„Wikipédia:Szavazás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Menj: vélemény
Szajd (vitalap | szerkesztései)
1 392 szerkesztés
80. sor: 80. sor:
4. A "toolbox" nem azonos a "tools" szóval, inkább "eszköztár" (mivel "szerszámosládát" jelent.)
4. A "toolbox" nem azonos a "tools" szóval, inkább "eszköztár" (mivel "szerszámosládát" jelent.)
--[[User:Millisits|Millisits]]
--[[User:Millisits|Millisits]]

:Ha érdekel valakit szoftverhonosítói vélemény elmondom, bár nem akarom ráerőszakolni a WP-ra.
:* A „go”-t valóban „ugrás”-nak szoktuk fordítani, szerintem nem hangzik hülyén, a „Menj” nem tetszik. Viszont az ugrás helyett én sem tudok jobbat. :(
:* A fordításoknál mindig ''-ás'', ''-és'' alakot használunk. Legalábbis a jó honosításban. Szerintem hiper-ultra gáz „szerkeszt”-et (vagy „szerkessz”-t vagy „szerkeszd”-et) írni „szerkesztés” helyett.
:* Ellenben a „lap figyelése” és a „lapfigyelés vége” überállat fordítás lett. :)
:* A „my”-t nem szoktuk lefordítani, általában magában hagyjuk a szót, de ha nagyon muszáj kiírni, hogy a felhasználóhoz fűződik, akkor „saját”-ot használunk. Tehát „Beállítások”, „Figyelőlista”, de mondjuk „Saját vita”. De megmondom őszintén, ezt nem kell nagyon kiterjeszteni, így is jó, ahogy most van, sőt. (Szóval ezt csak úgy mondtam, ha érdekel valakit…) :P
:* A „toolbox”-ot „eszközkészlet”-nek szoktuk fordítani (de nem „eszköztár”-nak, mert az a „toolbar”, ami pl. a böngészők tetején van a menüsor alatt). Ellenben az „eszközök” szerintem ebben az esetben jobb is, mint az „eszközkészlet”.

:Összefoglalva, most így egész jó a helyzet, bár nagyon nem szépek az e. szám, 3. személyű parancsmegnevezések; valamint a Menjből Ugrást csinálnék szívem szerint.

:Csak ennyit akartam.

:Lehet kritizálni. :)

:--[[User:Szajd|Szajd]] 2004. október 1., 21:33 (CEST)


==2004. szeptember 13.==
==2004. szeptember 13.==

A lap 2004. október 1., 21:33-kori változata

Ezen a lapon lehet szavazást kérni bármilyen témában, amiben a közösség véleményére vagy kíváncsi.

Próbáld betartani a szavazásoknál szokásos formát mind a feltételnél, mind a válaszoknál, hogy egyértelműek legyenek a szándékaid.

Törlésről szóló szavazásokat a Szavazás törlésről lapon találod.

2004. szeptember 30.

Amerikai települések írásmódja

Elfogadtuk, hogy az életrajzoknál írunk születési és halálozási helyet is?

Hogyan írjuk folyó szövegben és az életrajzoknál? Az amerikai írásmód: Princeton, New Jersey, USA (hasonlóan Mannheim, Baden-Württemberg, Germany)

  1. Princeton (USA, New Jersey)
  2. Princeton (New Jersey, USA)
  3. New Jersey állambeli Princeton
  4. Princeton (Egyesült Államok, New Jersey)
  5. ...
Hello, én a 2. varit tartom viszonylag jónak, a 3. ugyanis magyartalan, mivel határozott névelő kell elé (a New York állam-beli). Indokolás: az amerikaiak az azonos településneveik mellett mindig a tagállam nevét használják (pl. Cleveland, Ohio). De mivel az Ohio folyó neve is, magyarul inkább a Cleveland , Ohio (állam) lenne az egyértelmű. Ez átvezet az alábbi vitához is.

--Millisits Más: a New York link az államra, vagy a városra mutasson? És mi legyen a másik neve. (Angolban New York és New York City van.)

Szerintem ilyenkor ajánlatos egyértelműsítő lapot csinálni és New York (város) illetve New York (állam) címeket használni.

--Millisits

2004. szeptember 25.

Frege geometriai nézetei pályázat

Mi legyen e szócikk igazi címe? A fenti olyan hülyén hangzik, mintha a geometria valami politikai irányzat volna; a Frege és a geometria ez az egyik legjobb, de túl semmitmondó. Frege véleménye a geometriáról - ez meg kit érdekel, hogy mi volt a véleménye, nekem is van véleményem sok mindenről, mégsem törődik vele senki (egy vicc jut eszembe, de inkább kihagyom :-)). Frege a geometriáról - ez meg nem igazán lexikonba illik, túl tömör és szokatlan. Frege geometriaképe - ez sem az igazi, bár még a másik legjobb; de a Fregének nem geometriaképe volt, hanem felfedezései. Frege viszonya a geometriához - ld. a Frege véleményéről mindottakat, és szintén nem erről szól a cikk, hanem hogy Frege és a geometria hogyan függnek össze. Frege és a geometria összefüggése - már-már komikus. Hogyan függ össze Frege és a geometria - ez túl hosszú és terjengős. Egyszóval mi legyen a szócikk címe, ami jelenleg a Frege#Frege és a geometria alatt található? Nincs valami irányelv, amit ilyen esetben használni tudnék? Gubb 2004. szeptember 25., 19:55 (CEST)[válasz]

Új fejlemények: Online szinonimaszótárt nem sikerült találnom, de a szócikk ideiglenes címe Frege geometriafilozófiája lesz. Ha bármilyen irányelvvel ütközik, későbbi átmozgatás és átirányítás természeten lehetséges. Ettől függetlenül a kérdés még aktuális, hiszen lehetségesek jobb címek is, talán. Gubb 2004. szeptember 26., 18:26 (CEST)[válasz]

2004. szeptember 22.

Felküldési napló

Sehogysem vagyok elégedett ezzel a "felküldési napló" szókapcsolattal.

  1. Először is zavar a felkülés, szerintem szebb, magyarosabb a feltöltés. Noha lehet valamit vagy valakit felküldeni, a főnévi alak bántja a fülemet, köznyelvi kontextusban soha nem használnám. A feltöltés természetesebb.
  2. A hajónapló, gályanapló, álomnapló stb. mintájára egy szóba írnám: feltöltésnapló.

Mit szóltok? Dávid 2004. szeptember 23., 01:08 (CEST)[válasz]

  • Én elégedett vagyok a felküldési napló kifejezéssel, a feltöltés talán jobb mint a felküldés, de a naplóval együtt valahogy furábban hangzik. A feltöltésben valahogy benne van, hogy teletöltés, és ez egy lexikon esetében komikus hatást kelt. Gubb 2004. szeptember 25., 19:40 (CEST)[válasz]
  • Nekem is a feltöltésről a pohár víz jut eszembe, vagy gázpalack, amit feltöltenek. És egy szóba sem írnám (pl. háborús napló, szenvedéseim naplója, stb. ::) --grin ✎ 2004. október 1., 11:59 (CEST)[válasz]

Menj

Hasonlóképp zavar az, hogy a Wikipédia állandóan látható feliratai között vegyesen szerepelnek igék és főnevek, de még jobban, hogy az igék hol egyes szám, harmadik személy, kijelentő módú, hol második személy, felszólító módú alakban (ld. "Menj" gomb a keresésnél.) Nem tudom, ezek már szóba kerültek-e korábban, de nekem személy szerint jobban tetszenének az alábbiak:

  • "Menj" helyett "Ugrás" vagy "Hajrá!", vagy valami hasonló
  • "szerkeszt" helyett "szerkesztés", "átmozgat" helyett "mozgatás", a "figyel" helyett egyelőre nem ugrik be jobb
    • a figyel helyett a régi >>lap figyelése<< tökéletes volt, a figyel kicsit hülyén hangzik, a többivel nincs gondom. Gubb
  • "beállítások" helyett "beállításaim", ha már "vitám" és "közreműködéseim"
  • "toolbox" - ez miért van angolul? Az "eszközök" vagy "egyéb" szerintem jobb lenne

Dávid 2004. szeptember 23., 01:08 (CEST)[válasz]

Sajnálom, hogy ezt is másként látom.

1. A keresésnél a go egyszerűen indíts vagy indul, bár az angol-magyar start is közérthető. 2. Amiről vitatkoztok, azok angol nyelvű parancsok, tehát akár felszólító módban is fordíthatók. Nekem kifejezetten tetszik pl. a jelenlegi "Mozgasd ezt a lapot". Az angol eredetiben felszólító módban álló igékről van szó (lásd "edit" - szerkeszd, mert a "szerkesztés" mint művelet "editing". Tehát a "figyel" egyszerűen rossz fordítása a "figyelj" szónak. 3. Egyébként azt csináltok, amit akartok, csak magyaros legyen (ne olyan mint pl. a "nincs belépve" vezér-rémség, amely egyszerűen "nem léptél be" formában megoldható lenne). 4. A "toolbox" nem azonos a "tools" szóval, inkább "eszköztár" (mivel "szerszámosládát" jelent.) --Millisits

Ha érdekel valakit szoftverhonosítói vélemény elmondom, bár nem akarom ráerőszakolni a WP-ra.
  • A „go”-t valóban „ugrás”-nak szoktuk fordítani, szerintem nem hangzik hülyén, a „Menj” nem tetszik. Viszont az ugrás helyett én sem tudok jobbat. :(
  • A fordításoknál mindig -ás, -és alakot használunk. Legalábbis a jó honosításban. Szerintem hiper-ultra gáz „szerkeszt”-et (vagy „szerkessz”-t vagy „szerkeszd”-et) írni „szerkesztés” helyett.
  • Ellenben a „lap figyelése” és a „lapfigyelés vége” überállat fordítás lett. :)
  • A „my”-t nem szoktuk lefordítani, általában magában hagyjuk a szót, de ha nagyon muszáj kiírni, hogy a felhasználóhoz fűződik, akkor „saját”-ot használunk. Tehát „Beállítások”, „Figyelőlista”, de mondjuk „Saját vita”. De megmondom őszintén, ezt nem kell nagyon kiterjeszteni, így is jó, ahogy most van, sőt. (Szóval ezt csak úgy mondtam, ha érdekel valakit…) :P
  • A „toolbox”-ot „eszközkészlet”-nek szoktuk fordítani (de nem „eszköztár”-nak, mert az a „toolbar”, ami pl. a böngészők tetején van a menüsor alatt). Ellenben az „eszközök” szerintem ebben az esetben jobb is, mint az „eszközkészlet”.
Összefoglalva, most így egész jó a helyzet, bár nagyon nem szépek az e. szám, 3. személyű parancsmegnevezések; valamint a Menjből Ugrást csinálnék szívem szerint.
Csak ennyit akartam.
Lehet kritizálni. :)
--Szajd 2004. október 1., 21:33 (CEST)[válasz]

2004. szeptember 13.

