„Vegyész” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a image to kép
JAnDbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: la, sl, th, yi következő eltávolítása: ca, nl következő módosítása: zh
22. sor: 22. sor:
[[en:Chemist]]
[[en:Chemist]]
[[bg:Химик]]
[[bg:Химик]]
[[ca:Químic]]
[[cs:Chemik]]
[[cs:Chemik]]
[[cy:Cemegydd]]
[[cy:Cemegydd]]
[[de:Chemiker]]
[[de:Chemiker]]
[[eo:Kemiisto]]
[[eo:Kemiisto]]
[[fr:chimiste]]
[[fr:Chimiste]]
[[he:כימאי]]
[[he:כימאי]]
[[ja:化学者]]
[[ja:化学者]]
[[nl:Scheikundige]]
[[la:Chemicus]]
[[vi:Nhà hóa học]]
[[simple:Chemist]]
[[simple:Chemist]]
[[sl:Kemik]]
[[th:นักเคมี]]
[[vi:Nhà hóa học]]
[[yi:כעמיקער]]
[[zh:化家]]
[[zh-yue:化學家]]
[[zh-yue:化學家]]
[[zh:化家]]

A lap 2008. május 13., 12:18-kori változata

Egy szintetikus kémikus egy toxinok műkösését akadályozó molekula előállításán dolgozik a Lawrence Livermore National Laboratory-ban.

A vegyész a kémiával foglalkozó tudós. A kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján.

A kémikusi szakma története

Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az őskorban is képesek voltak például rezet, bronzot, vasat és üveget előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az arany előállításának lehetségeit keresve módszeresen vizsgálni kedzték a különféle anyagok egymásba való átalakításának lehetőségeit, ez vezetett az alkímiának, a kémia prototudományának megszületéséhez. A modern kémia Antoine Lavoisierrel kezdődik, aki 1783-ban felfedezte a tömegmegmaradás tövényét.

Oktatás

A kémia elmélete szorosan összekapcsolódik a matematikával és a fizikával. A kémikusok számos irányba specializálódhatnak, ilyen például az analitikai kémia, a biokémia, a szerves kémia vagy a kvantumkémia.

Foglalkoztatás

A kémikusokat alkalmazó szervezeteknek három fő csoportja van: az akadémiai intézmények, az állami kutatóintézetek és az ipar, különösen a vegyipar és a gyógyszeripar.