„Kalocsai Érseki Könyvtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2008. június 3., 19:42-kori változata

Az érseki palota épületében, pompás barokk környezetben, faragott polcokon, szekrényekben őrzik a 160 000 kötetes főszékesegyházi könyvtárat, mely a Kárpát-medence legnagyobb egyházi könyvtára és egyben Magyarországé is.

A gyűjteményt a VIII. században alapították. Ritkaságai közül külön említésre méltó a 60 kódex, az 508 ősnyomtatvány, a XI. századból való hártya (pergamen) kézirat, a XIII. században készült Philosophia Aristotelis, egy 1483-ból való kéziratos napló és a Luther Márton által használt, névaláírásával ellátott biblia.

A nyitva tartási időben is csak előre bejelentett csoportokat fogadnak.

Története

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár története

A jelenlegi könyvtár elődei a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárak voltak. Szent István korától kezdődően a 16. század elejéig feltehetően már 300-400 kötet kódexet és ősnyomtatványt gyűjtöttek össze Kalocsán, melyeket elsősorban a főszékesegyházi iskola tanárai, diákjai és az egyházmegye papjai használtak. 1526-ban Tomori Pál érsek elesett a mohácsi csatában, majd 1529-ben a török felégette Kalocsa városát. A káptalan tagjai elmenekültek, és magukkal vitték értékeiket, könyveiket. A középkori gyűjteményből csak két ősnyomtatvány került vissza a 20. század elején Kalocsára, néhány példányt a világ más könyvtáraiban őriznek, a legtöbb könyvnek azonban – elsősorban a török idők viszontagságai következtében – nyoma veszett.

A 18. század elején az egyházmegyét újjáépítő érsekek első teendői közé tartozott a káptalan újjászervezése. A Főszékesegyházi Káptalan tagjai, a kanonokok voltak az érsekek első munkatársai, s az ő hiteleshelyi- és liturgikus tevékenységükhöz, a szemináriumban folyó oktatáshoz, és az érsekek egyházkormányzati munkájához egyaránt könyvekre volt szükség. A káptalan 18. századi könyvtárának állományáról tanúskodnak a fennmaradt leltárkönyvek és katalógusok. Az egyik legkorábbi leltárkönyvet Házy György olvasókanonok készítette a káptalani könyvtár állományáról 1752-ben. A leltárkönyvben 287 mű szerepel, összesen 602 kötetben.

A 18. századi káptalani gyűjteményt elsősorban az egyházmegye papsága használta. A könyvkölcsönzéseket a leltárkönyv mellékletében található elismervények bizonyítják. Az egyik elismervény szerint 1776-ban a retorika professzora Ambrosius Calepinus nyolcnyelvű szótárát, valamint Seneca és Cicero műveit kölcsönözte a káptalan könyvtárából.

A korszak egyik legkiemelkedőbb bibliofil érseke Patachich Ádám (1776-1784) 19 ezer kötetes könyvtárát az 1784-ben kelt alapító okirat szerint az egyházmegyére hagyományozta. Rendelete értelmében egy intézményben egyesült az érsekek könyvtára a káptalan könyvtárával, melynek további fenntartásáról és kezeléséről is gondoskodott, e célra tett alapítványával. A Könyvtár a továbbiakban a kalocsai érsekek és a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan közös tulajdona, hivatalos elnevezése: Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis, azaz Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár lett.

Patachich Ádám utóda az érseki székben Kollonich László (1787-1817), aki folytatta elődje könyvgyűjtő tevékenységét. Számos kötetet vásárolt a II. József által feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból, könyvbeszerzései gyakran a kultúrtörténeti értékek mentését célozták. 1791-től Katona István történetíró segítette Kollonich érseket könyvbeszerzéseiben. Az ő szakértelmének és könyvismeretének is köszönhető, hogy ekkoriban számos történelmi-, földrajzi-, valamint tudománytörténeti vonatkozású kötettel gyarapodott a gyűjtemény.

