II. Lipót osztrák őrgróf

II. Lipót (1050 – 1095. október 12.) volt Ausztria őrgrófja 1075-től haláláig. A nép körében Igazságos Lipótként vált ismerté. Rezidenciáját Gars am Kampben rendezte be.

1050-ben látta meg a napvilágot Babenberg Ernest és Adelheid, II. Dedi (vagy Dedo) őrgrőf lányának, fiaként. Nyolc gyermeke született. Fia és utóda, III. Lipót valamint még hét lány gyermek akik később Karintia, Bohémia és Németország hercegi és őrgrófi családjaiba házasodtak be. Felesége, Itha (vagy Ida), aki a bajor Cham tartomány őrgrófnője 1060 és 1101 között egy keresztes hadjáratban hunyt el. Chamban, Oberphalzban házasodtak össze 1065-ben.

Az Invesztitúra háborúban eleinte V. Henrik német-római császárt támogatta, de az 1081-es Tullni országgyűlésen felesége és Altmann passaui püspök hatására átállt a pápához. Ezért a császár megfosztotta őt birtokaitól amelyeket II. Vratiszláv cseh hercegnek adományozott. Vratiszláv rögtön sereget gyűlytött és megindult Ausztria ellen és a mailbeergi csatában le is győzte Lipótot. Végül az osztrák őrgrófnak sikerült megőriznie a hatalmát, de elvesztett néhány területet Dél-Morvaországban.

1089-ben Lipót pénzelte a melki katedrális építését adományként az új katedrális szerzeteseinek. Innen néhány mérföldre Thunau romjain építette fel Lipót a nyári kastélyát.

Előd: Ernest

II. (Igazságos) Lipót osztrák őrgróf (1075. június 10. – 1095. október 12.)

Utód: III. Lipót