„Strukturalizmus” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Robot: következő eltávolítása: is:Formgerðarstefnan |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
[[Kategória:Kulturális antropológia]] [[Kategória:Nyelvészet]] [[Kategória:Pszichológia]] |
[[Kategória:Kulturális antropológia]] [[Kategória:Nyelvészet]] [[Kategória:Pszichológia]] |
||
[[Kategória:Irodalomelmélet]] |
[[Kategória:Irodalomelmélet]] |
||
[[en:Structuralism]] |
[[en:Structuralism]] |
||
[[ar:بنيوية]] |
[[ar:بنيوية]] |
||
28. sor: | 29. sor: | ||
[[he:סטרוקטורליזם]] |
[[he:סטרוקטורליזם]] |
||
[[ia:Structuralismo]] |
[[ia:Structuralismo]] |
||
[[is:Formgerðarstefnan]] |
|||
[[it:Strutturalismo (filosofia)]] |
[[it:Strutturalismo (filosofia)]] |
||
[[ja:構造主義]] |
[[ja:構造主義]] |
A lap 2008. január 7., 14:45-kori változata
A strukturalizmus eredetileg a pszichológiában jelent meg a 19. században (Wundt), majd az általános nyelvészet fő irányzata volt, amely az 1930-as – 1940-es évek során, a formalizmusból bontakozott ki. A strukturalizmus a nyelvet elemeire bontja és az ezen elemek közötti viszonyokkal foglalkozik. Az 1950-es években áttevődőtt a kultúra egyéb területeire is, gondolkodásmóddá vált. Jelentős eredményekre vezetett pl. az irodalomtudományban. Nagy hatással volt az irodalomelméletre és a művészettörténetre is. A művészettörténeti strukturalizmus Wiener Schule (Bécsi iskola) nevű művészettörténeti körből indult el. Középpontjában az egyes műalkotások elemzése áll. Ebben nagy eredményeket is ért el, de a műveket összekötő empirikus jelenségekre nem tudott magyarázatot adni.
Jelentős képviselői
- Claude Lévi-Strauss ("strukturális antropológia")
- Michel Foucault