WJC), az Európai Zsidó Kongresszusnál (EJC), A Claims Conference-nél, a Joint-nál és a Szochnutnál.