„Munkahenger” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: es:Cilindro hidráulico, it:Pistone (idraulica)
Kamarton (vitalap | szerkesztései)
kép csere nagyobb felbontásúra + képaláírás
1. sor: 1. sor:
{{korr}}
{{korr}}
[[Kép:Hidraulikus munkahenger.jpg|thumb|250px|Hidraulikus munkahenger, a dugattyú átmérője 15 cm-nél is nagyobb]]
[[Kép:Hydraulic press brake's cylinder.jpg|thumb|280px|200 [[tonna|tonnás]] hidraulikus [[Élhajlító gép|élhajlító]] '''munkahengere''', a dugattyúrúd átmérője 20 cm-nél is nagyobb.<br>
''Ekkora méretű munkahengerekkel 2 cm vastag vaslemezek is hajlíthatóak. Egy ilyen gép [[üresjárat]]i (terhelés nélküli) sebessége (dugattyúrúd mozgása) eléri 80 cm/s-ot.'']]
[[Kép:Double acting cylinder (symbol,DPR,ISO1219).svg|thumb|150px|Átmenő dugattyúrudas munkahenger jelképe ([[ISO 1219]])]]
[[Kép:Double acting cylinder (symbol,DPR,ISO1219).svg|thumb|150px|Átmenő dugattyúrudas munkahenger jelképe ([[ISO 1219]])]]
[[Kép:Double acting cylinder (symbol,WDCC,ISO1219).svg|thumb|150px|Kétoldali működtetésű, állítható véghelyzet-csillapítású munkahenger jelképe]]
[[Kép:Double acting cylinder (symbol,WDCC,ISO1219).svg|thumb|150px|Kétoldali működtetésű, állítható véghelyzet-csillapítású munkahenger jelképe]]
A '''munkahenger''' egy olyan [[energiaátalakító (eszköz)|energiaátalakító eszköz]], amely a bele áramló [[közeg]] [[nyomás|nyomási]] [[energia|energiáját]] alakítja át [[lineáris mozgás|lineáris]] vagy [[forgó mozgás]]sá. A közeg lehet [[sűrített levegő]] vagy [[hidraulika olaj]] (esetleg más [[folyadék]]).
A '''munkahenger''' egy olyan [[energiaátalakító eszköz]], amely a bele áramló [[közeg]] [[nyomás|nyomási]] [[energia|energiáját]] alakítja át [[lineáris mozgás|lineáris]] vagy [[forgó mozgás]]sá. A közeg lehet [[sűrített levegő]] vagy [[hidraulika olaj]] (esetleg más [[folyadék]]).


Sűrített levegő használata esetén [[pneumatika|pneumatikus]] munkahengerekről, míg hidraulika olaj esetén [[hidraulika|hidraulikus]] munkahengerekről beszélünk. A két különböző működtető közeg egyben meghatározza a munkahenger kialakítását és az alkalmazási területét is. A sűrített levegő összenyomhatóságából, gyorsabb [[áramlási sebesség]]éből adódóan a munkahenger kialakítása egyszerűbb és olcsóbb, nagy [[sebesség]]ekre képes és kisebb erők kifejtésére alkalmas. A hidraulika olaj viszont ezzel szemben nem összenyomható, lassabb áramlású és környezetre is veszélyes, emiatt a munkahenger kialakítása robusztus és nagyon drága, kisebb mozgási sebességekre képes, de hatalmas erők kifejtésére alkalmas, melyet nem csak mozgás közben, hanem inaktív állapotban is képes tartani.
Sűrített levegő használata esetén [[pneumatika|pneumatikus]] munkahengerekről, míg hidraulika olaj esetén [[hidraulika|hidraulikus]] munkahengerekről beszélünk. A két különböző működtető közeg egyben meghatározza a munkahenger kialakítását és az alkalmazási területét is. A sűrített levegő összenyomhatóságából, gyorsabb [[áramlási sebesség]]éből adódóan a munkahenger kialakítása egyszerűbb és olcsóbb, nagy [[sebesség]]ekre képes és kisebb erők kifejtésére alkalmas. A hidraulika olaj viszont ezzel szemben nem összenyomható, lassabb áramlású és környezetre is veszélyes, emiatt a munkahenger kialakítása robusztus és nagyon drága, kisebb mozgási sebességekre képes, de hatalmas erők kifejtésére alkalmas, melyet nem csak mozgás közben, hanem inaktív állapotban is képes tartani.

