Xavier Cugat

Xavier Cugat (eredeti neve: Francisco de Asis Javier Cugat Mingall de Bru y Deulofeo) (Girona, 1900. január 26. – Barcelona, 1990. október 27.) katalán–kubai zenekarvezető volt, aki sokak szerint többet tett a latin zene egyesült államokbeli popzenébe való beáramlásáért, mint bármely más zenész. Desi Arnaz és Perez Prado Cugat nyomdokait követi.

Cugat Spanyolországban született, néven. Ötévesen családjával Kubába emigrált. Hegedűművésznek tanult, és játszott a havannai Nemzeti Színház zenekarában.

Valamikor 1915 és 1918 között Cougat New Yorkba ment, ahol a The Gigolos zenekarban játszott, a nagy tangóőrület idején.

Később a Los Angeles Timesnak dolgozott rajzolóként. Cougat karikatúráit idővel országszerte terjesztették.

A késői 1920-as években a hangosfilmek terjedésével újabb tangózenekart alapított, melynek sikerei voltak a korai rövid musicalekben. A korai 30-as évekre ő és csapata már híres filmekben is megjelent.

Cugat elvitte zenekarát New Yorkba, a Waldorf Astoria Hotel megnyitójára, és a szálloda állandó zenekarává váltak.

A következő harminc évet New York és Los Angeles között ingázva töltötte, hotelbeli, rádiós és filmbeli fellépésekkel. 1940-ben elkészült a Perfidia című dal felvétele, Miguelito Valdes énekes közreműködésével, mely nagy sikert aratott.

Cougat igyekezett lépést tartani a divattal, felvételeket készített a konga, a mambó, a csa-csa-csa, és a twist műfajában, melyekben saját stílusa volt. Felesége Charo, salsatáncosnő, akit 1966-ban vett el.

Cougatnak nem okozott túl sok gondot a művészi igényesség: „Inkább játszom a Chiquita Bananát a medencém mellett, mintsem Bachot játszva éhezzem”.

90 évesen, szívelégtelenségben halt meg.