„Albár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Külső hivatkozások
infobox
1. sor: 1. sor:
{{Szlovák település|
|nev=Albár
|kep=
|felirat=
|kerület=Nagyszombati
|járás=Dunaszerdahelyi
|regio=Dunamente
|rang=község
|magassag=114
|koordinatak={{coor dm|47|58|N|17|41|E|type:commune}}
|terulet=8,20
|nepesseg=583 ([[2005]])
|nepesseg_agglomeracio=
|nepsuruseg=71
|polgarmester=Bereczk Oszkár
|weboldal=
|cimer=Albár.jpg
|terkep=
}}
'''Albár''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dolný Bar'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]] [[Dunaszerdahelyi járás]]ában. Alsó- és Kisbár egyesüléséből keletkezett. 550 lakosa van.
'''Albár''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Dolný Bar'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]] [[Dunaszerdahelyi járás]]ában. Alsó- és Kisbár egyesüléséből keletkezett. 550 lakosa van.

[[Kép: Albár.jpg|right]]


==Fekvése==
==Fekvése==

A lap 2008. január 13., 23:18-kori változata

Sablon:Szlovák település Albár (szlovákul Dolný Bar) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. Alsó- és Kisbár egyesüléséből keletkezett. 550 lakosa van.


Fekvése

Dunaszerdahelytől 5 km-re délkeletre fekszik.

Története

A tatárjáráskor a falu elpusztult és korábbi gazdagságát már nem nyerte vissza. Első írásos említése 1245-ből származik.

Vályi András szerint " ALBÁR. Elegyes lakosú falu Poson Vármegyében, birtokosai Gróf Illésházy, Gróf Amade, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Felbár mellett úgy, hogy tsak egy út választya el tőle. Szélesen terjedett mezeje van, melly a’ gazdáskodásra minden természet ajándékjaival bővelkedik. Istvánfi Miklósnak lakó helye vala, és itt írta amaz esméretes Magyar Ország’ Historiáját; Fiának halálára írtt Deák Versei, most is látszatnak a’ templomban, jeles vagyonnyaihoz, ’s tulajdonságaihoz képest első Osztálybéli." [1]

1910-ben 475 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Források

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.