A lap 2008. március 29., 10:40-kori változata

200 tonnás hidraulikus élhajlító munkahengere, a dugattyúrúd átmérője 20 cm-nél is nagyobb.
Ekkora méretű munkahengerekkel 2 cm vastag vaslemezek is hajlíthatóak. Egy ilyen gép üresjárati (terhelés nélküli) sebessége (dugattyúrúd mozgása) eléri 80 cm/s-ot.
Átmenő dugattyúrudas munkahenger jelképe (ISO 1219)
Kétoldali működtetésű, állítható véghelyzet-csillapítású munkahenger jelképe

A munkahenger egy olyan energiaátalakító eszköz, amely a bele áramló közeg nyomási energiáját alakítja át lineáris vagy forgó mozgássá. A közeg lehet sűrített levegő vagy hidraulika olaj (esetleg más folyadék).

Sűrített levegő használata esetén pneumatikus munkahengerekről, míg hidraulika olaj esetén hidraulikus munkahengerekről beszélünk. A két különböző működtető közeg egyben meghatározza a munkahenger kialakítását és az alkalmazási területét is. A sűrített levegő összenyomhatóságából, gyorsabb áramlási sebességéből adódóan a munkahenger kialakítása egyszerűbb és olcsóbb, nagy sebességekre képes és kisebb erők kifejtésére alkalmas. A hidraulika olaj viszont ezzel szemben nem összenyomható, lassabb áramlású és környezetre is veszélyes, emiatt a munkahenger kialakítása robusztus és nagyon drága, kisebb mozgási sebességekre képes, de hatalmas erők kifejtésére alkalmas, melyet nem csak mozgás közben, hanem inaktív állapotban is képes tartani.

A munkahenger részei

Kétoldali működtetésű munkahenger felépítése, részei
Kétoldali működtetésű munkahenger felépítése, részei
Elem Megjegyzés
1 véghelyzet-csillapítás
(jelen esetben fix)
szűkített járat, melyen a közeg lassabban tud átjutni, ezzel a véghelyzet közelében rúgó hatását kelti
2 tömítés megakadályozza, hogy a két kamra között közegáramlás legyen
3 csúszógyűrű
  • a dugattyú megvezetésére szolgál
  • puha fém esetleg teflon
  • finoman megmunkált külső palást
4* hengertest magában foglalja az elő- és hátlapot
5* dugattyúrúd
  • ez az elem teszi lehetővé, hogy a dugattyú mozgását hasznosítsuk
  • finoman megmunkált felület jellemzi
6 ajakos tömítés tömítés tulajdonsága, hogy a közeg „belekap” és így nekifeszül a felületeknek a jobb tömítés érdekében
7 szennylehúzó gyűrű a dugattyúrúd felületére kívülről rákerülő szennyeződések ellen
8 siklócsapágy
  • dugattyúrúd megvezetésére szolgál
  • finoman megmunkált felület és puhább anyagminőség jellemzi
9 elülső kamra ha e kamra kerül nyomás alá, akkor a dugattyúrúd visszafele mozog
10* dugattyú
  • a henger belső terének felosztása
  • a dugattyúrúd keresztmetszeténél nagyobb felület biztosítása
11 állandó mágnes a házra kívülről szerelt érzékelők számára jelzi a dugattyú helyzetét
12 hátulsó kamra ha e kamra kerül nyomás alá, akkor a dugattyúrúd kifele mozog
13 csatlakozó menet
  • itt áramlik be a közeg a henger kamrájába
  • szerelés megkönnyítése végett menetes csatlakozó hüvelyek részére

*: fő elem, nem minden munkahengernél található meg a három elem (pl. van dugattyúrúd nélküli).

