Berettyó

A Berettyó egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővízű, kanyargós folyó neve.

Nevének eredete

Neve ősi magyar szó, jelentése: Berekkel szegélyezett folyó. A név mai alakja ebből alakult Berettyóvá. 1476-ban találkozunk először a nevével.

Földrajza

Romániában, Szilágy megyében, a Réz-hegység északkeleti részén, a 379 méter magasságú Ponor déli oldala alatt ered.

Újvágás és Felsővalkó között északi irányba fordul, és Szilágybagosnál több apró érrel egyesülve folyik tovább kb. 500 méter magasságban, majd Szilágynagyfalut elérve nyugat felé folyik tovább. Szilágynagyfaluig jobboldali folyó nem táplálja, a baloldalon viszont több apró is ömlik bele.

A Szilágyi medencét Márkaszéknél töri át, és Berettyószéplaknál ér Bihar megyébe. Bályoknál több apró jobboldali folyót vesz fel. Margitta jobboldali mellékfolyója az Úsztató, a baloldali a Bisztra patak.

Margittától alacsony domok között halad, majd Biharegyházánál eléri a síkságot, s Biharfélegyháza és Pocsaj között Kismarjánál éri el Magyarország határát.

Margittától Pocsajig a folyó bal partján a Gyepes-patak, Almás-patak és a Kösmő-patak, a jobb parton Szentjobbnál a Nyulas-patak, és az Ér ömlik bele.

A Berettyó az Ér vizét felvéve délnyugati irányba folyik Bakonszegig, ahol medre régen meg is szünt, vize a nagysárréti medencébe ömlött, ahol a Hortobágyon levonuló tiszai árvizekkel találkozott. A medencében visszamaradt víz a környező megyék területéből csaknem állandóan 80 000 katasztrális hold földet borított el, és a Sárrétet alkotta.

A Sárrét mocsarasodását a Tisza vize, és a mocsár levezető medrének lassankénti eliszapolódása. Ez a levezető széles, sekély meder Szerep határában, Ördögszigetnél lépett ki a mocsárból, és Mezőtúr alatt szakadt a Hármas-Kőrösbe.

A Berettyónak Pocsaj és Esztár között kiszakadó ága a Kálló (ér), mely Nagybajom határában tér vissza újból a Nagysárrétbe.

Az állandó árvizek miatt szükségszerűvé vált a Berettyó és a Körösök szabályozása. A szabályozást Bodoky Károly kerületi főmérnök tervei alapján kezdték meg 1858-ban. A Berettyót a Sárréttől elzárták, és új medret ástak Bakonszegtől egészen Szeghalomig, s a Sebes-Körösig. Emiatt a Berettyó vizének elvezetése a Sárrét fokozatos kiszáradását vonta maga után.

A Berettyó völgye jóval mélyebben fekszik, mint a Fekete-, vagy a Sebes-Körös völgye, esése is jóval kisebb. Margittától Szalárdig km-ként 80 cm, Szalárdtól Pocsajig km-ként 50 cm, innen az esés hirtelen csökken: Berettyóújfaluig átlag 20 cm, Szeghalomnál 18 cm, a torkolati szakaszon átlag 7 cm km-ként az esés.

A Berettyó az apró szemű kavicsot egészen Biharfélegyházáig lesodorja, innen Berettyóújfaluig azonban már csak homokot sodor. Az alsó szakaszra viszont már csak finom iszapot visz le.

Források

• Borovszky Samu: Bihar vármegye
• Korbély József: Bihar vármegye hegy-és vízrajza.