Regisztráció

Na akkor itt és most felvetem én is, hogy szüntessük be azt a lehetőséget, hogy regisztráció nélkül lehessen szerkeszteni a Wikipédiát. Nem zavar a szabad szellem, nem akarok semmilyen korlátozást, egyszerűen csak azt szeretném elérni, hogy ne kelljen egy órán keresztül tehetetlenül szemlélni, hogy valaki telerakja a Wikipédiát gyenge cikkekkel. Ha valaki regisztrál, és úgy használja a felületet, akkor az userlapjára írt üzenettel lehet figyelmeztetni, ha valamit elszúr. Ezt az üzenetet pedig a következő mentésnél látja is, mivel elég feltűnő figyelmeztetést kap arról, hogy üzenete van. Ha nem regisztrál, akkor írhatok neki akármit a létrehozott cikkek vitalapjára, vagy megnézi, vagy nem. Ez a feltétel nem nagy ár azért, hogy ne szórják tele vackokkal a Wikipédiát, nem nagy ár azért sem, hogy nehezebbé tegyük a tudatos rombolók dolgát. Aki már Wikipédista, azt nem fogja ez zavarni, aki meg még nem, az már készen kap egy feltételrendszert - éppúgy, mint most. Én tehát amellett szavazok, hogy

Szerintem ezt mondjuk az angol wikipédiában kéne felvetni. :S --Szajd 2004. szeptember 13., 18:31 (CEST)[válasz]
Persze, csak ha itt megbukik az ötlet, akkor nem érdemes oda menni. Ha viszont úgy megyünk, hogy az aktív magyar szerkesztők x százaléka támogatta, akkor más fekvése van, körbe lehet kérdezni az egyes nyelvi mutációk szerkesztőit. Írd le Te is, hogy mit gondolsz magáról a felvetésről. Gábor
Határozottan nem.

Akit érdekel a véleményem, kifejtem: Szerintem maradjon ajánlott, de ne legyen kötelező a regisztráció. Azt gondolom, hogy a jelenlegi rendszert találták ki eredetileg Wikipediaként és ez a felhasználók szabadságjogait érintő kérdés. Csodálkozom a felvetésen, mert nem az ócska szócikkektől kell megóvni a Wikipédiát, hanem inkább - a vandálkodástól - szélsőséges nézetek makacs terjesztésétől - a szabadságjogok bármilyen megnyirbálásától.

Jelenleg is megvannak az utólagos védekezés eszközei. Miért akarjátok felülírni azt a gyönyörű mondatszakaszt, hogy "it is not mandatory, however"? Ezek szerint mandatory? Holnap meg azt fogjuk megszavazni, hogy mindenki használja a saját becses nevét? stb. stb. Már csak azért is határozottan ellenzem az ötletet, mert könnyen kijátszható, csak egy "művésznév" kell hozzá. Ha valaki nem jelentkezik be, de kijavítja pl. azt, hogy "Bukarest Magyarország fővárosa", akkor ez nem érvényes? Én ellenzem a felhasználói jogok adminisztratív szűkítését. A javaslat elfogadása a Wikipédia végtelen felhasználói körét hosszabb távon egy elitre szűkítené, azokra, akik belépnek. Ezt ellenzem. Amúgy sem értem, hogy miért olyan időszerű ez a felvetés, mert -mondjuk ki - a magyar Wiki lassan fejlődik, mert - kevesen írják (ennek a következménye a féloldalasság, azaz egyes részterületeket lelkes önkéntesek precízen kidolgoznak, míg alapvető szócikkek hiányoznak) - kevesen fordítják az idegen nyelvű cikkeket - hasznos viták folynak, amelyek eredménye csak fokozatosan érik be. Regisztráció helyett türelmet és segítőkészséget javasolok - a 80.227.12.32-szerű "felhasználoidoknak" is.

--Millisits

Jól mondád. Szerintem sem jó ötlet. A felhasználói jogok, anonimitás jogán stb. kívül még hozzátenném: a wiki ugyebár gyorsat jelent, hogy egyet kattintok és már ki is javíthatom ha valami hibát látok, nem azt hogy regisztráció és a userlapom megírása után kijavíthatom :) 1-2 vandálkodás miatt nem éri meg szigorítani. --SyP 2004. szeptember 13., 20:44 (CEST)[válasz]
Én is ellenzem.

--Linkoman

Figyeljetek, én azt sem tudom, hogy milyen számú a pizsamám, mert most léptem be. Felhasználói nevem még nincs, de én nem is akarok. Én csak egy csetelésre alkalmas felületet látok, ahol, mint olvasom, most éppen az olyanokat akarjátok kizárni, mint én.

De miért? Különb lennék, ha "Mézgagéza" user lennék? Aztán holnap "Hufnágelpisti", utánameg "Lükealadár", hogy Krisztát már ne is mondjam? A csetelésben az a remek, hogy bárki elengedheti magát és nyomhatja a rizsát. De én névtelen vagyok - akkor nem vagyok érvényes? Amit írok, azt olvasatlanul dobjátok a szemétbe? Azután hátradőltök a képernyő előtt és elégedetten mormoljátok magatok elé: "Na, ez is jól megkapta. Töröltük az egész izét, amit írt. Majd máskor szépen bejelentkezik, hogy üzenni tudjunk neki: Köszi első hozzájárulásodat, reméljük, ez egyben az utolsó is?" Persze, volt már az internet történetében beetetés, hogy "nem kell bejelentkezned, azt csinálsz, amit akarsz", aztuán hip-hopp, holnaptól kérünk egy cookie-t, na, megvagy. Te akarsz minket, nem középiskolás fokon Taní - tani???

Nem, not, no, nicht és nyet! Loginism=Nacism! Egyrészt antiliberális, másrészt fölösleges. A Wikipédiát bárki szerkesztheti, legfeljebb a többiek törlik. Ha Firk II. barátunk pedig sokat kekeckedik, ad hoc letiltjuk az IP-jét, de szerintem ez még korai, hiszen azért ír egyet s mást. Másrészt kénytelen vagyok anonim barátunkat emlékeztetni, hogy a A Wikiédia nem csetoldal. Tessék megerőltetni magát, és legalább megpróbálni lexikoncikket írni, vagy itt hagyni minket. Viszont tájékoztatom, hogy szavazata nem esik nagy súllyal latba. Szavazni csak bejelentkezett felhasználók szavazhatnak, aláírással, hiszen másképp nem tudnánk összeszámlálni a szavazatokat. Gubb 2004. szeptember 13., 21:01 (CEST)[válasz]
Ahogy írtam, a bejelentkezés felvetésének egyetlen oka, hogy a rossz, hibás szócikkeket gyártókkal könnyen és azonnal fel lehet venni a kapcsolatot. Ma hat olyan szócikk született egy be nem jelentkezett felhasználótól, amik mind egy szálig a kukába kerülhetnek. Egy órán keresztül Gajával ketten is figyeltük mit művel az ürge, és a szócikkek vitalapján, az IP cím lapján próbáltunk üzenni neki eredménytelenül. Ilyen sajnos már máskor is volt, és vélhetően lesz is még. A bejelentkezés egy okból jó: ha észrevesszük, hogy valaki salakkal tömi tele a Wikit - nem rosszindulatból, hanem tájékozatlanságból - lehet figyelmeztetni.
Millisitsnek: az üzenés lehetőségét nem lehet kijátszani, ennél egyszerűbb a szitu: kapsz egy üzenetet, akár akarod, akár nem. Azt is sejteni lehet, hogy a felhasználók döntő többsége elolvassa az üzeneteit. Azt pedig végképp nem értem miért követelnénk meg bárkitől is, hogy a valódi nevét adja meg regisztrációkor: hogy függ ez össze az üzenetfogadás lehetőségével?
Gubbnak: Na-na... Azért a nácizmust nem kell idekeverni, azzal épp a náci eszmeiség élét tompítod.
Sypnek: a felhasználói jogok regisztráció esetén is ugyanúgy érvényesülnek. Az anonimitás szintúgy. Ez a két érv nem érv...
Azt se felejtsük el, hogy jó cikkeket - a tapasztalatok szerint - azok a felhasználók írnak, akik gyakran visszajárnak ide, látják, hogy mások hogy csinálják, hibáznak és van, aki figyelmezteti őket. Akik pedig rendszeres szerzői a Wikipédiának, előbb-utóbb választanak egy nicknevet és bejelentkeznek. Az általatok emlegetett szabadságjoggal a rendszeres szerzők nem, vagy csak ritkán élnek. Az út tehát tipikusan ugyanoda vezet: a regisztrációhoz.
Érteném az ellenkezést, ha maga a regisztráció egy időrabló, és gyanúsan sok adatot bekérő esemény lenne, de nem az. Akkor is érteném, ha minden egyes alkalommal be kellene ptyögni a loginnevet és a jelszót, de ezt sem kell. Szerintem a regisztrációhoz kötött szerkesztés bevezetésével a Wikipédia egészét védenénk (színvonalát, tartalmát), tehát ezzel a lexikon majdani használóinak tennénk jó szolgálatot. Továbbra is fenntartom a véleményem, hogy a regisztrációra - nem lévén más mód, hogy a szerkesztővel kapcsolatba kerüljünk - szükség van. Ennyi és nem több.
(Egyébként mindenkinek, aki még ilyen szemmel nem nézett rá a Wikipédiára, javaslom, hogy húzzon tíz-tizenöt lapot találomra. Ha csak ebből kellene megítélni a lexikonunkat, bizony siralmas vélemények születnének. Ezt védené ki részben a regisztráció.) Gábor 2004. szeptember 13., 22:16 (CEST)[válasz]

Kedves Gábor, Sajnálom, hogy ragaszkodsz a nézeteidhez. Ha ezek után még az angol Wikipédiának is felveted az ötletedet, elhatárolom magam és többé a magyar Wikinek egy sort sem írok.

--Millisits

Én is sajnálom, hogy Ti is ragaszkodtok hozzá, hiszen számos téves gondolatot, túlreagálást cáfoltam az új hozzászólásomban, ezek azonban úgy tűnik mélyebben ülnek, semhogy figyelmen kívül hagyhatók legyenek. Mindemellett már az elején utaltam rá, hogy ha a kezdeményezés nem éri el a szükséges támogatottságot, akkor nem kerül sehová. Ha eléri, akkor azonban evidens, hogy tovább kell lépni vele. Egyelőre azonban a továbblépés veszélye sem fenyeget, mert ha jól számolom 3:4 a Ti javatokra, így nemhogy a kétharmados többséget, de még a a felest sem érte el a kezdeményezés - igaz, sokan nem szavaztak. Gábor 2004. szeptember 13., 23:08 (CEST)[válasz]

A Wikipédia elsődleges tulajdonsága a szabadság, ami nagyobb prioritású, mint a minőség. A minőség időbe telik, évekbe. Ne légy türelmetlen. Érdemes elolvasnod a Wikipédia:Válaszok a gyakori kritikákra c. szócikket. Gubb

Kérdem én a Tisztelt Tiltakozókat, hogy ha ennyire ragaszkodtok a szabadságotokhoz, esetleg anonimitásotokhoz, akkor Ti miért regisztráltátok magatokat??? Ugyanúgy lehet jó cikkeket szerkeszteni 356.987.12.5 mögül is, mint Gaja mögül. Én egyáltalán nem tartom a regisztrációt a szabadságom korlátozásának, ettől szerintem csak könnyebb az egymással történő kommunikáció. De mindegy, én el fogom fogadni a szavazás eredményét, még ha nem is értek vele egyet. Uff, beszéltem! - Gaja 2004. szeptember 14., 09:49 (CEST)[válasz]
Egyetértek Gaja-val ebben a kérdésben. Miért lenne szabadság korlátozásának, ha valaki regisztrálja magát? Szerintem regisztrációval jobban lehet kommunikálni egymás között, mint valami anonim IP címnek üzengetni, ami rosszabb esetben még változik is. István

Kedves Vitatkozók, Gáborral ellentétben én nem tartom túlreagálásnak a vitában elhangzott egyetlen véleményt sem. Arról meg nem én tehertek, hogy maga a felvetés indokolta a kötelező regisztrációt a Wikipédia minőségének védelmével. Ha ezt nem tette volna (de tette), akkor a kérdés tényleg csak annyi lenne: bárki módosíthatja-e a Wikipédia magyar oldalait? Erre csak két válasz van: 1. bárki 2. bárki, kivéve... A többi már részletkérdés. Ha azt mondom: 1. válasz,akkor már nem lehet kérdés, hogy ki, mikor, milyen feltételekkel zárhat ki bárki mást.