A munkahenger működési elve

A munkahenger működése
A munkahenger működése

A munkahenger baloldali kamrájába folyékony vagy légnemű anyagot engedve a dugattyúra nyomást gyakorol (p=F/A → F=p·A), amely hatására a dugattyú elkezd kifele mozogni. A baloldali kamra térfogata nőni kezd melyből következik, hogy a jobboldali kamra térfogata csökkenni fog. A jobboldalon lévő közeg ezért onnan folyamatosan elkezd kifele áramlani. A dugattyúrúd természetesen a dugattyúval egybe van rögzítve így az is mozog a folyamat alatt. Ha visszafele akarjuk húzni a dugattyúrudat, akkor nincs más dolgunk mint felcserélve a folyamatot, a jobboldali kamrába áramoltatni a nyomás alatt lévő közeget, miközben a baloldali kamra tartalmát hagyjuk kifele áramolni.

A munkahengerek csoportosítása

  • Működtető közeg szerint:
    • Pneumatikus
    • Hidraulikus
  • Lökethossz szerint: (L: lökethossz, D: dugattyúrúd átmérője)
    • Kis löketű (L / D < 1)
    • Normál löketű (L / D < 15-30)
    • Nagy löketű (L / D > 30)
  • Létrehozott mozgás alapján:
    • Lineáris
    • Forgó
  • Véghelyzet-csillapítás szerint:
    • Véghelyzet-csillapítás nélküli: a szerkezetileg kialakított véghelyzetnél minimális védelem van a dugattyú és a hengertest „összekoppanása” ellen. Ezeknél a hengereknél fontos, hogy a vezérlésnél gondoskodjunk a megfelelő maximális sebességről vagy a véghelyzeteknél történő lassításról. Általában nagy sebességgel mozgó vagy olcsó munkahengerek.
    • Véghelyzet-csillapításos: a véghelyzet előtt egy kis szakaszon a közeg áramlási keresztmetszete korlátozódik, ennek köszönhetően mint rugó, fékező elem hat.
      • Állítható: a fojtást állítani lehet, általában tűszelepes. Könnyebben optimalizálható a kívánt szempontokhoz
      • Fix: szerkezetileg kialakított, nincs lehetőség állításra
  • Működtetés szerint:
    • Egyoldali: csak az egyik mozgásirányba működtethető, a másik irányt vagy belső pl. rugó erő, vagy külső pl. gravitációs erő, súlyerő biztosítja.
    • Kétoldali: mindkét mozgásirányba működtethető
  • Speciális kivitelek, felépítések szerint:
    • Dugattyúrúd mechanikus rögzítési lehetőségel: ennek szükségessége lehet pl. szállítási okok vagy egyéb üzemen kívüli állapotok
    • Hőálló: nagyon magas, vagy nagyon alacsony hőmérsékleti tartományokra optimalizálva
    • Korrózióálló: erős korrózió elleni védelemmel ellátott hengerek. A tömítések jobban zárnak, dugattyúrúd és a hengertest anyaga ellenáll a lúgos vagy savas kémhatásoknak, oxidációnak, ide tartozik pl. az eső elleni védelem
    • stb.
  • Vezérelhetőség szerint:
    • Vezérelhető
    • Nem vezérelhető, pl. véghelyzet-csillapító, ütköző, sebesség és erő korlátozó