A 19. század elején a könyvtár állománya már meghaladta a 42 ezer kötetet. Sokan látogattak Kalocsára, hogy megtekinthessék a barokk teremkönyvtárat és a ritkaságokat. Az 1813-tól vezetett vendégkönyv bejegyzései szerint például Czuczor Gergely, Rómer Flóris, Trefort Ágoston valamint Munkácsy Mihály és felesége is járt a könyvtárban.

A későbbiekben az állomány már többnyire csak érseki, kanonoki hagyatékokból bővült. A 19. sz. második felében – az iskolahálózat kiépülésének következtében – megnőtt az olvasók, kölcsönzők száma. A 19-20. század érsekei koruk irodalmi termékeivel gyarapították a könyvtárat, közülük kiemelkedik Haynald Lajos bíboros érsek, kiváló tudós-botanikus és könyvgyűjtő. Császka György érsek történelmi, genealógiai, heraldikai könyveket gyűjtött, Várossy Gyula érsek történelem és irodalomkutató volt. Könyvhagyatéka e tárgykörből magyar, német, francia, angol nyelvű. Grősz József érsek hagyatékát modern lelkipásztori és Szentírás-tudománnyal foglalkozó művek alkotják.

A mai állomány kb. 130 000 kötetet tartalmaz. A régi könyvek az összállományból mintegy 90 000 kötetet tesznek ki. A könyvtár több mint 800 kötetes kéziratgyűjteményében 64 középkori kódex (11-16. sz.) található. Tartalmuk igen változatos, hiszen van közöttük Szentírás, zsoltároskönyv, szerzetesrendi szabályzat, egyházi beszédgyűjtemény, de orvosi, jogi, csillagászati és történelmi művek is.

