„Bikszád” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
50. sor: | 50. sor: | ||
'''Gyógyfürdője''': Már a XVII. |
'''Gyógyfürdője''': Már a [[XVII. század]]-ban is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet. |
||
A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a [[Kranchen|krancheni]], [[Gleichenberg|gleichenbergi]] és |
A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a [[Kranchen|krancheni]], [[Gleichenberg|gleichenbergi]] és |
||
[[Niedersters|niederstersi]] forrásokkal. |
[[Niedersters|niederstersi]] forrásokkal. |
A lap 2008. január 8., 23:38-kori változata
Bikszád település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Az Avas hegység keleti oldalán, Avasújfalu-tól északnyugatra fekvő település.
Története
Bikszád egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a XV. században is Bykzad-nak írták, s a Meggyesaljai Mórocz család volt birtokosa.
XVI. század-ban a Báthoryaké, majd a Lónyay, Rhédey, és később a Wesselényi családé volt.
1604-ben Hosszúmező és Técső határperében volt említve.
1660-ban Kemény János erdélyi fejedelem is ide húzódott téli szállásra.
Bikszád-nak a XVII. század óta két nevezetessége van: a kolostor és a gyógyfürdő.
Kolostora:
A Péter-és Pál-ról elnevezett bikszádi apátságot 1689-ben alapította Károlyi Ézsaiás trapezunti szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg.
1753-ban a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a XX. század elején is.
A kolostor búcsújáróhely, melyet mind a görög, mint a római szertartású hívek elzarándokolnak.
1898-ban egy tűzvészben a kolostor leégett, de rendfőnöke Pászthory Árpád újjáépíttette.
Gyógyfürdője: Már a XVII. század-ban is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet.
A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a krancheni, gleichenbergi és
niederstersi forrásokkal.
Már az 1800-1900-as években palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle.
A középkorban Bikszád erdőkkel borított környékén aranyat is bányásztak egy ideig.
A településnek a XIX. század első felében több birtokosa is volt: pl. a gróf Teleki, a gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Becsky, Darvay, Nagy, Szirmay, Máthay, Mándy, Dózsa, Tatár, Finta családok.
A XX. század elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család, és a Szent Bazil szerzetes rend volt.
Nevezetességek
- Görög katolikus templom - 1882-ben épült.
- Kolostor - Péter-és Pál-ról elnevezett bikszádi apátság.
- Gyógyfürdő.
Források
Borovszky Samu: Szatmár vármegye.