„Merlene Ottey” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: pt:Merlene Ottey
BodhisattvaBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: hr:Merlene Ottey, ru:Отти, Мерлин
62. sor: 62. sor:
[[fi:Merlene Ottey]]
[[fi:Merlene Ottey]]
[[fr:Merlene Ottey]]
[[fr:Merlene Ottey]]
[[hr:Merlene Ottey]]
[[it:Merlene Ottey]]
[[it:Merlene Ottey]]
[[ja:マリーン・オッティ]]
[[ja:マリーン・オッティ]]
68. sor: 69. sor:
[[pl:Merlene Ottey]]
[[pl:Merlene Ottey]]
[[pt:Merlene Ottey]]
[[pt:Merlene Ottey]]
[[ru:Отти, Мерлин]]
[[sl:Merlene Ottey]]
[[sl:Merlene Ottey]]
[[sv:Merlene Ottey]]
[[sv:Merlene Ottey]]

A lap 2008. február 28., 01:14-kori változata

Ottey 1997-ben

Merlene Joyce Ottey (Jamaica, Pondside, 1960. május 10.), jamaicai származású szlovén atléta.

Nyolc érmet nyert az olimpiákon, háromszoros világbajnok, 14 világbajnoki érme van. Minden idők egyik legnagyobb atlétája, aki 44 éves korában még részt vett az athéni olimpián, és elődöntős lett száz méteren.

Élete

Hétgyermekes családba született negyedik gyerekként. Az atlétika felé édesanyja irányította. Iskoláiban a legjobb futók egyike volt. Az 1976-os montreali olimpia láttán határozta el, hogy el kell jutnia következő olimpiára.

1979-ben a nebraskai egyetemre került, és elvégezte a bölcsészkart. Ebben az évben bronzérmet nyert a Pánamerikai Játékokon kétszáz méteren. Az 1980-as moszkvai olimpián, majd Los Angelesben (1984), és Barcelonában (1992) is harmadik lett. Atlantában ötezred másodperc hátránnyal második lett Gail Devers mögött.

1999-ben doppingbotrányba keveredett és szlovén állampolgárságot kérve Ljubljanában telepedett le.

„Sokkolt, hogy hazám sportvezetői nem törődtek velem, nekem országra volt szükségem, amelynek színeiben versenyezhetek. Szlovén edzőmnek, Srdjan Djordjevicnek köszönhetően nem volt nehéz a választás. Jamaicában azt mondták rólam, megőrültem, de nem hiszem, hogy mások véleményére adnom kellene.”

A pekingi olimpia idejére 48 éves lesz, de lehet, hogy futni fog.

Összesen hét olimpián vett részt, háromszor szerzett ezüst-, ötször pedig bronzérmet. Kétszer végzett a 4., egyszer az 5., egyszer a 6. és egyszer a 8. helyen: így az olimpiák történetének pontszámait tekintve legsikeresebb sportolója.

1987 szeptembere és 1991 augusztusa között 57 versenyt nyert meg száz méteren, 200-on egymás után 36-szor volt veretlen.

Jamaicában 2,4 méter magas bronzszobrot állítottak neki.

Adatok

  • Magasság: 173 cm
  • Testsúly: 59 kg
  • Lakóhelye: Ljubljana, Szlovénia
  • Edző: Srdjan Djordjevic

Legnagyobb sikerei:

olimpia:
  • Moszkva (1980): bronzérem 200 m
  • Los Angeles (1984): bronzérem 100 és 200 m
  • Barcelona (1992): bronzérem 200 m
  • Atlanta (1996): ezüstérem 100 és 200 m; bronzérem 4×100 m
  • Sydney (2000): ezüstérem 4×100 m
világbajnokság:
  • Helsinki (1983): ezüstérem 200 m; bronzérem 4×100 m
  • Róma (1987) bronzérem 100 és 200 m
  • Tokió (1991) aranyérem 4×100 m; bronzérem 100 és 200 m
  • Stuttgart (1993): aranyérem 200 m; ezüstérem 100 m; bronzérem 4×100 m
  • Göteborg (1995): aranyérem 200; ezüstérem 100 és 4×100 m
  • Athén (1997): bronzérem 200 m
legjobb időeredményei:
  • 100 m: 10,74 mp (1996. szeptember 7., Milánó)
  • 200 m: 21,64 mp (1991. szeptember 13., Brüsszel)

Külső hivatkozások