„Horace McCoy” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
McCoy [[Beverly Hills]]ben halt meg [[szívroham]]ban. |
McCoy [[Beverly Hills]]ben halt meg [[szívroham]]ban. |
||
[[Kategória: Amerikai írók |
[[Kategória: Amerikai írók]] |
||
A lap 2008. április 16., 23:05-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Horace McCoy (1897. április 4. - 1955. december 15.) amerikai író. Regényei a nagy gazdasági világválság idején játszódnak. Legismertebb regénye az A lovakat lelövik, ugye? (They Shoot Horses, Don't They?, 1935), amelyből 1969-ben, tizennnégy évvel a szerző halála után Sydney Pollack készített mozifilmet.
McCoy Pegramban, Tenesseeben született. Az I. világháborúban az Egyesült Államok hadseregének légierejénél szolgált. Számos bevetésen vett részt, melyek során az ellenséges vonalak mögé repülve bombázásokat hajtott végre, illetve feldrítést végzett. Sebesülése után a francia kormánytől hőssiességért megkapta a Croix de Guerre kitüntetést.
1919 és 1930 között sportszerkesztőként dolgozott a texasi Dallas Journalnál. A húszas évek végén kezdtek megjeleni történetei különböző filléres kalandfüzetekben. A válság idején McCoy Los Angelesbe ment, hogy megpróbálkozzon a színészettel. Egy Santa Monica-i mólón végzett kidobói meló adta neki az ötletet A lovakat lelövik, ugye? megírásához, mely egy maratoni táncversenyről szól és a kenyér utáni hajszában elállatiasodó emberekről és az ezt meglovagló sóbizniszről fest keserű, kiábrándító képet.
McCoy Hollywoodban végül forgatókönyvíróként találta meg a számítását. Számos westernt, bűnügyi drámát és egyéb filmet írt különböző stúdióknak, Kiss Tomorrow Goodbye című 1948-ban megjelent regényéből pedig a film noir egyik klasszikusát forgatta le Gordon Douglas 1950-ben. Sok felejthető munkája mellett olyan rendezőkkel is dolgozott együtt, mint Henry Hathaway, Raoul Walsh és Nicholas Ray. Nem jegyzett segéd-forgatókönyvíróként a legelső, 1933-as King Kong elkészítésében is részt vett.
McCoy Beverly Hillsben halt meg szívrohamban.