„Campanile (építészet)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a [[Image: --> [[Kép: |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Kép:VenBasStMarCampanile 082005.jpg|thumb|250px|A velencei Campanile]] |
||
'''Campanile''' ([[olasz nyelv|olaszul]]: „harangtorony”) a neve az [[ókeresztény művészet|ókeresztény építészetben]] a templomtól különálló [[harangtorony]]nak. |
'''Campanile''' ([[olasz nyelv|olaszul]]: „harangtorony”) a neve az [[ókeresztény művészet|ókeresztény építészetben]] a templomtól különálló [[harangtorony]]nak. |
||
A lap 2008. április 28., 04:29-kori változata
Campanile (olaszul: „harangtorony”) a neve az ókeresztény építészetben a templomtól különálló harangtoronynak.
Ilyen tornyok a 6. századtól épültek, lehettek kör- vagy sokszögalapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak önálló torony építéséhez. Giotto tervei alapján épült a firenzei dóm harangtornya gótikus stílusban. A leghíresebb a velencei Campanile, ami román stílusú, s amit a 20. század elején újjá kellett építeni, mert egy földrengés ledöntötte. Szintén román stílusú a pisai székesegyház campaniléje, a híres Ferdetorony.
A kora középkorban Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az írek, vikingek, normannok. Az ír templomok nem maradtak fenn, de Norvégiában és Svédországban ismertek különálló harangtornyok.
Forrás
- Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest
- Művészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.