„Faragó József (grafikus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Élete: bővítés |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy [[München]]be, majd [[Párizs]]ba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. [[1886]]-tól [[München]]ben [[Hollósy Simon]] növendéke volt. [[Németország]]ban egyre több karikatúráját közölte a "Fliegende Blätter" - című korabeli német élclap. [[1889]]-ben [[Párizs]]ban tanult, majd a [[New York]]-i Puck élclap hívta meg munkatársául. [[1892]]-[[1894]] között Amerikában élt. Hazatérvén a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a a konkurensnek számító Kakas Márton című élclapnak is. Életének utolsó éveit [[Berlin]]ben töltötte. Öngyilkos lett. |
Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy [[München]]be, majd [[Párizs]]ba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. [[1886]]-tól [[München]]ben [[Hollósy Simon]] növendéke volt. [[Németország]]ban egyre több karikatúráját közölte a "Fliegende Blätter" - című korabeli német élclap. [[1889]]-ben [[Párizs]]ban tanult, majd a [[New York]]-i Puck élclap hívta meg munkatársául. [[1892]]-[[1894]] között Amerikában élt. Hazatérvén a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a a konkurensnek számító Kakas Márton című élclapnak is. Életének utolsó éveit [[Berlin]]ben töltötte. Öngyilkos lett. |
||
A Műcsarnok [[1889]]-[[1990]]-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. [[1896]]-ban, [[1901]]-ben a Nemzeti Szalonban, [[1906]]-ban pedig a Könyves Kálmán Szalonban állította ki műveit. Festett [[Nagybányán]], és számos alkalommal együtt állított ki a [[Nagybányai művésztelep|nagybányai]] festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt [[Ferenczy Károly]]nak, [[ |
A Műcsarnok [[1889]]-[[1990]]-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. [[1896]]-ban, [[1901]]-ben a Nemzeti Szalonban, [[1906]]-ban pedig a Könyves Kálmán Szalonban állította ki műveit. Festett [[Nagybánya|Nagybányán]], és számos alkalommal együtt állított ki a [[Nagybányai művésztelep|nagybányai]] festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt [[Ferenczy Károly]]nak, [[Grűnwald Béla|Grűnwald Bélának]], sőt még [[Hollósy Simon]]nak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.<ref>Réti István i.m. 116. o.</ref> Népszerű karikatúristaként, rajzait éles társadalombírálat jellemzte. Több grafikai lapja megtalálható a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyüjteményében. |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2008. június 14., 12:03-kori változata
Faragó József (Fränkel) (1866. Esztergom - 1906. szeptember 2. Berlin) rézkarcoló és karikaturista - grafikus
Élete
Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy Münchenbe, majd Párizsba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. 1886-tól Münchenben Hollósy Simon növendéke volt. Németországban egyre több karikatúráját közölte a "Fliegende Blätter" - című korabeli német élclap. 1889-ben Párizsban tanult, majd a New York-i Puck élclap hívta meg munkatársául. 1892-1894 között Amerikában élt. Hazatérvén a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a a konkurensnek számító Kakas Márton című élclapnak is. Életének utolsó éveit Berlinben töltötte. Öngyilkos lett.
A Műcsarnok 1889-1990-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. 1896-ban, 1901-ben a Nemzeti Szalonban, 1906-ban pedig a Könyves Kálmán Szalonban állította ki műveit. Festett Nagybányán, és számos alkalommal együtt állított ki a nagybányai festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt Ferenczy Károlynak, Grűnwald Bélának, sőt még Hollósy Simonnak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.[1] Népszerű karikatúristaként, rajzait éles társadalombírálat jellemzte. Több grafikai lapja megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyüjteményében.
Forrás
- Az Est Hármas könyve - lexikon tartalom 1926.
- Művészeti kislexikon - Akadémiai Kiadó.
- ↑ Réti István i.m. 116. o.