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 Könyvtár története
-A jelenlegi könyvtár elődei a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárak voltak. Szent István korától kezdődően a 16. század elejéig feltehetően már 300-400 kötet kódexet és ősnyomtatványt gyűjtöttek össze Kalocsán, melyeket elsősorban a főszékesegyházi iskola tanárai, diákjai és az egyházmegye papjai használtak. 1526-ban Tomori Pál érsek elesett a mohácsi csatában, majd 1529-ben a török felégette Kalocsa városát. A káptalan tagjai elmenekültek, és magukkal vitték értékeiket, könyveiket. A középkori gyűjteményből csak két ősnyomtatvány került vissza a 20. század elején Kalocsára, néhány példányt a világ más könyvtáraiban őriznek, a legtöbb könyvnek azonban – elsősorban a török idők viszontagságai következtében – nyoma veszett.
+A jelenlegi könyvtár elődei a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárak voltak. [[Szent István]] korától kezdődően a [[16. század]] elejéig feltehetően már 300-400 kötet [[kódex]]et és [[ősnyomtatvány]]t gyűjtöttek össze Kalocsán, melyeket elsősorban a főszékesegyházi iskola tanárai, diákjai és az egyházmegye papjai használtak. 1526-ban [[Tomori Pál]] érsek elesett a mohácsi csatában, majd 1529-ben a török felégette Kalocsa városát. A [[káptalan]] tagjai elmenekültek, és magukkal vitték értékeiket, könyveiket. A középkori gyűjteményből csak két ősnyomtatvány került vissza a 20. század elején Kalocsára, néhány példányt a világ más könyvtáraiban őriznek, a legtöbb könyvnek azonban – elsősorban a török idők viszontagságai következtében – nyoma veszett.
-A 18. század elején az egyházmegyét újjáépítő érsekek első teendői közé tartozott a káptalan újjászervezése. A Főszékesegyházi Káptalan tagjai, a kanonokok voltak az érsekek első munkatársai, s az ő hiteleshelyi- és liturgikus tevékenységükhöz, a szemináriumban folyó oktatáshoz, és az érsekek egyházkormányzati munkájához egyaránt könyvekre volt szükség. A káptalan 18. századi könyvtárának állományáról tanúskodnak a fennmaradt leltárkönyvek és katalógusok. Az egyik legkorábbi leltárkönyvet Házy György olvasókanonok készítette a káptalani könyvtár állományáról 1752-ben. A leltárkönyvben 287 mű szerepel, összesen 602 kötetben.
+A 18. század elején az egyházmegyét újjáépítő érsekek első teendői közé tartozott a káptalan újjászervezése. A Főszékesegyházi Káptalan tagjai, a kanonokok voltak az érsekek első munkatársai, s az ő [[hiteleshely]]i- és liturgikus tevékenységükhöz, a szemináriumban folyó oktatáshoz, és az érsekek egyházkormányzati munkájához egyaránt könyvekre volt szükség. A káptalan 18. századi könyvtárának állományáról tanúskodnak a fennmaradt leltárkönyvek és katalógusok. Az egyik legkorábbi leltárkönyvet Házy György olvasókanonok készítette a káptalani könyvtár állományáról 1752-ben. A leltárkönyvben 287 mű szerepel, összesen 602 kötetben.
-A 18. századi káptalani gyűjteményt elsősorban az egyházmegye papsága használta. A könyvkölcsönzéseket a leltárkönyv mellékletében található elismervények bizonyítják. Az egyik elismervény szerint 1776-ban a retorika professzora Ambrosius Calepinus nyolcnyelvű szótárát, valamint Seneca és Cicero műveit kölcsönözte a káptalan könyvtárából.
+A 18. századi káptalani gyűjteményt elsősorban az egyházmegye papsága használta. A könyvkölcsönzéseket a leltárkönyv mellékletében található elismervények bizonyítják. Az egyik elismervény szerint 1776-ban a retorika professzora [[Ambrosius Calepinus]] nyolcnyelvű szótárát, valamint [[Seneca]] és [[Cicero]] műveit kölcsönözte a káptalan könyvtárából.
-A korszak egyik legkiemelkedőbb bibliofil érseke Patachich Ádám (1776-1784) 19 ezer kötetes könyvtárát az 1784-ben kelt alapító okirat szerint az egyházmegyére hagyományozta. Rendelete értelmében egy intézményben egyesült az érsekek könyvtára a káptalan könyvtárával, melynek további fenntartásáról és kezeléséről is gondoskodott, e célra tett alapítványával. A Könyvtár a továbbiakban a kalocsai érsekek és a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan közös tulajdona, hivatalos elnevezése: Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis, azaz Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár lett.
+A korszak egyik legkiemelkedőbb bibliofil érseke [[Patachich Ádám]] (1776-1784) 19 ezer kötetes könyvtárát az 1784-ben kelt alapító okirat szerint az egyházmegyére hagyományozta. Rendelete értelmében egy intézményben egyesült az érsekek könyvtára a káptalan könyvtárával, melynek további fenntartásáról és kezeléséről is gondoskodott, e célra tett alapítványával. A Könyvtár a továbbiakban a kalocsai érsekek és a Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan közös tulajdona, hivatalos elnevezése: Bibliotheca Metropolitanae Ecclesiae Colocensis, azaz Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár lett.
