„Wood Buffalo Nemzeti Park” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot:Zárójelek kurziválása |
a Robot: következő hozzáadása: ja:ウッド・バッファロー国立公園 következő módosítása: es:Parque Nacional del Búfalo de los Bosques |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
[[de:Wood-Buffalo-Nationalpark]] |
[[de:Wood-Buffalo-Nationalpark]] |
||
[[eo:Nacia Parko de la Arbara Bizono]] |
[[eo:Nacia Parko de la Arbara Bizono]] |
||
[[es:Parque |
[[es:Parque Nacional del Búfalo de los Bosques]] |
||
[[fi:Wood Buffalon kansallispuisto]] |
[[fi:Wood Buffalon kansallispuisto]] |
||
[[fr:Parc national Wood Buffalo]] |
[[fr:Parc national Wood Buffalo]] |
||
[[it:Parco nazionale Wood Buffalo]] |
[[it:Parco nazionale Wood Buffalo]] |
||
[[ja:ウッド・バッファロー国立公園]] |
|||
[[lt:Vud Bafalo nacionalinis parkas]] |
[[lt:Vud Bafalo nacionalinis parkas]] |
||
[[pl:Park Narodowy Wood Buffalo]] |
[[pl:Park Narodowy Wood Buffalo]] |
A lap 2007. december 26., 09:41-kori változata
Wood Buffalo Nemzeti Park | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Kanada |
Világörökség-azonosító | 256 |
Típus | Természeti helyszín |
Felvétel éve | 1983 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 59° 22′ 60″, ny. h. 112° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 59° 22′ 60″, ny. h. 112° 58′ 59″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wood Buffalo Nemzeti Park témájú médiaállományokat. |
A Wood Buffalo Nemzeti Park, amely Alberta tartomány északnyugati és az Északnyugati Tartomány déli észén fekszik, 44807 -nyi területével Kanada legnagyobb nemzeti parkja. 1922-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 bölény (Bos bison athabascae) él itt. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen ökoszisztéma fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása.
A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park geográfiailag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi deltatorkolata, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík gipszkarszt-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes fosszília-lelőhelyet találtak a kutatók.
A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.
Forrás
- Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963 430 381 1