A hidraulikus és a pneumatikus munkahengerek összehasonlítása

Pneumatikus munkahenger Hidraulikus munkahenger
Ár olcsóbb drága
Kifejthető erő kisebb erők hatalmas erők
Megállítható tetszőleges helyzetben?
  • típustól függően lehetséges
  • kisebb erők tartására alkalmas
  • maximum 1/10 mm-es pontosság
  • igen
  • erő tartására alkalmas
  • akár μm-es pontosság
Egyenletes mozgási sebesség
  • nem igazán
  • terheléstől és típustól erősen függ
igen
Méretek kisebb, egészen kis méretek többnyire robusztus méret
Kenés
  • gyors, gyakori mozgások esetén szükséges
  • levegőbe porlasztott olaj
kenés a hidraulika olaj által biztosított
Működtető közeg és jellemzői
  • sűrített levegő
  • kis nyomás (4-16 bar)
  • szükség szerint olajporlasztással
  • nem igazán jelent veszélyt sem az azt használóra sem a környezetre
  • hidraulika olaj
  • nagy nyomás (20-400+ bar)
  • igen veszélyes az azt használóra és a környezetre egyaránt
    • csatlakozók rugós visszacsapó szeleppel szerelve
    • erős burkolatú házak
    • működés közben nem szabad szerelni sem a csatlakozó csöveket leválasztani!
Alkalmazási terület
  • gyártósorokon: pl. csomagolás, válogatás, stb.
  • kisebb terheléseknél légrugóként
  • építőiparban: légkalapács
  • gépiparban: prések, élhajlítók, lemezollók, stb.
  • építőipari gépeknél: daruk, anyagmozgató gépek, markolók, stb.
  • zsilip kapuknál
  • nagyon magas épületek kilengéseinek kompenzációjához
Dugattyú hasznos felülete a dugattyúrúd keresztmetszetéhez képest sokszoros többnyire minimális a dugattyúrúd felőli oldalon
Dugattyúrúd anyaga
  • elég változó
  • lehet akár alumínium vagy műanyag is

szinte minden esetben ötvözött, felületkezelt acél

üzemi hőmérséklet-tartomány
  • rosszabb mint a hidraulikus munkahengereké
  • szerkezetileg kell megoldani a hűtést, fűtést
  • munkaközeg nem igazán használható hőközlésre vagy hőelvonásra
  • jó, széles hőmérséklet-tartomány
  • a munkaközeg jó hővezető, hőközlésre és hőelvonásra alkalmas
Karbantartás
  • gyors mozgások miatt gyakrabban szükséges (tömítések kopása)
  • többnyire olcsó és egyszerű
  • ritkábban van szükség rá
  • a tömítések kismértékű áteresztése sem jelent "jelentős hibát"
  • többnyire drága és nem egyszerű

Típusok

A munkahengerek felépítése a pneumatikus és a hidraulikus munkahengereknél igen hasonló, az eltérés többnyire a működtető közeg fizikai tulajdonságából adódik.

A típusok felosztása és jellemzőik:

  • Vezérelhető hengerek:
    • dugattyúrudas hengerek: (legelterjedtebb típus)
      • létezik Szabványos és nem szabványos változata is
      • véghelyzetek száma szerint:
        • nincs meghatározható véghelyzete (pl. légkalapács)
        • két állású
        • három állású
        • 4 állású (pl. két munkahenger a hátlapjukon egymáshoz szerelve)
      • átmenő dugattyúrudas munkahenger (kétoldali dugattyúrúd kivezetéses)
      • teleszkóphenger
        • a dugattyúrúd több részből áll, melyek egymesba illeszkednek
        • nagy lökethossz, és a lökethosszhoz képest kis hosszúság jellemzi
        • hidraulikában használatos, általában hidraulikus emelőszerkezetekben használják
    • dugattyúrúd nélküli hengerek:
      • mechanikus csatlakozással
        • a dugattyú és a mozgató rész között szalag tartja a kapcsolatot
        • a dugattyúrúd közvetlenül van egybeépítve a mozgatott résszel
      • mágneses csatlakozással: a mozgatott rész és a dugattyú között mágneses erő tartja a kapcsolatot. Jól pozicionálható és egyszerű szerkezeti felépítés jellemzi.
    • tömlőhengerek:
      • pneumatikában használják, az átmérő és a hossz arányának függvényében húzó- vagy nyomó erő kifejtésére alkalmas:
        • húzó erő kifejtésére alkalmas, akkor ha a palást felülete nagyobb mint az átmérő által meghatározott felület (a nyomás a palást falán fejti ki a hatását)
        • nyomó erő kifejtése esetén pont fordított a felületek aránya, vagyis a palást felülete kisebb, mint az átmérő által meghatározott felület.
    • membrán hengerek:
      • pneumatikában használják, jellemzői: nagy erők kifejtésére alkalmas, lapos kivitelű, egyoldali működtetésű, nagyon kicsi lökethossz jellemzi (kb. max. a dugattyúrúd átmérőjének a fele)
      • általában tárgyak megfogására, befogására használják
    • forgató vagy átrakó hengerek:
      • fogaskerék-fogasléces:
        • jellemzők:
          • elfordulás szöge: párszor 360°
          • a dugattyúrúd mint fogasléc funkcionál, amely meghajtja a fogaskereket
          • fogaskerék méretétől, fogszámától és a dugattyú felületétől függően nagy nyomatékok leadására is képes
          • a tengely lehet átmenő furatos is (vákuum számára)
      • lamellás:
        • Jellemzői: az elfordulás szöge többnyire nem haladja meg a 270°-ot, de a felépítésből adódóan mindenképpen kevesebb mint 360°; dugattyú helyett lamella (lapát) van, amely a kihajtott tengelyhez van rögzítve, és azzal együtt forog; a tengely lehet átmenő furatos is (pl. vákuum számára); többnyire munkadarabok vákuumos átrakására használják.
  • Nem vezérelhető hengerek:
    • véghelyzet-csillapító, ütköző
      • jellemzően pneumatikában használt elem
    • sebesség- és erő korlátozó
      • jellemzően pneumatikában használt elem

