„Amszterdami szerződés” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→A változtatások: kiegészítés |
|||
4. sor: | 4. sor: | ||
==A változtatások== |
==A változtatások== |
||
Az Amszterdami szerződés fontos előrelépéseket hozott a közös kül- és biztonságpolitika területén (közös stratégiák, konstruktív tartózkodás). A legjelentősebb haladást a bel- és igazságügyi együttműködés közösségiesítésében érték el. A menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellenőrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az [[Az Európai Unió három pillére|Unió három pillére]] közül a harmadikból az elsőbe. A [[Schengeni egyezmény]]t beemelték az EU intézményi keretébe. A harmadik pillér fennmaradó részében pedig megerősítették a rendőri és bűnügyi együttműködést. Szintén említésre méltó, hogy [[Amszterdam]]ban sikerült elérni a foglalkoztatási politika közösségi szintre emelését. – A döntéshozatali és intézményi reformok területén azonban a szerződés csalódást keltett, a lényeges döntéseket ezen a területen lényegében véve elnapolták (később egy kormányközi konferencia, a [[Nizzai szerződés]], az [[Európai Konvent]] és egy újabb kormányközi konferencia foglalkoznak még a kérdéssel). |
Az Amszterdami szerződés fontos előrelépéseket hozott a közös kül- és biztonságpolitika területén (közös stratégiák, konstruktív tartózkodás). A legjelentősebb haladást a bel- és igazságügyi együttműködés közösségiesítésében érték el. A menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellenőrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az [[Az Európai Unió három pillére|Unió három pillére]] közül a harmadikból az elsőbe. A [[Schengeni egyezmény]]t beemelték az EU intézményi keretébe. A harmadik pillér fennmaradó részében pedig megerősítették a rendőri és bűnügyi együttműködést. Szintén említésre méltó, hogy [[Amszterdam]]ban sikerült elérni a foglalkoztatási politika közösségi szintre emelését. – A döntéshozatali és intézményi reformok területén azonban a szerződés csalódást keltett, a lényeges döntéseket ezen a területen lényegében véve elnapolták - ez az ún. "amszterdami maradék" (később egy kormányközi konferencia, a [[Nizzai szerződés]], az [[Európai Konvent]] és egy újabb kormányközi konferencia foglalkoznak még a kérdéssel). |
||
[[Kategória:Európai Unió]] |
[[Kategória:Európai Unió]] |
A lap 2008. január 20., 20:33-kori változata
1997. október 2-án aláírt Amszterdami szerződés az európai integráció alapvető szerződéseinek egyike.
A Európai Unió (EU) tagállamai 1996-ban kormányközi konferenciát hívtak össze a Maastrichti szerződés felülvizsgálására. Az EU megteremtésével túlságosan nagy lépést tett az európai integráció, és szükség volt az intézményrendszer hatékonyságának és demokratikus működésének újragondolására. Az EU keleti bővítése akár 10-14 új tagot jelenthetett.
A változtatások
Az Amszterdami szerződés fontos előrelépéseket hozott a közös kül- és biztonságpolitika területén (közös stratégiák, konstruktív tartózkodás). A legjelentősebb haladást a bel- és igazságügyi együttműködés közösségiesítésében érték el. A menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellenőrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az Unió három pillére közül a harmadikból az elsőbe. A Schengeni egyezményt beemelték az EU intézményi keretébe. A harmadik pillér fennmaradó részében pedig megerősítették a rendőri és bűnügyi együttműködést. Szintén említésre méltó, hogy Amszterdamban sikerült elérni a foglalkoztatási politika közösségi szintre emelését. – A döntéshozatali és intézményi reformok területén azonban a szerződés csalódást keltett, a lényeges döntéseket ezen a területen lényegében véve elnapolták - ez az ún. "amszterdami maradék" (később egy kormányközi konferencia, a Nizzai szerződés, az Európai Konvent és egy újabb kormányközi konferencia foglalkoznak még a kérdéssel).