-Patachich Ádám utóda az érseki székben Kollonich László (1787-1817), aki folytatta elődje könyvgyűjtő tevékenységét. Számos kötetet vásárolt a II. József által feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból, könyvbeszerzései gyakran a kultúrtörténeti értékek mentését célozták. 1791-től Katona István történetíró segítette Kollonich érseket könyvbeszerzéseiben. Az ő szakértelmének és könyvismeretének is köszönhető, hogy ekkoriban számos történelmi-, földrajzi-, valamint tudománytörténeti vonatkozású kötettel gyarapodott a gyűjtemény.
+Patachich Ádám utóda az érseki székben [[Kollonich László]] (1787-1817), aki folytatta elődje könyvgyűjtő tevékenységét. Számos kötetet vásárolt a [[II. József]] által feloszlatott szerzetesrendek könyvtáraiból, könyvbeszerzései gyakran a kultúrtörténeti értékek mentését célozták. 1791-től [[Katona István]] történetíró segítette Kollonich érseket könyvbeszerzéseiben. Az ő szakértelmének és könyvismeretének is köszönhető, hogy ekkoriban számos történelmi-, földrajzi-, valamint tudománytörténeti vonatkozású kötettel gyarapodott a gyűjtemény.
-A 19. század elején a könyvtár állománya már meghaladta a 42 ezer kötetet. Sokan látogattak Kalocsára, hogy megtekinthessék a barokk teremkönyvtárat és a ritkaságokat. Az 1813-tól vezetett vendégkönyv bejegyzései szerint például Czuczor Gergely, Rómer Flóris, Trefort Ágoston valamint Munkácsy Mihály és felesége is járt a könyvtárban.
+A 19. század elején a könyvtár állománya már meghaladta a 42 ezer kötetet. Sokan látogattak Kalocsára, hogy megtekinthessék a barokk teremkönyvtárat és a ritkaságokat. Az 1813-tól vezetett vendégkönyv bejegyzései szerint például [[Czuczor Gergely]], [[Rómer Flóris]], [[Trefort Ágoston]] valamint [[Munkácsy Mihály]] és felesége is járt a könyvtárban.
-A későbbiekben az állomány már többnyire csak érseki, kanonoki hagyatékokból bővült. A 19. sz. második felében – az iskolahálózat kiépülésének következtében – megnőtt az olvasók, kölcsönzők száma. A 19-20. század érsekei koruk irodalmi termékeivel gyarapították a könyvtárat, közülük kiemelkedik Haynald Lajos bíboros érsek, kiváló tudós-botanikus és könyvgyűjtő. Császka György érsek történelmi, genealógiai, heraldikai könyveket gyűjtött, Várossy Gyula érsek történelem és irodalomkutató volt. Könyvhagyatéka e tárgykörből magyar, német, francia, angol nyelvű. Grősz József érsek hagyatékát modern lelkipásztori és Szentírás-tudománnyal foglalkozó művek alkotják.
+A későbbiekben az állomány már többnyire csak érseki, kanonoki hagyatékokból bővült. A 19. sz. második felében – az iskolahálózat kiépülésének következtében – megnőtt az olvasók, kölcsönzők száma. A 19-20. század érsekei koruk irodalmi termékeivel gyarapították a könyvtárat, közülük kiemelkedik [[Haynald Lajos]] bíboros érsek, kiváló tudós-botanikus és könyvgyűjtő. [[Császka György]] érsek történelmi, genealógiai, heraldikai könyveket gyűjtött, [[Várossy Gyula]] érsek történelem és irodalomkutató volt. Könyvhagyatéka e tárgykörből magyar, német, francia, angol nyelvű. [[Grősz József]] érsek hagyatékát modern lelkipásztori és Szentírás-tudománnyal foglalkozó művek alkotják.
-A mai állomány kb. 130.000 kötetet tartalmaz. A régi könyvek az összállományból mintegy 90.000 kötetet tesznek ki. A könyvtár több mint 800 kötetes kéziratgyűjteményében 64 középkori kódex (11-16. sz.) található. Tartalmuk igen változatos, hiszen van közöttük Szentírás, zsoltároskönyv, szerzetesrendi szabályzat, egyházi beszédgyűjtemény, de orvosi, jogi, csillagászati és történelmi művek is.
+A mai állomány kb. 130&nbsp;000 kötetet tartalmaz. A régi könyvek az összállományból mintegy 90&nbsp;000 kötetet tesznek ki. A könyvtár több mint 800 kötetes kéziratgyűjteményében 64 középkori kódex (11-16. sz.) található. Tartalmuk igen változatos, hiszen van közöttük Szentírás, zsoltároskönyv, szerzetesrendi szabályzat, egyházi beszédgyűjtemény, de orvosi, jogi, csillagászati és történelmi művek is.
-A gyűjtemény legszebb művészi díszítésű kéziratos példányát mutatja be CD-sorozatunk első darabja. A kódexet Patachich Ádám kalocsai érsek (1776-1784) az 1782-es bécsi aukción vásároltatta meg. Ugyanabban az évben, amikor a kalocsai káptalani könyvtárat egyesítve magánkönyvtárával, megalapította a Főszékesegyházi Könyvtárat.
 [[Kategória:Könyvtárak]]