„Kézdiszék” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „'''Kézdiszék''' Székelyföldön található Háromszék három területiegységének egyike, Sepsiszék és Orbaiszék mellett. Fekvését tekintv...” |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Települései == |
== Települései == |
||
== Kézdivásárhely == |
== Kézdivásárhely == |
||
| ⚫ | |||
[[Kép:Kezdi eglise.JPG|thumb|200px|A református templom]] |
[[Kép:Kezdi eglise.JPG|thumb|200px|A református templom]] |
||
| ⚫ | |||
A [[Kárpát-medence]] legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. [[1849]]-ben [[Kanta|Kantával]] egyesült, [[1949]]-ben [[Kézdioroszfalu]]t csatolták hozzá. Ma [[Nyújtód]] és a hozzácsatolt [[Kézdisárfalva]] és [[Kézdiszászfalu]] is hozzátartozik. |
A [[Kárpát-medence]] legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. [[1849]]-ben [[Kanta|Kantával]] egyesült, [[1949]]-ben [[Kézdioroszfalu]]t csatolták hozzá. Ma [[Nyújtód]] és a hozzácsatolt [[Kézdisárfalva]] és [[Kézdiszászfalu]] is hozzátartozik. |
||
Már a [[Római Birodalom|rómaiak]] idején ''Praetoria Augusta'' nevű település volt itt. A város keleti teraszain [[bronzkor]]i, [[3. század]]i telep, valamint [[7. század]]i település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az [[Ojtozi-szoros]] felöli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd [[1427]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király ''Torjavására'' néven királyi várossá tette. [[1567]]-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az [[1834]]. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit [[Gábor Áron]], szobra [[1971]]-óta a főtéren áll. [[1910]]-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Háromszék vármegye]] [[Kézdi járás]]ához tartozott |
Már a [[Római Birodalom|rómaiak]] idején ''Praetoria Augusta'' nevű település volt itt. A város keleti teraszain [[bronzkor]]i, [[3. század]]i telep, valamint [[7. század]]i település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az [[Ojtozi-szoros]] felöli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd [[1427]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király ''Torjavására'' néven királyi várossá tette. [[1567]]-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az [[1834]]. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit [[Gábor Áron]], szobra [[1971]]-óta a főtéren áll. [[1910]]-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Háromszék vármegye]] [[Kézdi járás]]ához tartozott. |
||
{{Székelyföldi székek}} |
{{Székelyföldi székek}} |
||
A lap 2008. május 24., 14:42-kori változata
Kézdiszék Székelyföldön található Háromszék három területiegységének egyike, Sepsiszék és Orbaiszék mellett. Fekvését tekintve Háromszék keleti részén terül el, legngyobb városa Kézdivásárhely. Kézdivásárhely egyuttal Kézdiszék kulturális, politikai és gazdasági központja is.
Települései
Kézdivásárhely
A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felöli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
.svg){kind=small}