„Rambo – Első vér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor: 52. sor:


== Érdekességek ==
== Érdekességek ==
* Az egyik kaszkadőr eltörte a hátát, mikor átogrott egy rendőrautót.
* Az egyik kaszkadőr eltörte a hátát, mikor átugrott egy rendőrautót.
* A Rambo név egy almacég márka nevéből származik.
* A Rambo név egy almacég márka nevéből származik.
* Japánul a Rambo, "erőszakot" jelent.
* Japánul a Rambo, "erőszakot" jelent.

A lap 2008. február 20., 17:00-kori változata

Rambo – Első vér
(First Blood)
1982-es amerikai film

IMDB 7,1/10 (24 993 szavazat)
IMDB 7,1/10 (24 993 szavazat)
RendezőTed Kotcheff
ProducerBuzz Feitshans
AlapműRambo (regény)
Műfaj
ForgatókönyvíróDavid Morrell
Michael Kozoll
William Sackheim
Sylvester Stallone
FőszerepbenSylvester Stallone
Richard Crenna
Brian Dennehy
David Caruso
Jack Starrett
ZeneJerry Goldsmith
OperatőrAndrew Laszlo
Gyártás
GyártóCarolco
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
+ magyar (szinkron)
Forgatási helyszín
Játékidő97 perc
Költségvetés14 millió dollár
Képarány2,35:1
Forgalmazás
ForgalmazóUSA Columbia TriStar
magyar InterCom
Bemutató1982. október 22.
Bevétel125 millió dollár
Kronológia
KövetkezőRambo II
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Rambo – Első vér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Rambo – Első vér, amiben először szerepel a megkeseredett vietnami veterán, John Rambo. A film főszerepét Sylvester Stallone játszotta, Will Teasle seriff karakterét Brian Dennehy alakította, Richard Creena pedig Samuel Trautman ezredes szerepében tűnik fel.

A film egy 1972-es regény, az Első vér alapján készült, amit David Morrell írt. A filmet Ted Kotcheff rendezte a producer Buzz Feitshans, az executive producer Mario Kassar és Andrew G. Vajna volt, a film pedig 1982 október 22-én jelent meg a mozikban.

Beharangozó reklámszöveg:

  • Ezúttal magáért kel harcolnia!

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

Egy vietnami veterán – John Rambo – egy amerikai kisvárosba érkezik. Rendhagyó öltözete miatt szinte azonnal felhívja magára a helyi seriff figyelmét. A rend túlbuzgó őre szeretné megelőzni a bajt, így minden különösebb ok nélkül távozásra szólítja fel az idegent. Rambo azonban nem szereti, ha mások mondják meg, mit csináljon, így amint a rendőr kitessékeli őt a város határán túl, azonnal visszafordul.

Letartóztatják, megmotozzák és fogdába zárják. A rácsok látványa, az erőszak, az őrök durvasága kínzó emlékeket ébreszt a veteránban – a háború alatt megtapasztalhatta, mit jelent fogságba esni. Rambo fogvatartóira támad és megszökik.

A Vietnamban tanult gerilla hadviselés szabályai szerint a közeli erdőség felé veszi az irányt. A „háború” egyenlőtlen felek közt zajlik: Rambo könnyedén iktatja ki üldözőit, a rendőröket, akik hamarosan erősítést kérnek a nemzeti gárdától, hogy megfékezzék a „gyilkológépet”, a férfit, aki csupán szeretett volna megpihenni városukban…

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Produkció

Különféle forgatókönyvek készültek Morrell regényéből, de mind a kukában végezték, de ekkor találtak rá a Rocky című filmmel befutott Stallone-ra, aki támogatta a projektet, mivel neki is szüksége volt egy kasszasikerre. Stallone sztárrá válásanak köszönhetően, bele tudott szólni a forgatóköny írásába, így érte el, hogy a filmben érzőbbé tegye John Rambo karakterét. Miközben Morrell regényében Rambo sok embert megöl a rendőrök közül, a filmben csupán csak megsebesíti őket.

Eredetileg Samuel Trautman ezredes szerepét Kirk Douglas játszotta volna, de Douglas azt akarta, hogy a film, Rambo halálával érjen véget. Mikor ezt nem voltak hajlandóak teljesíteni, kiszállt a produkcióból és helyére a beugró, Richard Crenna-t választották, akinek ez lett a leghíresebb szerepe.

Kritikai fogadtatás

A film elég jó kritikákat kapott. Chuck O' Leary dícsérte az érzői végződéssel bíró filmet, valamint Stallone alakítását és Jerry Goldsmith zenéjét. A rajongók jogosan tekintik ezt a filmet, nem csak a '80-as évek, de a világ egyik legjobb akciófilmjének is.

A Rambo-sorozat

John Rambo ikonikus termetét nem múlták fölül a későbbi folytatások. A Rambo II már csupán csak az akcióról szólt, ami azt eredményezte, hogy átmosta a kritikusok agyát. De ez nem akadályozta meg, hogy ez legyen az 1985-ös év második legtöbbet hozó filmje, mivel az első a Vissza a jövőbe volt.

Egy kisebb vita is kitört a sorozattal kapcsolatban, mivel Ronald Reagan nyíltan kimondta, hogy csodálja Rambo-t (így Reagan kapott egy becenevet: Ronbo). A negyedik Rambo film, a John Rambo címet kapta és feltehetőleg 2008-ban fogják bemutatni.

Érdekességek

  • Az egyik kaszkadőr eltörte a hátát, mikor átugrott egy rendőrautót.
  • A Rambo név egy almacég márka nevéből származik.
  • Japánul a Rambo, "erőszakot" jelent.
  • A Warner Brothers stúdió gondolkozott rajta, hogy a könyvből csinál egy történetet, Clint Eastwood, Steve McQueen, Al Pacino és Dustin Hoffman főszereplésével.
  • A producerek azon is gondolkodtak, hogy John Travolta szerepeljen-e az egyik Rambo részben.
  • Annak a sportboltnak, amit Rambo felrobbant, "The Outpost" volt a neve.
  • A könyv végén, Rambo meghal.
  • Eredetileg Rambo a filmben is meghalt volna, le is forgatták azt a jelenetet, de egy kisebb közönségnek tesztként levetítették és azok úgy döntöttek, hogy Rambo maradjon életben, mert úgy lesz lehetőség egy folytatás elkészítésére.
  • A filmről sokan mondják, hogy túlságosan erőszakos. Mindazonáltal a filmben csak egy ember hal meg, aki kiesik a helikopterből. Teasle viszont túléli, holott a könyvben nem ússza meg élve.
  • Azt a jelenetett, ahol Rambo leugrik a szikláról, maga Stallone csinálta meg. A rendező próbálta meggyőzni Stallone-t, hogy ne ő csinálja, mert túlságosan veszélyes. Aggodalma nem volt megalapozatlan, mivel Stallone három bordáját törte el a felvételkor.
  • Sylvester Stallone 3,5 millió dollárt kért a szerepért. Mario Kassar és Andrew Vajna producerek azt mondták, hogy maximum 2 millió dollárt kaphat. A többi 1,5 millió dollár a tévéadásokból származott.

Linkek