Gábor azonban ezt a kérdést a Wikipédia védelmével indokolja. Akkor beszéljük meg ezt, akár külön is. Az a célkitűzése, hogy "egyszerűen csak azt szeretném elérni, hogy ne kelljen egy órán keresztül tehetetlenül szemlélni, hogy valaki telerakja a Wikipédiát gyenge cikkekkel", megér egy külön vitát, akkor is, ha nem döntünk a nemzetközi szinten a Wikipedia alapelveibe ütköző regisztráció mellett. Beszéljük meg, hogy van-e bármi, ami "nem nagy ár azért, hogy ne szórják tele vackokkal a Wikipédiát, nem nagy ár azért sem, hogy nehezebbé tegyük a tudatos rombolók dolgát". A vitát azért javasolom erről, mert én nem gondolom azt, hogy 1. aki nem regisztrálja magát, hülyeséget ír (lásd Gábor firss jelentkezése arról, hogy elfeljetett bejelentkezni) 2. aki gyenge szócikket ír, az "tudatos romboló".

De azt sem gondolom, hogy közülünk bárki, akár a leggáborabb is, felhatalmazást kapott volna arra, hogy más hozzájárulását ilyen módon kezelje. Én sem szeretném tehetelenül szemlélni, hogy 1. kialakuljon egy orwelli belső kör és külső kör 2. bárkinek az örömét elvegyük attól, hogy bármit változtasson a Wikipédiában, 3. Magyarországhoz kötődjön bármilyen korlátozás ötelete, ami a többnyelvű Wikipédiában nincs.

Érdekelne a véleményetek. --Millisits

Ismét felteszem a kérdést: Te miért regisztráltál? Mert én azért, mert jobban szeretnék Millisits-csel beszélgetni, mint 357.896.451.1-gyel. Nem tudom, hogy egy egyszerű, ingyenes, stb. regisztráció miért vet fel ilyen indulatokat. Ha pedig ennyire ellene vagytok, akkor többet ne lépjetek be a regisztrált nevetekkel, és lehetőleg változó IP címről írjátok a cikkeiteket. Határozott előrelépés lenne így egy-egy felhasználóval a kommunikáció. Uff, ismét beszéltem! - Gaja 2004. szeptember 14., 13:21 (CEST)[válasz]

Gajának: persze hogy preferáljuk hogy az emberek regisztráljanak, hogy figyelembe vegyék az itteni elvárásokat, meg még nagyon sok mindent szeretnénk, de ez nem jelenti azt hogy el is kell várnunk tőlük. Mindenkinek: szerintem sokat javítana a helyzeten ha több szerkesztő lenne aki azonnal törölhetné az egyértelműen vandál cikkeket. --SyP 2004. szeptember 14., 15:09 (CEST)[válasz]

Kedves Gaja, Kérlek, gondold át ismét, miről van szó. 1. Gábornak volt egy javaslata, amely szerint "szüntessük meg azt a lehetőséget", azaz ne számíthasson a bejelentkezés nélküli user által végzett módosítás. Világos fogalmazás: szüntessünk meg valamit, ami jelenleg mindenki joga. 2.Senki nem mondta, hogy nem akar belépni, vagy hogy nem helyes belépni stb. Logikailag nincs ellentmondás aközött, hogy - regisztráció nélkül is számít, amit írok - az a helyes, ha belépek. Ez ugyanis a jelenlegi helyzet, másként fogalmazva: A Wikipédiát így találták ki. 3. Azt a kitételt, hogy "nem akarunk senkit korlátozni", ne vegyünk komolyan. Ha nem nyúlunk a jelenlegi rendszerhez, akkor nem korlátozunk senkit sem. 4. A Wikipédiát, a szabad enciklopédiát nem magyarok találták ki. Büszkén valljuk majd, hogy a korlátozását viszont mi?

Remélem, sikerült megviágítanom ,hogy nem a regisztráció ellen vagyok, hanem Gábor javaslatát ellenzem határozottan.

Üzenet odafentről

Urak. Van egy rossz hírem, meg egy másik.

Az első, hogy sajnos majdnem teljesen fölöslegesen estetek egymásnak, és kár a sok időért, ami sok másra jó lett volna (pl. sétálni egyet az erdőben).

A másik az, hogy sajnos Gábor felvetése egy olyan dolgot érint, ami nem szavazható. A Wikipédiának (és így a magyar Wikipédiának) van pár olyan "alaptulajdonsága", ami nem "tetszik-nem tetszik" kérdés, hanem adottság. Sajnálom, hogy pár napig nem néztem ide, és ennyi időt eltöltöttetek ezen vitázva, mert ez nem vitatéma. A Wikipédia megengedi az anonim felhasználókat, és ez így is fog maradni a belátható jövőben.

Olyan szempontból nem fölösleges a vita, hogy elmondjátok egymásnak érveiteket, és meggyőzitek a kétkedőket, hogy ez a jó módszer. Ha nem, akkor meggyőzitek őket, hogy rossz projektben vannak.

Ugyanígy cél, hogy meggyőzzük az anonimokat, hogy jelentkezzenek be: a saját érdekükben és kényelmükben. Sok ember azért jelentkezett be, mert mások megkérték őket rá, és belátták, hogy kényelmesebb. (Igazából akinek esze van, az bejelentkezik...)

A Vandalizmus lap nagyon jól mutatja a szemléletet: a cikkek szerzői feltehetően jószándékú emberek, hacsak kifejezetten nem bizonyítják az ellenkezőjét. Ez nehéz akkor, amikor valaki jószándékból csinál hatalmas hülyeségeket (én is hisztizek, amikor látom, hogy firk újabb lappal ajándékozott meg minket), de akkor is látni kell, hogy ez a Wikipédia életvitel: a butaságokat vagy töröljük, vagy javítjuk, vagy megjelöljük, hogy butaság; a vandálokat kis léptékben szimplán kijavítjuk (és az a két klikkelés nem nagy munka), nagy léptékben pedig technikai eszközökkel lepofozzuk őket (ha valaki pl. robottal szórakozik, akkor azt közvetlenül az adatbázisból lehet törölni; ha valaki elborul, azt blokkoljuk, stb). A rendszer tehát így épül fel. Ez van. El kell fogadni.

És a nagy titkot a végére hagytam: Ettől szép a Wikipédia! Ne idegesítsd magad. Ha túl sok a csonk, és nem bírod őket bejelölni, javítani, akkor ne foglalkozz velük! Nem éri meg az idegeskedést, majd megcsinálja más.

Minden jót, hölgyek és urak, A ritka alkalmak egyikeként, adminként: --grin ✎ 2004. szeptember 14., 23:06 (CEST)[válasz]


És egy odalentről

Most, hogy már minden kiderült, a vita lezárult, nem érdemes szavazni, egyet azonban csendes töprengés során megfontolásra ajánlok: azt, hogy mennyire - hogy is mondjam? csonka? torz? az emberek szabadságfogalma. Az, hogy egy lexikon szerkesztéséhez kell regisztráció, az elsöprő ellenállásba ütközött, olyan érzelmi hullámokat vetett, hogy még (néhányan szerintem is túlreagáltátok). Azt a tényt azonban, hogy egy közösségi kezdeményezésben egyáltalán létezhet olyan szabály, amit a közösség nem változtathat meg, mindenki csendesen tudomásul vette. Most teljesen mindegy, hogy melyik közösségi szabályról van szó, de ilyenkor felmerül a kérdés, hogy hol és hogy érvényesül a Wikipédián belül a demokrácia? Mert ha grin azt állítja, hogy ezt a szabályt nem lehet megváltoztatni, az azt sugallja (bár nem biztos), hogy vannak más megváltoztathatatlan szabályok is. Ezeket a bebetonozott szabályokat is meghozta azonban valaki, méghozzá a közösség feje fölött. Ha pedig meghozta ezt a döntést, akkor más ilyen döntéseket is hozhat, ileltve ezeket megváltoztathatja önkényesen is (akár egy nap arra is ébredhetünk, hogy kötelező lesz a regisztráció, vagy más, megváltoztathatatlan szabály születik a fejünk fölött). Mindebből az következik, hogy van egy, a közösség felett álló hatalom - egy vagy több személy, a Wikipédia megváltoztathatatlan szabályainak létrehozói/ja. Ki(k) ő(k)?

A jelenség azért is több figyelmet érdemelne, mertvan erre egy nagyon jó analógia: az amerikai alkotmányt sokszor emlegetik a szabadságjogok szinonimájaként. Mármost az alkotmány létrehozói úgy okoskodtak - de ez mondjuk mindegyik ország alkotmányára igaz -, hogy csak a legfontosabb elveket kell ugyan lefektetni, de az elvek egyike az legyen, hogy megváltoztatható az alkotmány. Ez pedig a Wikin nem érvényesül, mert mint láttuk egy olyan szabály biztosan van, amin nem lehet változtatni, de persze lehet, hogy van több ilyen szabály is.

Picit próbáljatok felülemelkedni a szerkesztés-kötelező bejelentkezés kérdésén, mert az még ha változtatni is lehetne rajta, akkor se kezdeményezné senki, hiszen az ellenszavazatok többségben voltak. Tehát én sem a szerkesztés-kötelező bejelentkezés kapcsán írom, amit írok, hanem a tényleges szabadságjogok kapcsán, azaz hogy számomra most először derült ki, hogy léteznek olyan szabályok, amiket demokratikus úton sem lehet megváltoztatni. És ha a szabadság pártolói (mint általában én is persze) komolyan veszik a jogokat, akkor fel kell ismerni, hogy ez a jelenség sokkal nagyobb veszélyeket rejt, mint a szerkeszthetőség - bejelentkezés kérdése. 387 2004. szeptember 17., 23:12 (CEST)[válasz]

