„Idrimi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Data Destroyer (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Idrimi''' ([[Halap]], ma [[Aleppo]], [[Kr. e. 1400]] körül) [[szíria]]i városfejedelem
'''Idrimi''' ([[Halap]], ma [[Aleppo]], [[Kr. e. 1400]] körül) [[szíria]]i városfejedelem.


[[Alalah]] városállam (ma [[Tell el-Acana]], Szíria) uralkodója volt. Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg barbár [[akkád nyelv]]en íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a [[hettita]] királyfeliratok voltak, s az [[ószövetség]]i történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a [[kánaán]]ban élő habiru (héber) törzseket említi.
[[Alalah]] városállam (ma [[Tell el-Acana]], Szíria) uralkodója volt. Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg barbár [[akkád nyelv]]en íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a [[hettita]] királyfeliratok voltak, s az [[ószövetség]]i történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a [[Kánaán]]ban élő habiru (héber) törzseket említi.


==Források==
==Források==
8. sor: 8. sor:


[[Kategória:Ókori közel-keleti irodalom]]
[[Kategória:Ókori közel-keleti irodalom]]
[[Kategória:Uralkodók]]

[[en:Idrimi]]
[[ca:Idrimi]]
[[gl:Idrimi]]
[[nl:Idrimi]]

A lap 2008. február 2., 18:02-kori változata

Idrimi (Halap, ma Aleppo, Kr. e. 1400 körül) szíriai városfejedelem.

Alalah városállam (ma Tell el-Acana, Szíria) uralkodója volt. Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg barbár akkád nyelven íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a hettita királyfeliratok voltak, s az ószövetségi történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a Kánaánban élő habiru (héber) törzseket említi.

Források

Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963 280 286 4