Bikszád

Bikszád település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Az Avas hegység keleti oldalán, Avasújfalu-tól északnyugatra fekvő település.

Története

Bikszád egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a XV. században is Bykzad-nak írták, s a Meggyesaljai Mórocz család volt birtokosa.

XVI. század-ban a Báthoryaké, majd a Lónyay, Rhédey, és később a Wesselényi családé volt.

1604-ben Hosszúmező és Técső határperében volt említve.

1660-ban Kemény János erdélyi fejedelem is ide húzódott téli szállásra.

Bikszád-nak a XVII. század óta két nevezetessége van: a kolostor és a gyógyfürdő.

Kolostora:

A Péter-és Pál-ról elnevezett bikszádi apátságot 1689-ben alapította Károlyi Ézsaiás trapezunti szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg.

1753-ban a Szent Bazil görög katolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a XX. század elején is.

A kolostor búcsújáróhely.

1898-ban egy tűzvészben a kolostor leégett, de rendfőnöke Pászthory Árpád újjáépíttette.

Gyógyfürdője: Már a XVII. században is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet. A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a krancheni, [[Gleichenberg|gleichenbergi és niederstersi forrásokkal.

Már az 1800-1900-as években palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle.

A középkorban Bikszád erdőkkel borított környékén aranyat is bányásztak egy ideig.

A településnek a XIX. század első felében több birtokosa is volt: pl. a gróf Teleki, a gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Becsky, Darvay, Nagy, Szirmay, Máthay, Mándy, Dózsa, Tatár, Finta családok.

A XX. század elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család, és a Szent Bazil szerzetes rend volt.

Nevezetességek

• Görög katolikus templom - 1882-ben épült.

• Kolostor - Péter-és Pál-ról elnevezett bikszádi apátság.

• Gyógyfürdő.