Megpróbálnék a felvetésedre válaszolni, amennyire tudok. Először is fontos: nem vagyok szociológus, politológus, vagy egyéb olyan lógus aki a politikai definíciókhoz ért, de én nem hiszem, hogy a "tiszta demokrácia" bármilyen esetben életképes: ha valamiről bárki dönthet - főképp azok, akik nem értenek hozzá, de például azok is, akiknek nincs képességük mások nézőpontjait is megismerni - akkor az a dolog hamarosan működésképtelenné válik. Ezt számtalanszor tapasztaltam már a szubkultúrákkal kapcsolatban. A Wikipédia nem demokrácia (és ha valamelyik lapon ez szerepelne szólj, és ellenőrzöm, hogy nem értett-e valaki félre valamit, magamat is beleértve). A Wikipédia a WikiMedia alapítvány egy projektje, aminek számtalan jellemzője van, melyeből az egyik legfontosabb, hogy a legtöbb kérdésben igyekszik a közösség döntéseit követni (vagyis a legtöbb kérdésben követi a "demokrácia szabályait"). Be kell azonban látni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ez a projekt a közösségé, "aki" azt tehet vele, amit akar. Nem dönthetnek úgy a szerkesztők, hogy holnaptól csak gyermekpornóról írhatunk; nem dönthetnek arról, hogy ezután csak szanszkrit nyelven lehet írni, és arról sem, hogy a serveren ezentúl Oracle®&tm; fusson. Sokkal több dolog van, amiről a szerkesztők nem dönthetnek, mint azt fel tudnám sorolni; ezek közös lényege szerintem az, hogy egy részük nem a szerkesztők kompetenciája (pl. a fizikai működtetés), egy részük pedig olyan alapelv, melyet a projekt gazdái (a WikiMedia alapítvány) eldöntöttek, és azt csak teljes, közösségi egyetértés alapján lehet megváltoztatni (és ezen alapelvek egy kis, de legfontosabb részét nem lehet megváltoztatni, hacsak valaki meg nem győzi Jimbo Walest, aki nem csak a jogi, hanem az erkölcsi tulajdonosa is a projekteknek, hogy adja fel őket).
Egyrészt be kell látni: ez a projekt a szerkesztők számára nagyszerű lehetőségeket biztosít, többek között a tartalom szabadságát (mely szintén egy megváltoztathatatlan alapelv, akármit is szavaz akárki), de nem biztosít teljhatalmat a projekt felett.
Másrészt azt is érdemes belátni, hogy ezen korlátozások az esetek 99,9999%-ában nem akadályozzák vagy hátráltatják a Wikipédisták munkáját vagy szórakozását. Természetesen lehet mindig többet akarni (és a legtöbb esetben én is a tökéletesség és tiszta helyzet híve vagyok), de amikor ez túlép az ésszerűség keretein, akkor senki ne lepődjön meg azon, hogy jelzik neki: Örülünk, hogy segítesz, de ez nem jelenti azt, hogy eladtuk neked a lelkünket. Egy keretet biztosítottunk neked, és ezen a kereten belül tudsz mozogni.
Hogy ki hozta a bebetonozott szabályokat? Ha megnézed a a Wikipédia történetét (egyelőre az angol wikipediában) ott láthatod, hogy ez sem Pallasz Athéné fejéből pattant ki: mint minden internetes közösségi projektnek ennek is volt kezdete, amikor még nem több ezer hanem néhány ember vitte előre. A szabályokat és elveket ők hozták, melyek egy része megváltoztathatatlan alapelv (a semlegesség, a nyíltság, a szabadság, a lexikon készítése, stb.), más részét pedig az alakuló közösség alakította (mint amilyen a névterek kialakulása és használata, a kategóriák, az elnevezési szokások, nemzeti nyelvek, stb.).
Úgy gondolom mindenképpen fontos belegondolni: vajon megsérti-e bárki is az érzéseidet (vagy valójában korlátozza-e lehetőségeidet) ezekkel az alapszabályokkal, vagy pedig csak azért szeretnéd őket "eltörölni" mert ez a szépérzékedet (elveidet, a demokráciáról alkotott képedet, stb) bántja? Én úgy hiszem, hogy ezek a szabályok a szerkesztőket segítik és nem akadályozzák, és hogy ezek adják meg a gerincét és a jövőjét a Wikipédiának. Azért ilyen a Wikipédia, mert ezek az alapszabályok, és ha mások lennének, a lexikon is más lenne (sőt, vélhetően nem is létezne).
Mégis, ha valami ezen szabályokból komolyan bánt, és elfogadhatatlan azután is, hogy valóban belegondoltál a szabály összes lehetséges okába, hatásaiba, és a megváltoztatásának hatásaiba, és úgy véled, hogy a változtatás egyben szolgálja a Wikipédia és a szerkesztők hasznát is, akkor ezt jelezd, és meg fogjuk próbálni megoldani a dolgot, ha ez lehetséges ebben a környezetben. --grin ✎ 2004. szeptember 20., 19:41 (CEST)[válasz]
Gondolom, Grin bölcs szavai alkalmasak a vita lezárására. Én nem is szólnék már a regisztráció kérdéséhez, mert arról valóban eleget beszéltünk.

Az előttem szóló viszont nagyon érdekes kérdést vetett fel, amely jogfilozófiai jellegű: nevezetesen a szabadságjogokhoz tartozik-e ezek felszámolásának szabadsága. Gyakorlatilag minden alkotmány megváltoztatható az előírt rendben. Csakhogy a Wikipédia szabályai

  • 1. nem alkotmány-értékű szabályok
  • 2. olyan szabályok, amelyek (sajnos, a magyar jogi nyelv "kell" kifejezése ezt nem tudja kifejezni), angolul a "shall" kategóriába tartoznak: ha nem kerülsz kapcsolatba a szabállyal, téged semmi sem kötelez - ha viszont kapcsolatba kerülsz, rád kötelező (ezért nem "must" szerepel az angol nyelvű jogszabályokban, hanem "shall").
  • 3. nincsenek kellő terjedelemben lefordítva magyarra (ezt tekintsük közös feladatnak)

--Millisits

Egy kis kiegészítés: ha a jogi helyzetet akarjuk elemezni - ami nekem nem volt szándékom - akkor figyelembe kell venni, hogy a projekt a Bomis, Inc. tulajdona volt, és jelenleg a Wikimedia alapítvány tulajdona. Az alapítvány működését (és így közvetve a Wikipédia működését) a Wikimedia Foundation bylaws szabályozza, valamint az alapítvány egyéb jogi szabályozói. Ennek megváltoztatása - mely részben implicit módon magába foglalja a Wikipédia alapszabályait - jogilag leírt módon lehetséges, vagyis a Wikimedia kuratórium döntése alapján. Ez effektíve ugyanazt eredményezi, mint amit fentebb kifejtettem a nem jogi oldalról. A (2) pont pedig nagyon jól került megfogalmazásra: ezek a szabályok igyekeznek a háttérben maradni, és nem zavarni senkit, aki a normális keretek között használja a projektet. --grin ✎ 2004. szeptember 20., 19:41 (CEST)[válasz]

2004. szeptember 8.

NBr. vagy EK

Gábor azt írta, miszerint eldőlt, hogy a Nagy-Britannia elnevezést használjuk az országra az Egyesült Királysággal szemben. Megpróbálom összeszedni az elhangzott és még el nem hangzott érveket. Ez nehéz kérdés, hiszen régebben nálunk egyértelműen a NBr. alakot használták. Jelenleg azonban terjed az EK elnevezés is. Például a nagykövetség honlapján (http://www.britnagykovetseg.hu ) is így szerepel, és úgy emlékszem a HVG-ben is láttam így. Az is lehet, hogy ki fogja szorítani az NBr alakot. Melyik legyen a javasolt forma? Gábor a Portán azt írta, hogy ez a kérdés mér eldőlt a NBr. javára, a vita helyszínét viszont nem adta meg. Az Országok listája lapon nics egyértelmű döntés, Szajd a térképeknél az EK alakot használja, a sablonokban (europa, EU) jelenleg EK van.

Az angolok NBr. alatt a szigetet értik (de GB-t használnak autójelzésként, gondolom Észak-Írországban is, a TLD viszont .UK). A en:Great Britain a szigetről szól, illetve a változatos értelméről, a en:United Kingdom szól az országról.

Google találat: Nagy-Britannia: 82.100 (különírva: 85.000); Egyesült Királyság: 57.300

Atlaszok: Cartographia (Budapest): NBr.; ? (Nyíregyháza): EK

--- Árpi (Harp) 2004. szeptember 8., 11:12 (CEST)[válasz]

Amúgy igazad van, a forrást nem írtam le: az országok listája oldalon látható vitalapon 2:1 lett Nbr. javára. De abban is igazad van, hogy itt felvetetted, legyen ez a döntő szavazás. Gábor 2004. szeptember 9., 03:02 (CEST)[válasz]
  • Úgy tudom, Magyarországon a "hivatalos" elnevezés Nagy-Britannia (bár nem igazán tudom, milyen értelemben hivatalos, hol lehetne utánanézni?), az Egyesült Királyság csak mostanában kezd terjedni az angol fordítások nyomán. Legyen hát NBr. Gubb
  • Számomra a Cartographia etalon, úgyhogy Nagy-Britannia az alap, és erre lehet irányítgatni. - Gaja 2004. szeptember 9., 14:13 (CEST)[válasz]

--- Figyusztok, Szép ez az egyetértés a Nagy-Britannia körül, OK. Egyetértek. De: Az EU tagállamok közé ne Nagy-Britannia kerüljön, ahogy a Cshországgal sem vagyok ott boldog. Értsétek meg, az összes EU anyag, ami nem magyar forrásból jön, Egyesült Királyságról (és Cseh Köztársaságról) fog szólni (és persze a fordítók is így fogják fordítani, naná), akkor miért baj ez, ha redirekttel eljutunk úgyis Nagy-Britanniához ill. Csehországhoz? --Millisits

Visszakérdezek: miért baj, ha egységes az elnevezés, egységes a formátum, ha egyszer az Egyesült Királyság és a Cseh Köztársaság éppúgy redirektel a megfelelő szócikkre? Azt hittem vetted a múltkori vitánk lényegét, hogy nem érdemes Cseh Köztársaságozni csak akkor, ha Kínai Népköztársaságozunk és Belga Királyságozunk is mellette, elhagyjuk a szócikkekből is a Kína és Belgium kifejezéseket. Tegyünk egy gesztust az olvasók felé, hogy azt a változatot használjuk, méghozzá egységesen, amit a hétköznapokban a nagy többség. Majd ha a térképeken és a fejekben egyaránt Egyesült Királyság és Csehia lesz, akkor mi is módosíthatunk. A döntés nem örök és megváltoztathatatlan, de részben egy egységes rendszert mutat, részben pedig megfelel a köznyelvnek. Gábor 2004. szeptember 13., 14:41 (CEST)[válasz]
OK, megértettem, lezárhatjuk. Tényleg fontos az egységesség és a közhasználatú kifejezéseké az elsőbbség. - Ugyanezt a világos logikát kérném tartománynév ügyben is mindenkitől. Majd ha mindenki tartománynevet mond, akkor legyen ez, de addig két opció van: doménnév vagy domain név (ez utóbbi magyartalan).

--Millisits

Egyetértek olyan szinten Millisits szakrkazmusával, hogy a "döntés" helytelen: a helyes, hivatalos név Egyesült Királyság, tehát így kellene hívni. Ugyanígy Kínai Népköztársaság a helyes, teljes forma, hiszen kibontjuk a rövidítéseket, és pontos neveket haszálunk. Valamint az is igaz, hogy ha Nagy-Britannia, akkor domainnév, ugyanis ez a köznyelvben használt elnevezés, mint már rámutattam. Mint ahogy ott is a senki által sem használt, ám valamilyen okból helyes magyar alaknak hitt formát választottátok, itt is az EK az egyedüli helyes változat, véleményem szerint. --grin ✎ 2004. szeptember 14., 23:14 (CEST)[válasz]
Ez nem egészen igaz: szerintem a domainnév nevet nem használja senki, csak az informatikusok, de attól, hogy "túl vannak reprezentálva" a Wikipédiában, és a sysop is az, még nem következik, hogy "mindenki" "domainnevet" használ. Egyébként is ez a "mindenki ezt használja" fordulat egy ilyen új és kevéssé ismert fogalom esetében elég problémás. Gubb
A domainnév egy informatikai fogalom; emiatt úgy vélem, az informatikusoknak van némi jogosultságuk ennek eldöntésében, és ne a cipőfelsőrész-készítőkre bízzuk az informatikai fogalmak kialakítását. Magánvéleményem. --grin ✎ 2004. szeptember 20., 20:07 (CEST)[válasz]
Ha még nem zárult le a szavazás, akkor még egy szavazat az Egyesült Királyság mellett. Miért? Mert ők így hívják magukat, és nekem se esne jól, ha pl. Magyarországot valaki következetesen Dunántúlként emlegetné, mikor az csak egy része. Igaz, hogy kevésbé terjedt el, mint a Nagy-Britannia megnevezés, de így nem is fog, ha mindenki a helytelen névhez ragaszkodik. Ha mi elvárjuk, hogy külföldön ne keverjék össze Budapestet Bukaresttel, mi is megtehetünk ennyit. Alensha 2004. szeptember 27., 00:39 (CEST)[válasz]
Kedves Alensha, szép amit mondasz, de két dolog miatt sem igaz. 1). Ők sem Magyarországnak hívják Magyarországot, hanem Hungarynak :-)

2). Ha Magyarország hivatalos neve hirtelen Hungáriai Világuralmi Összkánságra vagy hasonlóra változna, vagy Szerbia mondjuk Budapest hivatalos nevét Új-Belgrádra változtatná, attól a szomszédoknak még nem kellene ezt az elnevezést követniük, sőt, én a magam részéről gyanakvással figyelném az ilyesfajta változtatásokat. Gubb

Igen, de ha már lassan háromszáz éve úgy hívnának bennünket, akkor a külföld is átvenné az elnevezést. Azonkívül az United Kingdom elnevezést nem a szerbek vagy más nép ragasztotta rájuk, ők maguk hívják így magukat. Alensha 2004. szeptember 27., 13:04 (CEST)[válasz]
Cáfolok és cáfolok: 1). Magyarországot ezer éve így hívják, de az angolok nemigen vették ezt át. 2). Épp ez az: kit érdekel, hogy hívják magukat, a népeket nem mindig szokták a saját maguk által használt néven nevezni (pl. mi sem mondunk italiánókat olaszok helyett).

