„Fehér sás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
==Leírása== |
==Leírása== |
||
Kúszó gyöktörzsű,10-25 cm magas tarackos növény. A tarackot barna pikkelyszerű allevelek borítják. Hajtásai ritkásan, sorokban fejlődnek. Szára mereven felálló, tompán háromélű, gyengén érdes |
Kúszó gyöktörzsű, 10-25 cm magas tarackos növény. A tarackot barna pikkelyszerű allevelek borítják. Hajtásai ritkásan, sorokban fejlődnek. Szára mereven felálló, tompán háromélű, gyengén érdes vagy sima. Tövén az allevelek sárgásbarnák. A levéllemez max. 1,5 mm széles, kb. fele olyan hosszú, mint a szár, élénkzöld, serteszerűen begöngyölődött, röviden kihegyezett, érdes. A virágzat 1 porzós és 1-3 termős füzérkéből áll, ezek kissé eltávolodnak egymástól, a porzós füzérkét a termősek gyakran túlnövik. A porzós füzérke 0,5-1,5 cm hosszú, szálas-lándzsás. A termős füzérke 0,5-1 cm hosszú, szálas, 2-6 ritka virágú, kanyargós tengelyű. Nyele vékony és egyenes, max. 3 cm hosszú. A virágzati murvalevél pelyvaszerű (zöld középérrel), hüvelye max. 1 cm hosszú, barnászöld, felül hártyás. A porzós pelyva lándzsás, tompa, fehér hártyás. A termős pelyva visszás tojásdad, hegyes, rövidebb a tömlőnél, fehér vagy halványbarna, hártyás, zöld középsávval. A tömlő gömbös, elliptikus vagy visszástojásdad, lekerekített-háromélű, 3,5-4 mm hosszú, szalmasárga-sötétbarna, fényes, sima, erezett, ülő, többé-kevésbé fokozatosan keskenyedik a vékony-kúpos, ferdén levágott csőrbe. A bibék száma 3. A termés tojásdad, háromélű, érés után majdnem fekete. Április-májusban virágzik. |
||
==Élőhelye== |
==Élőhelye== |
||
Elegyes karszterdők jellemzője. [[Dunántúli-középhegység]], [[Sopron]]: Szárhalmi-erdő, [[Kisalföld]]: [[Szigetköz]], [[Bükk]], [[Gödöllői-dombvidék]]. |
Elegyes karszterdők jellemzője. [[Dunántúli-középhegység]], [[Sopron]]: Szárhalmi-erdő, [[Kisalföld]]: [[Szigetköz]], [[Bükk]], [[Gödöllői-dombvidék]]. |
A lap 2008. január 26., 22:37-kori változata
Fehér sás | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Carex alba | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér sás témájú médiaállományokat és Fehér sás témájú kategóriát. |
A fehér sás (Carex alba) a pázsitfüvek (Poales) rendjébe, a palkafélék vagy sásfélék (Cyperaceae) családjába és a sás (Carex) nemzetségbe tartozó védett növény.
Leírása
Kúszó gyöktörzsű, 10-25 cm magas tarackos növény. A tarackot barna pikkelyszerű allevelek borítják. Hajtásai ritkásan, sorokban fejlődnek. Szára mereven felálló, tompán háromélű, gyengén érdes vagy sima. Tövén az allevelek sárgásbarnák. A levéllemez max. 1,5 mm széles, kb. fele olyan hosszú, mint a szár, élénkzöld, serteszerűen begöngyölődött, röviden kihegyezett, érdes. A virágzat 1 porzós és 1-3 termős füzérkéből áll, ezek kissé eltávolodnak egymástól, a porzós füzérkét a termősek gyakran túlnövik. A porzós füzérke 0,5-1,5 cm hosszú, szálas-lándzsás. A termős füzérke 0,5-1 cm hosszú, szálas, 2-6 ritka virágú, kanyargós tengelyű. Nyele vékony és egyenes, max. 3 cm hosszú. A virágzati murvalevél pelyvaszerű (zöld középérrel), hüvelye max. 1 cm hosszú, barnászöld, felül hártyás. A porzós pelyva lándzsás, tompa, fehér hártyás. A termős pelyva visszás tojásdad, hegyes, rövidebb a tömlőnél, fehér vagy halványbarna, hártyás, zöld középsávval. A tömlő gömbös, elliptikus vagy visszástojásdad, lekerekített-háromélű, 3,5-4 mm hosszú, szalmasárga-sötétbarna, fényes, sima, erezett, ülő, többé-kevésbé fokozatosan keskenyedik a vékony-kúpos, ferdén levágott csőrbe. A bibék száma 3. A termés tojásdad, háromélű, érés után majdnem fekete. Április-májusban virágzik.
Élőhelye
Elegyes karszterdők jellemzője. Dunántúli-középhegység, Sopron: Szárhalmi-erdő, Kisalföld: Szigetköz, Bükk, Gödöllői-dombvidék.