„Golgota” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Kgyt (vitalap | szerkesztései) idézőjelek |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: |
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[Kálvária]] szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre [[Jézus]]t, és itt is temették el. A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a [[Jézus]] keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a [[Jaffá]]-t [[Askelon]]-nal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt. [[Hadrianus]] császár i.sz. [[135]]-ben [[Iuppiter]] tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i.sz. [[IV. század]] táján [[Szent Ilona császárnő]] építtette fel a mai [[Szentsír-bazíliká]]t azon a helyen. Ma [[Jeruzsálem]] óvárosának keresztény negyedében található meg. |
||
[[Kategória:Biblia]][[Kategória:Izrael]][[Kategória:Keresztény hagyományok]] |
[[Kategória:Biblia]][[Kategória:Izrael]][[Kategória:Keresztény hagyományok]] |
A lap 2008. március 25., 10:01-kori változata
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a Kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust, és itt is temették el. A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffá-t Askelon-nal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt. Hadrianus császár i.sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i.sz. IV. század táján Szent Ilona császárnő építtette fel a mai Szentsír-bazílikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.