2004. szeptember 6.

Települések adatai

Hello! A településekről szóló szócikkeknél túl azon, hogy a térképeket egységesítem, szeretném, ha mindenütt lenne egy táblázat azokról az adatokról, amelyek az adott településsel kapcsolatosak (nem csak a legfontosabbak, hanem részben a leglexikálisabbak is). A kérdés az, hogy pontosan mik szerepeljenek a táblázatokban? Olyan adatokat kell összegyűjteni, amik nem, vagy ritkán változnak, ugyanis hiú ábránd lenne azt hinni, hogy csak Magyarország 3200 településének az adatait folyamatosan frissen tudnánk tartani, a világ többi városáról nem is beszélve. Másrészt olyan adatokra van szükség, amiket minden településről viszonylag könnyen be lehet szerezni. Azért szeretném ezeket egységesíteni, hogy a lexikon használói tudják, hogy ezeket az információkat jó eséllyel megtalálják itt mindig.

Tehát én ezeket javaslom feltüntetni minden egyes településnél a táblázatba, akár magyar, akár külföldi városról vagy faluról van szó. (A standard egyébként a sors szeszélyéből Misefa lett, mert Gnomon ott használt először települési táblázatot, én meg azt vinném tovább.)

  • terület négyzetkilométerben megadva, a link a nem tudom hova mutasson... ha lesz leírása a terület matematikai/fizikai magyarázatának, talán oda. A terület feltüntetését
  • időzóna csak azoknál a településeknél kellene, amelyek olyan országban vannak, amik több zónára oszlanak. Így például Európában egyetlen településnél sem kell, de mondjuk az amerikai, orosz településeknél igen. A több zónás országok településeinél a feltüntetést

2004. szeptember 6., 21:09 (CEST)

  • Minek, Gubb? Magyarországon van 3200 olyan település, amelyek teljesen egy időzónában vannak. Szlovákiában, Romániában megintcsak (más-más, de az országon belül egységes) ugyanabban az időzónában vannak a települések. Minden ország szócikkében fel van tüntetve az időzóna, miért kell minden településhez is? Gábor 2004. szeptember 6., 21:17 (CEST)[válasz]

A lélekszám és a terület szerinti helyezés feltüntetését nem javaslom, mivel ezek az adatok (maga a rangsor) állandóan változik, előfordulhat, hogy többezer település helyezése egyszerre megváltozik, ezért

További adatok

Itt vethetsz fel szavazásra olyan további adatokat, amelyek fentebb nem szerepeltek. Fúzz hozzá magyarázatot is.


A fentiekkel egy az egyben egyetértek. Véleményem szerint ez egy településnél bőven elég, a többit úgyis ki lehet deríteni a szövegből... - Gaja 2004. szeptember 6., 12:20 (CEST)[válasz]
Szintén egyetértek. --Szajd 2004. szeptember 6., 20:08 (CEST)[válasz]
Gáborral egyetértek végig. --SyP 2004. szeptember 6., 21:31 (CEST)[válasz]
Mindegyik felvetéssel egyetértek, szerintem sem kell minden településhez odaírni az időzónát, az jó ötletnek tűnik, hogy csak azoknál az országoknál írjuk oda, amelyek maguk is több zónára vannak szabdalva. 387 2004. szeptember 7., 19:50 (CEST)[válasz]

2004. augusztus 30.

Magyar települések listája -> Átmozgatva a Szavazás törlésről lapra - Gaja 2004. szeptember 2., 10:16 (CEST)[válasz]

2004. augusztus 28.

(számítástechnika) --> (informatika)

Javaslatom a következő: (az én eredeti szócikkhivatkozásaimmal ellentétben) az összes olyan szócikk neve, melynek a végére egyértelműsítésként „(számítástechnika)” van írva, legyen „(informatika)” végződésű. Ezzel ugyanúgy a számítástechnikára fognak vonatkozni, ugyanis minden, ami számítástechnika, az informatika, viszont a csak informatikába sorolható szócikkekel konziztens lesz a nevük. Természetesen a „(számítástechnika)”-alakról lenne átirányítás az „(informatika)”-alakúakra.

2004. augusztus 26.

TLD

Mi legyen a TLD és az SLD címszavak végső nyugvóhelye (ahova a többi redirect mutat)? Praktikusan csak a TLD-t bocsátom szavazásra, az SLD majd ehhez idomul.

  • Legfelső szintű tartománynév
    • mellette - Én a Legfelső szintű tartománynévre szavazok Gábor 2004. augusztus 26., 14:31 (CEST)[válasz]
    • mellette - Önjelölés, de egyértelműen ez. --Szajd 2004. augusztus 26., 15:05 (CEST)[válasz]
    • Mellette - Már nem is kell az én szavazatom. Egyébként nem kellene egy -bb a legfelső szó végére, vagy így is jó (ismét a nyelvhelyességi kommandó szakértelmét kell igénybe vennünk, mert nekem fog.am sincs...)?Gubb
    • ellene. Szerintem ez az elnevezés beteges, egyrészt senki nem hivatkozik így rá (mondjatok már példát, ki hívja tartománynak, eltekintve természetesen bármilyen potenciális micro$oft fordítástól, amikre csupán tippelek), másrészt félreértelmezhető (lásd "svédország tartományait"), harmadrészt meg nem volt valami szép dolog csak úgy átnevezni (ez az "1 napos figyelmeztetés" módszer nem valami felhasználóbarát). Mindamellett hogy a "tartomány" elnevezéssel mélyen nem értek egyet, a "legfelsőbb szintű domain" cikknév sem tükrözi annak tartalmát, hiszen itt nem a TLD-kről, hanem a DNS-ről van szó, ezért lásd lentebb a szavazatomat. --grin ? 2004. augusztus 27., 20:04 (CEST)[válasz]
      • Hali! Tudom, hogy nagyon elfogultnak tűnik, de a micro$oft fordítások az összes magyar szoftverfordítás közül szerintem a legjobbak. Gondolom magyar Linux-dolgok alatt domain, mert a Linux-fordítások elég geek-fordítások (a szó legkevésbé pejoratív értelmében, remélem érted mit akarok mondani). Mondjuk ha szépen kéred a példát, akkor Idegen szavak és kifejezések – Diákszótár: „domain [e: domén] ang 1. […] inf a hálózat egy adott tartományát jelölő tartománynév”; „domain name [e: domén ném] ang, inf tartománynév; számítógépet, internetelérhetőséget azonosító, egyedi név.” Én véleményem szerint (gondolom kitalálható) érdemes lenne ezt a (szerintem valamelyest elterjedt) magyar nevet használni, ugyanis itt egy szép magyar enciklopédiát szerkesztünk, jó volna, ha a userek megtanulnák, hogy nem csak angol szakkifejezéseket lehet használni. Arra az érvedre, hogy „félreértelmezhető”: hát, sajnos, ha nekünk magyaroknak az jutott, hogy a tartomány félreértelmezhető, az angolok se állnak jobban – a domain ott sem csak az informatikai tartományt jelenti. :P A harmadik pont, miszerint nem volt szép átneveznem ilyen villámgyorsan: teljes mértékben igazad van, elénézést kérek érte. Üdw: --Szajd 2004. augusztus 27., 20:33 (CEST)[válasz]
        • Nem értek egyet, hiszen azért gondolod, hogy ezek a "legjobbak", mert: a) csak ezt látod, de azt mindennap, b) mindenhol máshol ezt látod, ahova a m$ csak betette a lábát. Mivel gondolom windózert használsz, számodra ez a világot jelenti. Én mindössze arra mutattam rá, hogy ezek a fordítások csupán a windózban láthatóak, az interneten gyakorlatilag nem használják őket; lásd a google referenciámat, próbáld ki: az általatok javasolt formát kevsebb, mint 1%-ban használják, és ez (szerintem) durva kissebbség. Nem a wikipédia feladata szerintem, hogy angol formájú kifejezések helyett erőszakolt (=kisebbség által használt) magyar szavakat használjon, és így nyelvújítson. Mindenesetre azért szavazás, hogy a többség döntsön: ha a többség szerintem hülyeség mellett dönt, akkor nem tudok mit tenni. :-) --grin ✎ 2004. augusztus 31., 19:05 (CEST)[válasz]
    • mellette vagyok én is (feltéve, ha ilyen friss szerkesztőként lehet érvényes szavazatot adni). Sok helyen lehet olvasni a tarománynév szót a Microsofton kívül is. 387 2004. augusztus 29., 03:17 (CEST)[válasz]
    • mellette - Gaja 2004. augusztus 30., 11:58 (CEST)[válasz]
    • megjegyzés - javaslom a szavazatok átcsoportosítását a "*-rendszer" vagy "* rendszer" alá, mert szerintem az egész rendszerről érdemes írni, egyben. --grin ✎ 2004. augusztus 31., 19:05 (CEST)[válasz]
  • mellette - de maradjon meg a TLD is azaz az átirányítás funkció! Később - mikor már rendeződtek a szócikkek lehet törölgetni azokat a rövidítéseket, melyek félrevezetőek, vagy csinálni egy egyértelműsítő lapot.. -- Peda 2004. szeptember 2., 00:28 (CEST)[válasz]
  • Domain név rendszer
    • mellette - ez a teljes rendszerről szól; "domain" elnevezést használ a források nagy része; pl. google teszt: "tartománynév" 449db [+45db "tartomány név", mindennnek egy része egymástól átvett szöveg], "domain név" 54 000db, a "domain" meg 126 000 db a magyar oldalakon! A "tartomány" elnevezés láthatóan egy szűk kör próbálkozása, és nem elterjedt. --grin ? 2004. augusztus 27., 20:04 (CEST)[válasz]
    • ellene, én az idegenes hangzású domaint (főleg hogy másképp írjuk, mint ejtjük) mindenképp kiiktatnám, ráadásul egybe kellene írni a névvel a domaint, kötőjellel a rendszert. Gubb
      • Kommandó: nem fontos a kötőjel. (Gondolom azért hiszed így, mert hogy több, mint két tagú, de akkor kell a kettőnél több tagú összetett szavaknál az egyik tagot kötőjellel írni, ha a szó több, mint hat szótagú. Hat szótagúnál pedig fakultatatív [így a tartománynévrendszernél is, de a doménnévrendszernél semmiképp nem kell a kötőjel].) --Szajd 2004. augusztus 27., 20:33 (CEST)[válasz]


  • TLD
    • ellene - A rövidítéseket kibontjuk, ugye. --grin ?
    • mellette vagy ellene, a körülményektől függően amennyiben sem a jelenlegi állapot nem tartható, sem Grin javaslata nem nyerő, sem az enyém, akkor még ez a legjobb, de ha az új javaslatok közül valamelyik nyer, akkor ez rossz. Gubb

Kedves Wi(ki)tatkozók, Összefoglaló javaslatom lenne a holtpontról kimozdítandó az ügyet.

