„Idrimi” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Idrimi''' ([[Halap]], ma [[Aleppo]], [[Kr. e. 1400]] körül) [[szíria]]i városfejedelem |
'''Idrimi''' ([[Halap]], ma [[Aleppo]], [[Kr. e. 1400]] körül) [[szíria]]i városfejedelem. |
||
[[Alalah]] városállam (ma [[Tell el-Acana]], Szíria) uralkodója volt. Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg barbár [[akkád nyelv]]en íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a [[hettita]] királyfeliratok voltak, s az [[ószövetség]]i történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a [[ |
[[Alalah]] városállam (ma [[Tell el-Acana]], Szíria) uralkodója volt. Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg barbár [[akkád nyelv]]en íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a [[hettita]] királyfeliratok voltak, s az [[ószövetség]]i történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a [[Kánaán]]ban élő habiru (héber) törzseket említi. |
||
==Források== |
==Források== |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
[[Kategória:Ókori közel-keleti irodalom]] |
[[Kategória:Ókori közel-keleti irodalom]] |
||
[[Kategória:Uralkodók]] |
|||
[[en:Idrimi]] |
|||
[[ca:Idrimi]] |
|||
[[gl:Idrimi]] |
|||
[[nl:Idrimi]] |
A lap 2008. február 2., 18:02-kori változata
Idrimi (Halap, ma Aleppo, Kr. e. 1400 körül) szíriai városfejedelem.
Alalah városállam (ma Tell el-Acana, Szíria) uralkodója volt. Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg barbár akkád nyelven íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a hettita királyfeliratok voltak, s az ószövetségi történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a Kánaánban élő habiru (héber) törzseket említi.
Források
Világirodalmi kisenciklopédia I-II (Budapest, 1976) ISBN 963 280 286 4