„Vegyész” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
analitikus kémia javítva analitikai kémiára |
a image to kép |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Kép:Julie Perkins at LLNL.jpg|right|frame|Egy [[szintetikus kémia|szintetikus kémikus]] egy [[toxin]]ok műkösését akadályozó molekula előállításán dolgozik a [[Lawrence Livermore National Laboratory]]-ban.]] |
||
A '''vegyész''' a [[kémia|kémiával]] foglalkozó [[tudós]]. A kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján. |
A '''vegyész''' a [[kémia|kémiával]] foglalkozó [[tudós]]. A kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján. |
||
A lap 2008. április 29., 08:53-kori változata
A vegyész a kémiával foglalkozó tudós. A kémikusok az anyagok összetételét és tulajdonságait vizsgálják, és új anyagokat kísérleteznek ki az így szerzett ismeretek alapján.
A kémikusi szakma története
Az anyagok átalakítása közel egyidős az emberiséggel, már az őskorban is képesek voltak például rezet, bronzot, vasat és üveget előállítani. A középkorban a legértékesebb fém, az arany előállításának lehetségeit keresve módszeresen vizsgálni kedzték a különféle anyagok egymásba való átalakításának lehetőségeit, ez vezetett az alkímiának, a kémia prototudományának megszületéséhez. A modern kémia Antoine Lavoisierrel kezdődik, aki 1783-ban felfedezte a tömegmegmaradás tövényét.
Oktatás
A kémia elmélete szorosan összekapcsolódik a matematikával és a fizikával. A kémikusok számos irányba specializálódhatnak, ilyen például az analitikai kémia, a biokémia, a szerves kémia vagy a kvantumkémia.
Foglalkoztatás
A kémikusokat alkalmazó szervezeteknek három fő csoportja van: az akadémiai intézmények, az állami kutatóintézetek és az ipar, különösen a vegyipar és a gyógyszeripar.