Induljunk ki abból, hogy az ISZT (lásd honlapját) a domain név kifejezést használja (meg a sima domain-t pl. közdomain) Miért fontos ez? Azért, mert minden igénylő hozzájuk fordul és akkor domain névről és nem tartománynévről folyik a szó. tehát az új felhasználók ezt a varit ismerik meg!

ez alapból nem igaz, hisz én is ismerem a "domain" nevet, meg a "tartomány" nevet is, de fogalmam sincs az ISZT-ről. Én először egy számítógépes újságban találkoztam a "tartománynév" szóval, és nagyon elterjedt, a mezei felhasználók közül inkább ezt használják sokan.
Az ISZT-ről csak annyit, hogy:
  • az internetszolgáltatót (a saját nevében is!) – helytelenül – különírja;
  • az internetet – helytelenül – nagy kezdőbetűvel írja;
  • a domain nevet – helytelenül – különírja.
Namármost én ezen apró kötekedések miatt nem venném szentírásnak az ISZT beszédét. Beszéltem! ;) --Szajd 2004. szeptember 10., 21:53 (CEST)[válasz]

Javasolom ezért, hogy legyen az egyetlen szócikk neve domain név + redirect tartománynévről + redirect doménnévről (a Magyar Szabadalmi Hivatal pl. ezt használja) + redirect TLD-ről + redirect SLD-ről + redirect a fentiek bármely magyar megfelelőjéről, kivéve a tartományt, mert az nekem olyan provinciális. Maradjon viszont külön szócikk a webcím, amelynek szövegében domain nevet használjunk és végül + redirect URL-ről a webcímre.

Ha tudtatok követni, ezúttal nagyon örülnék, ha ezt a "csomagot" támogatni tudnátok. --Millisits

2004. augusztus 24.

Dátumok: évek

Lassan elkezdem az évek létrehozását. Az a javaslatom, hogy az egy-egy év (pl: 2004) szócikk tetején lévő hónapokat hagyjuk el. Elgé régóta birizgálom őket ahhoz hogy ki merjem jelenteni: még soha senki nem írta össze egy konkrét év adott hónapjának történéseit. Ilyenre az angolban sincs példa, bár attól nálunk még lehetne rendszeresíteni, de az angolban rengeteg évforduló van és még ott sem volt szükség arra, hogy a hónapokat önálló szócikként feldolgozzák. Szóval én kitörölgetném ezt a hónapok sort, ami nem jelenti azt, hogy ha egyszer valaki végigírja egy év egy hónapját, akkor ne hozhatná létre újra, de most szerintem felesleges. Mit szóltok? Gábor 2004. augusztus 24., 13:21 (CEST)[válasz]

Tégy belátásod szerint. Nekem nem fog hiányozni az az egy sor... - Gaja 2004. augusztus 24., 15:39 (CEST)[válasz]

2004. június 25.

Egyes vagy többesszám?

A kategóriák nevei egyes- vagy többesszámban szerepeljenek?

Ahol értelemszerű ott nem kérdés, de a legtöbb esetben bármi lehet. Mi néz ki jobban:

  • Kategória:Író
  • Kategória:Írók?

Szerintem ez esetben és általában a többesszám hangzik jobban (ahol van, mert pl. több Középfölde sajnos nincs...:-), de azért lehet egy-két kivétel, pl. esetlegesen a műfaji megnevezések, pl.: Kategória: Dráma... nem, ez sem jó példa. Úgy tűnik, a többesszám a jobb. Gubbubu 2004. június 25., 17:55 (CEST)[válasz]

Döntsük már el, mert kategorizálni szeretnék. :) Többesszám, egyértelműen. --Szajd 2004. június 25., 18:11 (CEST)[válasz]
Azért legalább egy hetet illik hagyni a szavazásokra, Szajd. Türelem. De addig is megosztanád, hogy milyen kategóriára gondolnál, mit szeretnél létrehozni, hogy tudjunk így az elején picit hatni... ööö... egymásra, hogy ne legyen az egész egy nagy káosz? --grin ✎ 2004. június 28., 10:10 (CEST)[válasz]
Videojátékok. Filmek. Filmsorozatok. (Természetesen South Park, nem South Parkok, és Windows, nem Windowsok.) Ilyesmi. --Szajd 2004. június 28., 11:03 (CEST)[válasz]
A zárójelen kívüli kategóriák tetszenek, szerintem jók. (Összevetetted esetleg az angollal, lehet simán kereszthivatkozni rájuk?) A zárójelen belüliek mint példák az egyes számra jók, de mint kategóriák, szerintem szükségtelenül szűkek, vagyis én nem hoznám őket így létre. --grin ✎ 2004. június 28., 13:22 (CEST)[válasz]
Vagy. Microsoft azon belül Microsoft szoftverek. Egyébként a South Park lehet, hogy szűk, de a Windowszal kapcsolatban már van egy pár szócikk, köszönhetően legfőképpen Gubbubunak (pl. A Windows rendszerleíró adatbázisa, Windows-rendszerkönyvtár stb.). „(Összevetetted esetleg az angollal, lehet simán kereszthivatkozni rájuk?)” Ezt a mondatot nem értem. :o --Szajd 2004. június 28., 14:13 (CEST) (Szóval még mindig többesszám. :)[válasz]
Átgondolva, hogy mik tartoznának bele, a microsoftnak szerintem nincs értelme. Az "m$ software" jó lehet, de nem tudom, mások mit gondolnak.
Angollal összevetés: pl. hogy ha létre akarsz hozni egy "micro$oft által birtokolt kontinensek" kategóriát, akkor megnézni hogy létezik-e "continents owned by micro$oft" kategória az angolopédiában. --grin ✎ 2004. június 30., 10:57 (CEST)[válasz]

Többesszámot beírtam a Wikipédia:Hogyan használd a kategóriákat-ba. --grin ✎ 2004. június 30., 10:57 (CEST)[válasz]

2004. május 21.

Javaslat: a cikkek címe mindig a szabatos alak legyen, átirányítással

... azaz: ha diakritikus jel vagy nagykötőjel van benne, maradjon a szócikk címében szabatos alakjában; és mindig legyen átirányítás az egyszerűbb írású változatról a szabatos írású cikkre. – Erről mint alapelvről szeretnék ezúton közmegegyezésre jutni.

E kérdés legutóbb a Briggs-Myers-típuselméletnél merült fel, ahol – mint írtam – nagykötőjel kéne az első tag után, mivel nem egyetlen kéttagú nevű szerző nevére hivatkozunk, hanem két db egytagú nevű szerző nevére. A véleményemben az is megerősített (a szabatosság mellett, természetesen), hogy látom: az angol Wikipédiában is ez a rendszer; bár az angolszász sajtóra máskülönben nem jellemző, hogy az idegen nevek ékezeteit mindig megőrzik eredeti alakjukban, az interneten pedig még kevésbé. Annál meglepőbb, hogy a Wikipédiában ezt a rendszert használják, és hajlandóak ügyelni a nyelvüktől idegen írásjelekre. A Bohémélet című opera oldala felé böngésztem, ami angolul La Bohème (a franciából átvéve), de aki sima e-vel írja, az is nyomban rátalál (l. La Boheme).

Úgy gondolom, hogy ha ezt ők meg tudták tenni, akkor a magyar Wikipédia szerkesztőinek annál kevésbé lehet rá okuk, hogy hanyagabbul járjanak el. (Mint írtam már másutt, ez gyakorlatilag sem okoz gondot, hiszen az átirányítás a másodperc töredéke alatt megtörténik.)

Várom a véleményeket.

Adam78 2004 május 21, 00:46 (CEST)

  • mellette
  • mellette (de addig nem, míg nincs egy rendes wikipédia: névterű lap (pl.: Wikipédia:Különleges írásjelek), ami tartalmazza a példákat, ahonnan ki is lehet szükség esetén másolni a kívánt karaktert, magyar és angol elnevezéssel, mert nálam a monospaced kötőjelek hossza egyforma.) --grin ✎ 2004 május 24, 09:34 (CEST)

Nagyon várom Gubbubu szavazatát (illetve szükség szerint az érveit) e téren, hogy tudhassam, számítsak-e felzúdulásra, ha átmozgatom a Briggs-Myers-típuselmélet-et nagykötőjelesre. --Adam78 2004 május 23, 18:36 (CEST)

    • Egyetértek. Magam részéről annak a híve vagyok, hogy minél több alternatív változat éljen egymás mellett (akár még helytelen alakok is kereshetőek legyenek, ha notórius népszerűségnek örvendenek); de legyen mindig átirányítás a szabatos alakra; és a a szabatos alak élvezzen elsőséget, hacsak súlyos okok (pl különleges írásjelek hiánya az összes op. rendszeren) nem kényszerítenek az ellenkezőjére. Felzúdulás részemről nem lesz. Gubbubu 2004 május 24, 09:47 (CEST)


2004. május 13.

Blue Screen of Death

Sziasztok!

Szeretnék egy szavazást indítani, a Blue Screen of Death magyar elnevezéséről. Lévén, hogy erre nincs hivatalos elnevezés :), titeket kérdezlek, hogy tetszik nektek a legjobban. A szavazás vége után majd átirányítom és átírom a cikket az új elnevezésnek megfelelően.

Én most tanácstalan vagyok, úgyhogy nem szavazok.

Köszönöm: Szajd 2004 május 13, 20:24 (CEST)

  • kék halál (teljesen általános köznévként)
  • kékhalál (köznévként, de egybe, mert annyira állandósult)
    • mellette --grin ✎ 2004 május 24, 09:34 (CEST)
  • Kék Halál (egyfajta megszemélyesítésként)
    • Ez a dolog annyira egyedi (Windows specifikus), hogy csak nagy betűvel említhető! (Megkockáztatnék még egy nagy "A" névelőt is nekije...) :-) - Gaja 2004 május 14, 09:55 (CEST)

-- Én annak a híve vagyok, hogy ha több altenatív lehetőség él egymás mellett, és egyik sem durván szabálysértő, akkor mindegyik elfogadható. Szerintem a második változat a legszerencsésebb, lehet egybeírni (a „vörösbegy”et sem írjuk már két szóba, „vörös begy”-nek, meg a „kisaszsony”t sem), de a többi sem rossz. Gubbubu 2004 május 13, 21:10 (CEST)

-- Sokat gondolkodtam ezen tegnap este is, és csak annyi eredményre jutottam, hogy a nagybetűs írás kizárható. Ez azért bizonyos, mivel a tulajdonnév egyedi dologra utal, azonban a Windows ilyesfajta lefagyása sajnos nem egy darab konkrét eset, amire legendásan hivatkozni lehet (noha még ezeket is kisbetűvel írjuk néha, pl. I. világháború), hanem esetek egy köre, csoportja, ami lehet sajátos, de mégiscsak köznév.

A „kék halál” kifejezésen nyilvánvaló a jelentésváltozás, ezért az ember elsőre az egybeírás felé hajlana; azonban jobban belegondolva nem a két szó között jön létre a jelentésváltozás (például hidegvérű), nem az egész kifejezés metaforizálódik, hanem már maga a halál szó utal a lefagyásra, amely – illetve annak eredménye – viszont csakugyan kék színű. (Az is igaz, hogy a halál szó csak ebben az összetételben utal a lefagyásra, hiszen másfajta színű „halál”-okról nem szoktak beszélni.)

