„Kálium-hidrogén-karbonát” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cacattila (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Chembox new | Name = Kálium-bikarbonát | IUPACName = potassium hydrogen carbonate | OtherNames = kálium-hidrogén-karbonát, kálium-sav-karbonát | Section1 = ...”
(Nincs különbség)

A lap 2007. december 26., 15:28-kori változata

Kálium-bikarbonát
IUPAC-név potassium hydrogen carbonate
Más nevek kálium-hidrogén-karbonát, kálium-sav-karbonát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 298-14-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KHCO3
Moláris tömeg 100,11 g/mol
Megjelenés színtelen kristályok, vagy fehér por
Sűrűség 2,17 g/cm3, szilárd
Olvadáspont 100°C-120°C (elbomlik)
Oldhatóság (vízben) 32,2 g/100 ml (20°C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin
Veszélyek
MSDS kálium-bikarbonát
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek kálium-karbonát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-bikarbonát (más néven kálium-hidrogén-karbonát, kálium-sav-karbonát vagy E501ii) egy színtelen, szagtalan, enyhén lúgos kémhatású .

Kémiai tulajdonságok

A kálium-bikarbonát vízben jól, alkoholban nem oldódik. 100°C és 120°C között elbomlik, az alábbi reakcióegyenlet szerint:

K2CO3 (kálium-karbonát), H2O (víz), and CO2 (szén-dioxid)

Felhasználási területei

Hő hatására nagy mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel, ezért sütőporokban, valamint tűzoltókészülékekben széles körben alkalmazzák. Elsősorban reptéri tüzek elfojtásában nagyon hatékony, a nátrium-bikarbonátnál körülbelül kétszer gyorsabban eloltja a tüzet. Élelmiszerek esetén savanyúságot szabályozó adalékanyagként is alkalmazzák, E501ii néven. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs.

Külső források