A munkahenger rögzítése

A dugattyúrúd és a hengertest megfelelő rögzítése teszi lehetővé a kettő egymáshoz viszonyított relatív mozgását. A beépítés módjának helyes megválasztása nagyon fontos. Nem helyes megválasztás esetén a munkahenger nem kap elég szabadságot a mozgásához, melynek hatása a mozgó alkatrészek találkozásánál idő előtti kopások formájában jelentkezik. Ez jobb esetben csak a tömítések idő előtti elkopását vonja maga után, rosszabb esetben a hengertest belső fala, a dugattyú, a dugattyúrúd és a csúszó csapágyak idő előtti elhasználódását vagy akár a mozgó elemek befeszülését is eredményezheti.

Rögzítés a hengertesten

Sablon:SzakaszFormaFix rögzítés: Sablon:SzakaszFormaA hengertest szabadsága teljesen le van kötve, ha ezt a megoldást választjuk, akkor gondoskodni kell:

  • a dugattyúrúd és a mozgatott elem közötti kapcsolat szabadságáról, vagy
  • a mozgatott elem minél tökéletesebb megvezetéséről
rögzítés az előlapnál rögzítés a középső részen rögzítés a hátlapnál rögzítés az elő- és hátlapon

Sablon:SzakaszForma

Csuklós rögzítés: Sablon:SzakaszForma Lehetséges mozgások:

  • a csap tengelye körül forgás
  • gömbcsukló esetén még a gömbi középpont körül bármely irányba történő kismértékű elfordulás
rögzítés a középső részen rögzítés a hátlapnál rögzítés a hátlapnál gömbcsuklósan

Sablon:SzakaszForma Sablon:SzakaszForma

A dugattyúrúd és a mozgatott elem között

Sablon:SzakaszFormaFix rögzítés: Sablon:SzakaszFormaA dugattyúrúd és a mozgatott elem között nincs elmozdulási lehetőség
Sablon:SzakaszForma

Csuklós rögzítés: Sablon:SzakaszForma A dugattyúrúd és a mozgatott elem között

  • tengelyirányú forgás
  • gömbcsukló esetén még a gömbi középpont körül bármely irányban történő kismértékű elforgás
rögzítés csuklósan rögzítés gömbcsuklósan

Sablon:SzakaszForma

Fizkai egybeépítés nélkül: Sablon:SzakaszForma A dugattyúrúd csak löki és/vagy húzza a mozgatott elemet, szoros fizikai kapcsolat nincs
Sablon:SzakaszForma Sablon:SzakaszForma

Lásd még

Források

Külső hivatkozások