Ma megkérdeztem a Nyelvtudományi Intézetet, kb. negyed órát tanácskoztunk róla, s ideiglenesen arra lyukadtunk ki, hogy a metaforikus értelem még nem teszi egybeírandóvá a szókapcsolatot, hiszen más állandósult szókapcsolatok is vannak, melyeket különírunk (például csütörtököt mond), és az egybeírás amúgy is mindig nehezebben védhető. Ezzel együtt az illető szakember hölgy azt ajánlotta, hogy ezt a jövő keddi ülésükön felveti a többieknek, és amennyiben ők együttesen mégis az egybeírás mellett kötnének ki, akkor telefonon értesít. (Ő már tisztában van mindkét oldal érveivel, mert először ő is az egybeírásra hajlott volna, másfelől viszont a vita végére a különírásra jutottunk, úgyhogy bízom benne, hogy mindezek egybevetésével körültekintő döntést tudnak hozni.)

-- Adam78 2004 május 14, 13:30 (CEST)

Akkor most végülis mi lett az eredmény?
--Szajd 2004 május 26, 17:19 (CEST)

Azért nem jeleztek vissza nekem, mert az ideiglenesen megbeszélt megoldás helytállónak bizonyult: valóban a különírás, azaz a kék halál forma mellett kötöttek ki, mivel a halál már önmagában metaforikus a szerkezetben, a kék viszont konkrét jelentésű (mint föntebb is írtam).

--Adam78 2004 május 27, 14:27 (CEST)


2004. április 26.

Interlingua

Mi legyen az interlingua nyelv nevének hivatalos magyar elnevezése a magyar Wikipédián?

  • interlingua
    • mellette – Csak azért, mert Gaja felvilágosított, hogy az Akadémiai Kiadó A világ nyelvei (?) c. lexikonában úgy van. Különben az interlingvára szavaznék.
    • mellette – A világ nyelvei nekem is elég meggyőző, s egyébként a Google magyar nyelvű találatai közül 953 szól emellett, és 9 db a másik mellett (bár ez még önmagában nem lenne érv). Ádám 2004. április 26, 17:51 (CEST)
  • interlingva
    • mellette - Gaja 2004 április 26, 15:35 (CEST)
    • mellette - ha már saját magukat így nevezik... Ha leszavaztok, akkor vissza lehet nevezni - gyorsan járt a kezem. :-) --grin ✎ 2004 április 26, 20:31 (CEST)

Nagy számok

Az angol nyelvterületen a nagy számok írásmódja a következő: 1,234,253.23 Hogy egységesek legyünk, mi mit használjunk a , helyett?

  1. Lehet egybe írni: 1234567346. Ennél nehéz kitalálni a nagyságrendet.
  2. Lehet szóközzel vagy nbsp-vel: 1 234 253,23 . Ha jól tudom, Grin az nbsp karaktert nem szereti (kezdőknek nehezebb szerkeszteni), amiben igaza van. Viszont egy sorvégén eltört szám csúnyán néz ki.
  3. Ha pontot írunk helyette: 1.234.253,23 , akkor nem mindíg egyértelmű, hogy valaki csak nem írta át az angolból, vagy már átírta (pl. a napállandó: 1.375 W).
  4. Volt, ahol felül vesszővel találkoztam 1`234`253,23(nem emlékszem, hol), azt meg nehéz a billentyűzeten megtalálni.
  • Én a szóközöst javaslom. Harp 2004 április 26, 17:06 (CEST)
  • Egyértelműen a szóközös (már csak azért is, mert ez az egyetlen helyes magyar alak). (De csak több, mint négy számjegyű számoknál bontsunk.) --Szajd 2004 április 26, 17:27 (CEST)
  • Én is a szóközt támogatom mint a magyarban elterjedt írásmódot, és csakugyan 4-nél több számjegy esetén. Szerintem jobb lenne nbsp-vel (elvégre a html-ezők is tanulhatnak egy picikét…), de ha nagyon nem, hát nem. Ádám 2004. április 26, 17:53 (CEST)
  • Valóban nem szeretem, ha HTML markup van a szövegben, de sajnos nem sok jobb megoldás van: a szóköz a helyes. Másik lehetőség az UTF-8 non-breaking space (U+00A0, ' ') használata, ami nem törik, és nem is látszik, de nem biztos, hogy mindenki be tudja írni... (Test: 46235462 356456235465 23645623546 5236452346 7467236473267467236476273647623462364 4342342342342343243243242 43247 36274672347273467 43242423423424 test. Próbáld a browser méretét változtatni.) És amint látjátok, nem látszik, hogy melyik normál és melyik non-breaking... --grin ✎ 2004 április 26, 20:31 (CEST)
  • Szóköz és nem nbsp (szerintem a felülvesszővel valamilyen számológépen találkozhattál) - Gaja 2004 április 27, 10:04 (CEST)
  • A pont semmiképp sem jó, mivel összetéveszthető a tizedesponttal. Javaslom, hogy az egyszerű szóközt és a nemtörő szóközt egyaránt lehessen használni (néhány böngészőben gondot okoz a nemtörő szóköz, az enyémben is, bár a Wordben a nemtörő szóközt szeretem használni). 11111&nbsp1111;
    11111 &nbsp 1111
    Íme, akármit is csinálok, nem jelenik meg nemtörő szóköz!Gubbubu 2004 május 5, 11:34 (CEST)
    • mit nevezel "nemtörő szóköznek"? az nbsp-t vagy a U+00A0 karaktert? Az előbbi ronda, az utóbbit pedig nehéz megkülönböztetni az igazi szóköztől... --grin ✎ 2004 május 5, 14:58 (CEST)

2004. április 25.

Kérdésem: Kurzivált szavak ragozásakor a rag is kurzív legyen-e?

Énszerintem nem: a kurzivált szó mindig az eredeti címet, fogalmat emelje ki, és ha rag kapcsolódik a szóhoz, az már simán álló betűs legyen, hogy látni lehessen, mi az eredeti cím. Ezt azért is tartanám hasznosnak, mert a cím maga is végződhet ragra (például Édesanyámhoz, önmagában), és ezt jó lenne elkülöníteni attól, amikor a rag pusztán a cím mondatbeli szerepéből adódik (pl. „az Édesanyámhoz már sokan hozzászóltak”, szemben azzal: "az Édesanyámhoz című vershez már sokan hozzászóltak”). Én ezt az elvet fontosabbnak érzem az ezzel ellenkező esetleges tipográfiai konvencióknál.

Mi a véleményetek?

Ádám 2004 április 25, 00:37 (CEST)

  • mellette – csak a könnyebb áttekintés végett. :) Ádám 2004. április 26, 17:54 (CEST)
  • ellene --Szajd 2004 április 25, 12:01 (CEST)
  • mellette - Gaja 2004 április 26, 15:35 (CEST)
  • ellene: nincs kéznél tipográfiai kézikönyvem, de emlékeim (valamint az elérhető nyomdai termékek) szerint a tipográfusok a ragot is kurziválják (valamint ha a szó magában áll, az idézőjelet, valamint ha vessző követi, akkor azt is). --grin ✎ 2004 április 26, 20:07 (CEST)


Nyomoztam kicsit e tárgykörben; az alábbiakra jutottam.

Gyurgyák János Szerkesztők és szerzők kézikönyve című műve, amit ilyenkor alapul szoktak venni, négy (!) megoldást is lehetségesnek tart. Két dologra hívja fel a figyelmet: egyrészt, hogy következetesek legyünk az illető könyvön belül, másrészt arra, hogy ha a címben már szerepel toldalék, ahhoz ne tegyünk hozzá újabbat. A négy megoldás az alábbi:

  1. a cím kurzív, a toldalék antikva;
  2. az egész szó kurzív;
  3. a toldalék antikva, és kötőjellel kapcsoljuk a címhez;
  4. nevekben, címekben, idegen kifejezésekben nem kurzív a toldalék, az egyéb (jobbára tartalmi) kiemelésekben viszont az egész szó kurzív lesz.

Másfelől ismét tanácsot kértem könyvtáros barátomtól, és ahány mértékadó könyvben csak utánanézett, mind úgy írja, hogy csak a címek önmagukban állnak kurzívan (példaként a Világirodalmi lexikont, Encyclopaedia Britannica Hungaricát és a Magyar életrajzi lexikont említi).

Harmadrészt fellapoztam és átgondoltam A magyar helyesírás szabályait, ahol csak a címek kurzív írásáról esik szó (199. p.), toldalékolásukról nem, és erre a példákból sem derül fény. Viszont ha egybevetjük az idézőjel és a ragok, jelek viszonyáról írottakkal (200. p.), abból az tűnik ki, hogy a címeket alapvetően nem szükséges kiemelni (pl. „Arany Toldijában”), de ha mégis így teszünk – a példák szerint idézőjellel –, akkor a rag, jel az idézőjelen kívül marad (például Jókainak „Az arany ember”-e, nem pedig: Jókainak „Az arany embere” – ami ismét félrevezető lenne, teszem hozzá, mert talán olyan emberről szólhatna, aki életét az aranynak szentelte). Ahol csak felmerül a szabályzatban az eltérő betűtípussal való szedés, azt az idézőjel használatával párhuzamosan említik; ez utóbbi pedig, mint láttuk, csak magát a címet veszi körül. Ez implicite arra utal, hogy kurzívnál is hasonló lenne a javasolt forma.

Ennek eldöntése végett pedig (negyedrészt) felhívtam az MTA Nyelvtudományi Intézet Közönségszolgálatát. Munkatársuk habozás nélkül válaszolta, hogy csak a címet szokták kurziválni (hiszen az maga is lehet ragozott, amit érdemes elkülöníteni), bár hozzátette, hogy a szabályzat erről nem rendelkezik, ez a tipográfia körébe tartozik. – Külön rákérdeztem, mi a teendő olyankor, ha a rag egybeolvad a szótővel, például „III. zongoraversennyel”. Ő erre az esetre az egész szó kurzív írását javasolta, de az általam felvetett kötőjeles megoldást is jónak találta: „a III. zongoraverseny-nyel”.

Én ez utóbbit azért tartanám a legjobbnak, mert a kurziválás eleve a kiemelés miatt jött létre (vö. idézőjel), és ez az a mód, ami az eredeti szándékot, a cím mint invariábilis, tömbszerű szövegelem jelölését leginkább szolgálja. Ami az írást illeti (hogy nem történik meg az ny-ny egyszerűsödése), érdemes megfigyelni, hogy más tulajdonneveknél (személy- és földrajzi neveknél) is jelöli ezt a minőséget nemcsak az írás, de még a nyelvhasználat is: például „megnéztük Dobogókőt” (és nem: Dobogókövet), „otthonában meglátogattuk Sugárt” (és nem: Sugarat), „megkérdeztük Bokort” (nem: Bokrot); ez csakis így szokványos. Összhangban áll ezzel a helyesírás rekonstruálhatósági irányelve is, vö. (Thomas) „Mann-nal” (nem pedig: Mannal), l. még „New York-i” stb. Továbbá ugyanerre a törekvésre mutat a Gyurgyáknál említett negyedik lehetőség, miszerint a tulajdonneveknél, címeknél másképp járhatunk el, mint mikor egyszerűen csak hangsúlyozunk, nyomatékosítunk egy szót a szövegben (utóbbi például: „A szociológiát egyre több támadás érte.”). Ez valójában két különálló használat, úgy hiszem.

