„Fogyasztói többlet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a függvény egyértelműsítés |
a interwikik új sorba rendezése |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
[[Kategória:Mikroökonómia]] |
[[Kategória:Mikroökonómia]] |
||
[[en:Economic surplus]] |
[[en:Economic surplus]] |
||
[[de:Konsumentenrente]] |
|||
[[fi:Taloudellinen ylijäämä]] |
|||
[[pl:Nadwyżka konsumenta]] |
|||
[[zh:消费者和生产者剩余]] |
A lap 2008. április 29., 16:42-kori változata
A fogyasztói többlet a mikroökonómiában fontos fogalom. Egy jószág megvásárlásakor fellépő nettó fogyasztói többlet – vagy egyszerűen fogyasztói többlet – annak a maximális pénzösszegnek, amit a vásárló (fogyasztó) a jószágért még éppen hajlandó megfizetni, valamint a jószág tényleges vételárának a különbsége. A fogyasztói többlet tehát pénzben fejezi ki azt a „többletet”, „hasznot”, amit a fogyasztó nyer a jószág megvásárlásával.
Definiálható bruttó fogyasztói többlet is: ez a jószágért adandó maximális pénzösszeggel, vagyis a nettó fogyasztói többlet és a vételár összegével egyenlő. A bruttó fogyasztói többletet rezervációs árnak is nevezzük.
Ha a vizsgált jószág mennyisége folytonos, akkor egy egyén nettó fogyasztói többlete nem más, mint a keresleti függvénye alatti terület a piaci ártól (P*) az első megvásárolt jószágegység rezervációs áráig () – vagyis a keresleti görbének az ártengellyel vett metszetéig. Határozott integrál formájában:
Az összpiaci fogyasztói többlet az egyéni többletek egyszerű összegeként adódik, amit ugyanakkor a piaci keresleti függvény integráljaként is kifejezhetünk. a vevők első jószágegységre jutó rezervációs árai közül a legnagyobb.
A nettó fogyasztói többlet definíciójából következik, hogy a fogyasztó ezt a pénzösszeget (vagy ennél kevesebbet) még hajlandó kifizetni az általa választott jószágért akkor is, ha cserébe nem kap semmilyen ellenszolgáltatást. Ezért a jószág eladójának nyilvánvalóan érdeke, hogy a „normális vételáron” túl a fogyasztói többlet minél nagyobb részét vagy egészét is megszerezze. Erre különböző technikák állnak rendelkezésére, mint például az, hogy a jószág egyes egységeinek különböző árat állapít meg; ez a jelenség az úgynevezett árdiszkrimináció.