„Strand (London)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a image to kép |
a →Irodalmi körök: elgépelések jav. |
||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
=== Irodalmi körök === |
=== Irodalmi körök === |
||
A Strand 142-ben volt a brilliáns, |
A Strand 142-ben volt a brilliáns, fiatal, könyvkiadással foglalkozó [[John Chapman]] otthona.<ref>Rosemary Ashton, ''142 Strand: A Radical Address in Victorian London'', (2006)</ref> Minden olyan író, aki a korban számított, köztük a díjazott művek szerzői és gondolkodói itt szoktak összegyűlni. Köztük volt Thomas Carlyle, Dickens, Thackeray, John Stuart Mill, Herbert Spencer, és Thomas Henry Huxley tudós. A házigazda nem csak korának új irományait adta ki, hanem 42 évig a [[Westminster Review]] főszerkesztője is volt. |
||
=== Templomok === |
=== Templomok === |
||
A lap 2008. május 14., 14:40-kori változata
A Strand London, azon belül Westminster egyik utcája. Jelenleg a Trafalgar Square-től indul és a kelet felé halad, míg a Temple Barnnál el nem éri a Fleet Streetet. Régen a Temple Bar jelezte itt a City határát.
A közbeszédben gyakran használják rá a The Strand megnevezést, , habár a hivatalos megnevezés csak Strand. Címzésben is a 366, Strand és nem a 366, The Stand. A Monopoly tábláján az utca neve Strand, de a kártyákon The Strand.
Két metróállomás van itt:az egyik a Charing Cross, a másik a jelenleg használaton kívüli Aldwych. Története során mindkettőt hívták már Strandnek. A másodikat mikor megnyitották, 1908-ban, egészen 1915-ig, a másikat pedig 1915 és 1973 között, mikor átépítési munkák miatt ideiglenesen bezárták. 1976-os megnyitása óta hívják Charing Crossnak.
A név az óangol part, folyópart jelentésű szóból ered. Míg meg nem építették a temzei védőgátat, az utca teljesen a folyóparton futott. Strand és Aldwych már a szász időktől fogva lakott terület, és épphogy kívül esett a római kori város falain. A középkor folyamán ez biztosította a keleti kereskedelmi és a nyugati politikai központ közötti közlekedést.
Ez volt az eredeti összekötő utca a City és a Westminster között. Ezek a középkorban még külön települések voltak. Ezen az utcán kívül a 16.- 17. századig a Temze is nagyon fontos összekötőkapocs volt. Ma az út a Trafalgar Square-nél kezdődik és a kerület határáig tart, ahol a Fleet Street és a Temple Bar indul ki belőle.
Színházak
A Strand volt Viktória korában a város színházi és éjszakai életének a középpontja. Azonban az 180-es évek átalakításai és az Aldwych valamint a Kingsway utak megépítése valamint a XX. század eleje az Opera Comique, the Globe, the Royal Strand Theatre és a közeli Olympic Theatre eltűnéséhez vezetett. Ezeken kívül eltünt az utcáról a Gaiety Theatre (bezárt 1939-ben, az épületet lerombolták 1957-ben), Terry's Theatre (1910-ben mozivá alakították, 1923-ban lerombolták), a Tivoli (1914-ben bezárt, később lerombolták; 1923-ban megnyílt a helyén a Tivoli Cinema, amit 1957-ben bezártak és az épületet lerombolták, hogy helyet adjon Peter Robinson üzletének) és a Sans Souci Theatre (ez a Strand egyik nagyon korai színháza, 1791-1796 körül idnult).
A megmaradt színházak közé tartozik az Adelphi Theatre, a Savoy Theatre és a Vaudeville Theatre. Ezekhez közel van a Wellington Streeten álló Wellington Street Lyceum Theatre.
Fontos épületek
- Arundel House
- Australia House
- Adelphi Theatre
- Bush House
- Charing Cross vasútállomás
- King's College
- Northumberland House, Kb 1866-ban lerombolták
- Royal Courts of Justice
- Savoy Palace, 1381-ben lerombolták
- Shell Mex House
- Simpson's-in-the-Strand
- Somerset House
- St Clement Danes templom
- St Mary-le-Strand templom
- Strand Palace Hotel
A Savoy Hotel és Színház nagyon közel van a Strandhez. A Bush House-ban a BBC dolgozik annak is a BBC World Service részlege. Habár a postai címük szerint itt vannak, a bejárat a másik oldalon, az Aldwych és a Kingsway felé található.
Irodalmi körök
A Strand 142-ben volt a brilliáns, fiatal, könyvkiadással foglalkozó John Chapman otthona.[1] Minden olyan író, aki a korban számított, köztük a díjazott művek szerzői és gondolkodói itt szoktak összegyűlni. Köztük volt Thomas Carlyle, Dickens, Thackeray, John Stuart Mill, Herbert Spencer, és Thomas Henry Huxley tudós. A házigazda nem csak korának új irományait adta ki, hanem 42 évig a Westminster Review főszerkesztője is volt.
Templomok
Két templom áll itt, az egyik a St Clement Danes templom, a másik a St Mary-le-Strand templom. Az első helyén valószínűleg már a 9. században is templom állt, de a ma itt állót Christopher Wren tervei alapján építették a 17. században. A másikat James Gibbs tervezte, és az építésével 1717-re végeztek.Ezzel helyettesítették az Edward Seymour (Sommerset protektora) által leromboltatottat, aminek az építőanyagából felépítették a Sommerset House-t.
Referenciák
- ↑ Rosemary Ashton, 142 Strand: A Radical Address in Victorian London, (2006)
Raymond Mander and Joe Mitchenson (1968) The Lost Theatres of London. Rupert Hart-Davis.