A fentiek alapján én a 4. megoldást tartom a legjobbnak, tehát hogy a címeknél, tulajdonneveknél, idegen szavaknál (tehát az invariábilis elemeknél) maguk a címek, nevek, idegen szavak legyenek kurzívak, az egyéb célú kurziválások esetén pedig (ez a Wikipédiában jóval ritkább) pedig az egész szó. Ha ez esetleg valakinek túl bonyult lenne, elég lenne annyit megjegyezni, hogy csak a név, cím maga kurzív, és ez már magába foglalja a második eset kizárását (így az egyéb célú kiemelések végig kurzív írásmódjának lehetőségét) is.

Üdv: --Adam78 2004 május 6, 15:41 (CEST)

2004. március 26.

Látom, hogy szajd nekiállt, és elkezdte átírni az amerikai cégek neveit amerikai szokás szerint ,Inc. meg Corporation kiegészítésekkel. Véleményem szerint ez a magyar nyelvben szükségtelen (és szerintem a Microsoft Rt. sem kívánatos forma). Én javaslom, hogy a cégeket a szokásos magyar elnevezésükkel, tehát a cégnév, cégforma (inc, ltd, corp., ...) nélkül szerepeltessük: "microsoft", "international business machines", "lotus", "apple computers" (vagy "apple").

  • mellette: egy szavazat tőlem, mellette. --grin 2004 március 26, 12:49 (CET)
  • mellette: egy szavazat tőlem is, mellette. -- Harp 2004 április 5, 11:44 (CEST)
  • mellette: úgy gondoltam, enciklopédiába „illőbb” :), de mindegy. --Szajd 2004 április 18, 12:12 (CEST)

2004. március 10.

Zagyvaságok?

Szerintetek ezeknek a cikkeknek van bármi értelme, valóságos tartalma, mondanivalója? Számomra zagyvaságnak látszik, bár jóindulatúnak, de a neten egyikhez sem találok semmi értelmezhetőt. --grin 2004 március 10, 11:57 (CET)

Önjelöltnek tűnik. Szerintem is zagyvaság. Én törölném a Wikipedia érdekében. (Nem elsősorban a helyesírási hibák miatt.) User:Harp 2004 március 10, 16:33 (CET)
Egy hetet legalább várok, udvariasságból. Amúgy már volt egy sokkal rosszabbunk: user:bdk :) Ő imádott írni. Bármit. --grin 2004 március 10, 17:53 (CET)
Hát, elég érdekes... Sok értelmét nem látom, vagy csak nem tudok "így" gondolkodni... :-) Szerintem ledörgölendő! - Gaja 2004 március 11, 10:55 (CET)
Zagyvaságnak talán nem kellene minősíteni. Az önjelöltség találóbb, bár ez sem pontos szerintem. Ezek a gondolatok valakinek a szüleményei, s talán ezért nem valók egy ilyen általános célú enciklopédiába. BeR 2004 március 20, 09:55 (CET)
  • a lapok átkerültek a Wikipédia:Szavazás törlésről alá, láthatóan user:atomism nem reagál. hagytam neki egy nagy piros figyelmeztetést, hátha azt észreveszi, de ettől függetlenül elindítom az öt napot, utána RIP. --grin 2004 április 5, 11:59 (CEST)


2004. február 6.

Cikknév változtatás: GNU FDL

Felvetette Harp 2004 február 6, 12:08 (CET)

  • Nem kellene a GNU FDL helyett a teljes magyar nevére átmozgatni?
  • És akkor
    • GNU szabad dokumentáció licenc
    • vagy GNU szabad dokumentációs licenc a jobb?
      • Nekem az utóbbi tetszik jobban, és a Google-lel talált http://www.c-enter.hu/center/0116473.html oldalon is így van.Harp 2004 február 6, 12:08 (CET)
      • Támogatom (a fenti oldal elég szakszerűnek tűnik... :-) ) és különben is, a megállapodások között ott van, hogy illik a rövidítéseket feloldani, ugye...
      • Támogatom, emellett erőteljesen vigyorgok. Megnéztem a linket, a fordítás profi. :-) A forrása a HUPWiki. Az ott található szöveg forrása a Magyar Wikipédia. Ott pedig a GFDL-t én csináltam. :-) Szóval egyetértek saját fordításommal. Harp, szeretnéd te átnevezni, vagy csináljam én? --grin 2004 február 6, 16:06 (CET) ...A licenc szövegét átneveztem (+s betűsre), mert a HUPwikibe nem akartam rossz linket adni. Ezt a szavazást nem befolyásolja. --grin 2004 február 6, 16:46 (CET)

Hónapok

  • Könyörgöm, a hónapok neveit NE írja senki nagybetűvel, ha nem mondat elején van (nem az itteni felsorolásra utalok!) :-((( BeR 2004 február 6, 19:52 (CET)

2003. január 22.

Ábécék, betűk, stb.

Szeretnék cikkeket írni az írásokról - amennyiben lesz rá némi időm - és az lenne a kérdésem, hogy pl. az egyes ábécék milyen néven szepeljenek?

  • Latin ábécé, Cirill, ábécé, stb.
  • Latin írás, cirill írás, stb.
  • Latin betűk, Cirill betűk, stb.
  • vagy valami más?
  • És akkor mi van az olyan nyelvekkel, amleyek nem betűírásúak (pl kínai, japán nyelv)? - Gaja 2004 január 26, 02:11 (PST)
    • Mi a javaslatod? A "Kínai ábécé" miért nem jó? (a cirill és héber sem "á, b, c" betűkkel kezdődik...) De szerintem a "Kínai írás" is jó. --grin 2004 január 26, 04:03 (PST)
  • Én inkább "kínai írás" típust preferálnám ezeknél. - Gaja 2004 január 26, 06:50 (PST)
    • Akkor szerintem konzekvensen legyen írás. A Latin ábécé lehet redir a Latin írás-ra. Jó így? (mások véleménye?) --grin 2004 január 26, 11:56 (PST)
  • támogatom - Gaja 2004 január 27, 10:09 (CET)

Ugyanez a gondom a betűkkel is:

  • A (betű), B (betű), stb.
  • A betű, B betű, stb.
  • A, B, stb.
  • vagy valami más?
  • A, B szerintem, az összes többi Wikipédia mintájára (meg a szótárak is így szokták). --grin 2004 január 23, 10:07 (UTC)
    • ...érdekes kérdés az, hogy ha valaki pl. cirill vagy héber betűk történetéről szeretne írni, hogyan nevezze el cikket. Gondolom logikus lenne a cikket א-nek, Ж-nek vagy épp Ω-nak nevezni, és redirekteket csinálni az Alef (héber), Zs (cirill) és Omega (görög) nevekről, hogy el is lehessen őket érni magyar billentyűzetről is. Egyelőre persze szerintem elég a megfelelő ábécéről szóló cikkbe beleírni, amit tudunk. (Ezt majd érdemes az Ábécé cikk vitalapjára másolni.) --grin
  • És mi van a mellékjeles, összetett betűkkel? Simán legyen Ő meg ß és esetleg átirányítással a szöveges név (pl: eszcet), bár szerintem igen hülyén hangzik a dupla éles ékezetes o (mint ő)... - Gaja 2004 január 26, 06:50 (PST)
    • Szerintem minden legyen simán, és adjunk nekik értelmes redireket. Bár én az ß-t sárfesz-nek (scharf-es) ismertem, de az ss (német), zs (orosz), ju2 (kínai) vagy kalapos a (francia) pl. szerintem jó redirect jelentkezők. (A magyart nyilván nem kell, hiszen a hosszú oe-ben a "hosszú" úgyis ékezetet tartalmaz...) Nincs akadálya annak, hogy akár több redirect is mutasson egy szócikkre, ha annak több logikus elnevezése létezhet. --grin 2004 január 26, 11:56 (PST)
  • támogatom - Gaja 2004 január 27, 10:09 (CET)

Ha valakinek van még ötlete, ossza meg velünk!

Előre is köszi a segítségeteket! - Gaja 2004 január 22, 16:17 (UTC)~

2003. december 19.

Lásd: Wikipédia_vita:Elnevezési szokások

2003. december 9.

Fájl és diválysz drályvör

Engem zavar, idegesít az, hogy a "file", "driver", stb. szavakat "fájlnak", "drájvőrnek" vagy a jóég tudja minek írjam. Szerintetek nagy baj lenne, ha ezen a téren nyelvrégítőt játszanánk, vagy ez nem ártana a publicitásnak?

  • File, driver, hardware
    • mellette: minden más szőrnyű, grin
  • Fájl, drájver, hardver
    • júzer menyual, hautu, nóhau? ;) Ez nálam ánszapótid. -- Ralesk Ne'vennoyx 2003 december 9, 20:04 (UTC)
      • helyesen: menyjúöl! :) -g
  • Állomány, meghajtó, hardver
    • mellette - Gaja 2003 december 9, 14:58 (UTC)
      • megjegyzés: "állomány-formátum"? "állomány-leíró"? Így gondolod? --grin
        • válasz: igen, igen, igen - Gaja 2003 december 9, 15:20 (UTC)
    • mellette: én szeretem az állomány, meghajtó (vindózosan, de egyébként nem teljesen töketlenül: eszközkezelő), hardver hármast. A fájlformátum-féle dolgokhoz nem tudok igazán hozzászólni. Az állományformátum mondjuk eléggé töketlen, imhó. -- Ralesk Ne'vennoyx 2003 december 9, 20:04 (UTC)
    • mellette: azt gondolom, hogy ezen elnevezéseknek a magyar nyelvbe való szerves beépülése generációs kérdés. Tíz évvel ezelőtt még nekem is felállt a szőr a hátamon, ha valaki nem file-t ír, ma már fájlnak írom, ugyanis azóta magyar felhasználói környezetekben dolgozok. Az idő nagy úr :-) - BeR 2004 február 6, 19:52 (CET)
  • fájl, meghajtó, hardver
    • mellette: Megnéztem az útmutatót, s ekkor látom, hogy itt módosítanom kell: fájl, meghajtó, hardver --BeR 2004 február 10, 17:48
    • mellette: Legjobb tudomásom szerint a Magyar Tudományos Akadémiának elfogadott magyar fordítása - --Joe bácsi 2004 április 5, 10:48 (CEST)
  • Kinek mi esik jól, nekem mindegy
  • Megint itt vagyok ezzel kapcsolatos kötekedésemmel. A file = fájl, a driver = meghajtó, a hardware hardver stb. De a byte is bájt! Viszont ne sírjon senki, hogy „úgy utálom, hogy a domain-t doménnek írják”, mert ott van helyette az a szó, hogy tartomány. ;) --Szajd 2004 április 18, 12:20 (CEST)

2003. december 5.

Fordítás:Wikipedian

Hogyan nevezzük a Wikipedian-okat, vagyis saját magunkat? (A szavazatodat, indoklásodat írd a megfelelő változathoz!) Eddigi változatok:

  • Wikipédista
    • mellette: szerintem megfelelő, grin
    • mellette: ez azért jó, mert jól hangzik tamas
    • enciklopédista–wikipédista :) -- Ralesk Ne'vennoyx 2003 december 6, 20:55 (UTC)
    • szerintem is ez a legjobb - Gaja 2003 december 8, 12:41 (UTC)
  • Wikipédus
  • Wikipédikus

csípés

bocsánat: nem lenne jobb wikipédánusnak nevezni a kört? hiszen a wikipédia több, mint maga a lexikon kezdemény volt, szinte egy eszme! - v.ö. republikánus (angolul pedig maradhatna (wikipedi anus = wikipedian-us)

de nem rossz a wikipédilis sem (l. a vitában mellékelt tájékoztatót!)

81.182.95.208 2004. szeptember 2., 10:07 (CEST)[válasz]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Szavazás&oldid=32192”