Dreher család

Dreher család

A Dreher sörbirodalom története egy kis falusi serfőzdétől indul, ahol Franz Anton Dreher apjától tanulta meg a serfőzés fortélyait. Ő teremtette meg később a családi vállalkozás alapjait, s szerezte meg a Dreherek első sörgyárát. Ez lett a kiindulópontja az utódai által létrehozott óriási konszernnek, amelynek a XX. században már Kőbánya lett a központja, s amelytől csak a kényszerű államosítás miatt váltak meg a Dreherek. A világhírűvé vált sörösdinasztia históriája 175 évet ölel fel, amely idő alatt négy generáción át szállt apáról fiúra a sörfőző vállalkozás sikerének titka.

A Dreher sikertörténetében az 1796-os esztendő az első jelentős dátum. Ekkor bukkant fel elős zör ez a családnév a sörkészítés történetében, Franz Anton Dreher (1735-1820) ebben az évben vásárolta meg az 1632-ben alapított Klein-Schwechati Városi Serházat.

Fia, I. Dreher Antal (1810-1863) Ausztriában, Münchenben, majd Angliában tanulta ki a mesterséget. A szigetországi meste rek féltett titkainak ellesésében - a legenda szerint - üreges sétapálcájába rejtett sörminták is segítették. Schwechatra hazatérve 1840 körül bevezette az alsóerjesztésű sörtechnológiát, s kifejlesztett egy új sörtípust: a Lagerbiert. Később ennek köszönhette a „sörkirály” kitüntető címet. Pest és Buda serfőzdéi a XIX. század közepéig a Duna közelébe települtek le, hiszen a folyó korlátlan mennyiségben biztosította a sör- és maláta-készítéshez szükséges vizet. Kőbányára egy Münchenben tanult pesti sörfőzőmester, Schmidt Péter kiváló söre hívta fel a figyelmet. Schmidt ugyanis hatalmas sikert aratott a kőbányai sziklapincékben érlelt sörével. Később kiderült, hogy a mélyfúrással nyert kőbányai kutak vize kitünően alkalmas a sörfőzéshez, a pincék pedig állandó hőmérsékletet biztosítanak az ászokoláshoz, tároláshoz - vagyis az alsóerjesztésű „lagerbier” előállításához. A föllendülő kőbányai termelés nem kerülte el I. Dreher Antal figyelmét sem - annál is inkább, mivel az itteni sörök komoly konkurenciát jelentettek számára. 1856 és 1860 között többször is Pest-Budára látogatott, mire végül 1862-ben sikerült megvennie a cseh, osztrák és bajor konkurenciával küzdő Kőbányai Serház Társaság serfőzdéjét. További telkeket is vásárolt a bővítéshez, de halála (1863) miatt fiára várt, hogy megvalósítsa elképzeléseit.

Ifjabb Dreher Antal (1849-1920) még csak 14 éves volt apja halálakor, így csak 1870-ben vehette át a négy Dreher serfőzde (Schwechat, Kőbánya, Triest, Michelob) vezetését. Fejlesztette gyárai technológiáját és kapacitását, s a kőbányai hamarosan Magyarország legnagyobb sörgyárává vált. A körülötte egymás után épülő új serfőzdék (1892: Polgári; 1894: Király; 1910: Haggenmacher; 1912: Fővárosi Serfőzde) sem tudták megtörni Dreher Antal Serfőzdéjének fejlődését. A négy gyárból álló konszern 1890-ben már 1,2 millió hektoliternyi habos nedűt termelt.

Ifj. Dreher Antal három fia közül Dreher Jenőre bízta a kőbányai gyár irányítását, amely 1905-ben részvénytársasággá, majd 1907-ben az anyavállalattól független magyar céggé vált. Dreher Jenő sorra részesedést vásárolt a versenytársak, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt., a Barber és Klusemann Serfőzőházból, illetve az 1867-ben alakult Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. tulajdonából. A belőlük 1923-ban egyesült Dreher Kombinát 1928-ban beolvasztotta a kanizsai Király Serfőzde Rt.-t is. A grandiózus terjeszkedés eredményeképpen 1933-ban létrejött a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., amely kitűnő sörével mintegy 70 százalékban uralta a piacot, míg a másik két kőbányai gyárnak - a Polgári és a Fővárosi Serfőzdének - alig egynegyed szelet maradt. A Dreher Nyugat-Európában, Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is ismert, világhírű márkanévvé emelkedett. A második világháború után hamarosan ismét beindult a termelés, ám 1948. márciusában államosították a család magyarországi tulajdonát. Egy évvel később a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzdét összevonták a Polgári és a Fővárosi Serfőzdével, az Export Magyar Malátagyárral, valamint a Kanizsai Király Serfőzdével. A nagy múltú Dreherből így lett Kőbányai Sörgyár.

Ettől kezdve a Dreherek sorsa és a sörgyártás végleg elvált egymástól: a leszármazottak közül senki sem vitte tovább apáik mesterségét, és sem a gyár, sem termékei nem tarthatták meg a Dreher márkanevet.

Dreher Sörgyárak Zrt.

A vállalat története: Dreher Sörgyárak Zrt. egyike a három legnagyobb sörgyártónak Magyarországon. A sörgyár napjainkban is Kőbányán üzemel, ahol az eredeti szépségükben helyreállított ipartörténeti értékű épületekben ma már a legmodernebb technológiai eljárásokkal készülnek sörei.

• 1854 – Schmidt Péter a Kőbányai Serfőző Társaság alapítója elkészíti az első főzet Kőbányai Sert
• 1862 – id. Dreher Antal, a „Sörkirály” megvásárolja a Kőbányai Serházat. A
• 1870 – Ifj. Dreher Antal átveszi a vállalat irányítását. Fejlesztette gyárai technológiáját és kapacitását, s a kőbányai hamarosan Magyarország legnagyobb sörgyárává vált.
• 1905 – Ifj. Dreher Antal három fia közül Jenőre bízta a kőbányai gyár irányítását, amely 1907-ben Dreher Antal Kőbányai Serfőzdéje néven részvénytársasággá alakult. A vállalat az I. világháborúig piacvezető volt.
• 1923 – Dreher Jenő sorra részesedést vásárolt a versenytársak, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt., a Barber és Klusemann Serfőzőházból, illetve az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. Tulajdonából, majd a belőlük egyesült Dreher Kombinát 1928-ban beolvasztotta a kanizsai Király Serfőzde Rt.-t is.
• 1933 – létrejött a Dreher - Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőzde Rt., amely kitűnő sörével mintegy 70 százalékban uralta a piacot.
• 1948 – Dreher Jenő aláírj az államosításról szóló értesítést.
• 1949 – Megalakul a Kőbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalat.
• 1959 – Létrehozzák a Magyar Országos Söripari Vállalatot.
• 1971 – Megszületik a Söripari Vállalatok Trösztje.
• 1981 – Létrehozzák az önálló Kőbányai Sörgyárat.
• 1992 – A Kőbányai Sörgyár részvénytársasággá alakult.
• 1993 – A sörgyár a South African Breweries (SAB) tulajdonába került.
• 1997 – A vállalat felveszi a Dreher Sörgyárak Rt. nevet.
• 2002 – A South African Breweries és a Miller Brewing Company egyesülésével létrejön a SABMiller plc, a világ második legnagyobb sörgyártó vállalkozása, amely jelenleg sörgyárai, valamint szállítói szerződések révén 6 kontinensen, a világ több mint 60 országában van jelen. A londoni és a johannesburgi értékpapírtőzsdén jegyzett SABMiller plc. nemzetközi márkaportfoliója olyan nagy múltú, kiváló márkákat kínál, mint a Pilsner Urquell, a Peroni Nastro Azzurro, a Miller Genuine Draft, és a Castle Lager.

Magyar márkái:

• Dreher Classic
• Dreher Bak
• Dreher Alkoholmentes
• Arany Ászok
• Arany Ászok Alkoholmentes
• Kőbányai Sör

Import márkái:

• Pilsner Urquell
• Miller Genuine Draft

Licence márkái:

• Kozel
• Hofbräu

A Dreher sörgyár termékeit mesterséges adalékanyag hozzáadása nélkül, kitűnő alapanyagok, és védett forrásmajori kutakból származó, kristálytiszta víz felhasználásával készíti. A cég söreinek állandó ízminőségét az iparágban egyedülálló műszeres felszereltséggel rendelkező analitikai laboratóriumában végzett vizsgálatok, valamint folyamatos képzésben részesülő érzékszervi bíráló szakemberek garantálják.

Díjak: A Dreher Sörgyárak Zrt. termékei rendszeresen nyernek díjakat különböző versenyeken.

• Monde Selection nemzetközi minőségértékelő verseny: 31 arany, 13 ezüst és 4 bronz medalion (1980-2007)
• Nemzetközi Kiváló Minőség Trófea különdíj: Dreher Classic (2004, 2007), Dreher Bak (2006), Arany Ászok (2002)
• Nemzetközi Söripari Nagydíj (Brewing Industry International Awards, a Sörszakma "Oszkár" Gálája): Dreher Bak (2004, 2005), Arany Ászok (2005)

Környezetvédelmi díjak:

• Megtakarítás Díj (2003)
• „Zöld Béka” Díj (Közép-európai Környezeti Jelentés Díj, 2004)

Külső hivatkozások

• Franz Anton Dreher
• I. Dreher Antal
• Ifj. Dreher Antal a Sörkirály
• Dreher Jenő