„Palatális hang” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
A palatális [[mássalhangzó]] olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a [[Palatalizáció|palatalizált]] vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti [[képzéshely|képzéshellyel]] egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a [[Magyar nyelv|magyarban]] ezek a következők: |
A palatális [[mássalhangzó]] olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a [[Palatalizáció|palatalizált]] vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti [[képzéshely|képzéshellyel]] egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a [[Magyar nyelv|magyarban]] ezek a következők: |
||
*zár-réshangok: ''gy, ty;'' |
*zár-réshangok: ''gy, ty;'' |
||
*réshangok: ''j'' (esetenként ''ly''- |
*réshangok: ''j'' (esetenként ''ly''-nal jelölve); |
||
*orrhang: ''ny;'' |
*orrhang: ''ny;'' |
||
*pergőhang: ''r.'' |
*pergőhang: ''r.'' |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
A palatális [[magánhangzó]] a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az ''e, i, ö, ü''-szerű hangok. |
A palatális [[magánhangzó]] a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az ''e, i, ö, ü''-szerű hangok. |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Fonetika]] |
A lap 2008. április 2., 16:42-kori változata
Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.
A palatális mássalhangzó olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a palatalizált vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti képzéshellyel egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a magyarban ezek a következők:
- zár-réshangok: gy, ty;
- réshangok: j (esetenként ly-nal jelölve);
- orrhang: ny;
- pergőhang: r.
Az cs, dzs zár-rés hangok, illetve az s, zs réshangok inkább posztalveolárisoknak számítanak, de valahol a palatálisok közé sorolják őket.
A palatális magánhangzó a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az e, i, ö, ü-szerű hangok.