„Küküllei János” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a kategorizálás |
Kata (vitalap | szerkesztései) nics forrás, most miből tegyem be az infoboxot |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Tótsolymosi Apród János'''. Kezdetben a [[királyi kancellária]] különböző tagozatain volt [[jegyző]]. Az [[1350]]-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben [[arad]]i és egri [[olvasókanonok]], 1353-ban [[zágráb]]i és [[székesfehérvár]]i kanonokság tulajdonosa, s haláláig [[erdély]]i [[kanonok]] és küküllei [[főesperes]] lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól [[esztergom]]i kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) [[esztergomi érsek]]i [[helynök]] volt. [[I. Lajos]] király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös [[káplán]]jává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években [[Visegrád]]on telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója [[nápoly]]i hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki '''Chronicon de Ludovico rege''' címen számontartott művét, mely az első világi [[életrajz]] a [[magyarországi irodalom]]ban. |
'''Tótsolymosi Apród János'''. Kezdetben a [[királyi kancellária]] különböző tagozatain volt [[jegyző]]. Az [[1350]]-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben [[arad]]i és egri [[olvasókanonok]], 1353-ban [[zágráb]]i és [[székesfehérvár]]i kanonokság tulajdonosa, s haláláig [[erdély]]i [[kanonok]] és küküllei [[főesperes]] lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól [[esztergom]]i kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) [[esztergomi érsek]]i [[helynök]] volt. [[I. Lajos]] király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös [[káplán]]jává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években [[Visegrád]]on telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója [[nápoly]]i hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki '''Chronicon de Ludovico rege''' címen számontartott művét, mely az első világi [[életrajz]] a [[magyarországi irodalom]]ban. |
||
==Források== |
|||
{{nincs forrás}} |
|||
[[Kategória:Magyar történetírók|Ku~kullei]] |
[[Kategória:Magyar történetírók|Ku~kullei]] |
||
[[Kategória:Esztergomi kanonokok|Ku~kullei]] |
[[Kategória:Esztergomi kanonokok|Ku~kullei]] |
||
A lap 2008. január 19., 16:21-kori változata
Tótsolymosi Apród János. Kezdetben a királyi kancellária különböző tagozatain volt jegyző. Az 1350-es évek elejétől egyházi hivatalt töltött be, s számos javadalmat szerzett: 1352-ben aradi és egri olvasókanonok, 1353-ban zágrábi és székesfehérvári kanonokság tulajdonosa, s haláláig erdélyi kanonok és küküllei főesperes lett (ez utóbbi címe melléknevévé is vált), 1358-tól esztergomi kanonok, majd két ízben (1363-1366, 1379-1387) esztergomi érseki helynök volt. I. Lajos király különös kegyébe fogadta, 1358-tól különös káplánjává, s kancelláriájában vezetőjegyzővé tette. Az 1360-as években Visegrádon telepedvén le 25 fejezetben megírta uralkodója nápolyi hadjáratait, majd Lajos halála után a király erényeiről írott 30 fejezettel, Lajos király életrajzával egészítette ki Chronicon de Ludovico rege címen számontartott művét, mely az első világi életrajz a magyarországi irodalomban.
Források
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |