„Fantázia (zenemű)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Lektorálás (helyesírás, wikisítés, gondolatismétlések mellőzése), ahogy NZS kérni szokta |
NZs (vitalap | szerkesztései) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
==A barokk zenében== |
==A barokk és klasszikus zenében== |
||
A [[barokk zene|barokk]]- és [[klasszikus zene|klasszikus zenében]] a fantáziák általában [[billentyűs hangszerek]]re íródtak, gyors futamokkal és némi [[fúga|fugatikus]] elemmel. A barokkból [[Johann Sebastian Bach]] ''Kromatikus fantázia és fúga'' ([[BWV 903]] - [[csemabaló]]), ''g-moll'' ill. ''c-moll fantázia és fúga'' (BWV 542, 537 - [[orgona]]) a példák, a klasszikból [[Wolfgang Amadeus Mozart]] ''d-moll fantáziá''ja ([[KV]]. 397 - [[fortepiano]]), de írtak fantáziákat más hangszerekre (pl. [[Georg Philipp Telemann]] [[hegedű]]- és [[fuvola]]fantáziái). [[Anglia|Angliában]] a [[gamba|gambákra]] írt műveket is jelentette. |
A [[barokk zene|barokk]]- és [[klasszikus zene|klasszikus zenében]] a fantáziák általában [[billentyűs hangszerek]]re íródtak, gyors futamokkal és némi [[fúga|fugatikus]] elemmel. A barokkból [[Johann Sebastian Bach]] ''Kromatikus fantázia és fúga'' ([[BWV 903]] - [[csemabaló]]), ''g-moll'' ill. ''c-moll fantázia és fúga'' (BWV 542, 537 - [[orgona]]) a példák, a klasszikból [[Wolfgang Amadeus Mozart]] ''d-moll fantáziá''ja ([[KV]]. 397 - [[fortepiano]]), de írtak fantáziákat más hangszerekre (pl. [[Georg Philipp Telemann]] [[hegedű]]- és [[fuvola]]fantáziái). [[Anglia|Angliában]] a [[gamba|gambákra]] írt műveket is jelentette. |
||
==A romantikus zenében== |
==A romantikus zenében== |
||
A lap 2005. szeptember 26., 14:00-kori változata
A fantázia (angolul: fantasia,fantasy, németül: Fantasie, franciául: fantaisie): egy zenei műfaj, amelynek a gyökerei az improvizációban keresendők.
A barokk és klasszikus zenében
A barokk- és klasszikus zenében a fantáziák általában billentyűs hangszerekre íródtak, gyors futamokkal és némi fugatikus elemmel. A barokkból Johann Sebastian Bach Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903 - csemabaló), g-moll ill. c-moll fantázia és fúga (BWV 542, 537 - orgona) a példák, a klasszikból Wolfgang Amadeus Mozart d-moll fantáziája (KV. 397 - fortepiano), de írtak fantáziákat más hangszerekre (pl. Georg Philipp Telemann hegedű- és fuvolafantáziái). Angliában a gambákra írt műveket is jelentette.
A romantikus zenében
Ugyan a fantázia a romantikus zene időszakában improvizációt jelentett, ezeket a műveket is rögzítették (pl.(Chopin, Schumann).
A kortárs zenében
A fantázia a kortárs zenében is jelen van , pl.
- Busoni Fantasia Contrappuntistica
- Corigliano Fantasia on an ostinato)
- Benjamin Britten Phantasia-quartett című műve oboára és vonósnégyesre.
.