„Vörös Hadsereg (magyar)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot:Zárójelek kurziválása |
|||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
|- |
|- |
||
|} |
|} |
||
Magyarok mellett nagyszámban harcoltak internacionalista gondolkodású oroszok, szlovákok és németek. |
|||
==A vezérkar== |
==A vezérkar== |
||
A lap 2007. december 18., 12:34-kori változata
A Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 25-én rendelte el a Vörös Hadsereg megalakítását.
A kezdetek
Mivel 1919. március 21-én az addigi Honvédelmi Minisztérium átalakult Honvédelmi Népbiztossággá, a honvédelmi népbiztos Pogány József, míg a népbiztos-helyettes Szántó Béla lett
Többen is állítják, hogy Pogány József nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, március 24-én alapított egy háromtagú tanácsot (Kun Béla, Bőhm Vilmos és Weltner Jakab személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s íly módon megtölteni a 200000-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből (Székely Hadosztály) és a Dunaőrségből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a Hadügyi Népbiztosságon. Április 1-jén az addig toborzottak létszáma összesen 20640 fő volt, az alábbi részletezésben:
| Hadosztály | Létszám |
|---|---|
| budapesti 1. hadosztály | 1655 fő |
| budapesti 2. hadosztály | 1661 fő |
| budapesti 3. hadosztály | 3275 fő |
| győri 4. hadosztály | 2362 fő |
| nyíregyházi 5. hadosztály | 2347 fő |
| szegedi 6. hadosztály | 1500 fő |
| székely különítmény | 7542 fő |
| tengerészdandár | 298 fő |
A toborzottak összlétszáma
| Dátum | Összlétszám |
|---|---|
| 1919. április 3. | 26449 fő |
| 1919. április 5. | 29743 fő |
| 1919. április 10. | 32832 fő |
| 1919. április 15. | 53524 fő |
Magyarok mellett nagyszámban harcoltak internacionalista gondolkodású oroszok, szlovákok és németek.
A vezérkar
A hadügy vezetésében meglévő viták miatt április 4-től öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: Kun Béla (KMP), Fiedler Rezső (KMP), Szántó Béla (MSZDP), Bőhm Vilmos (MSZDP) és Haubrich József (MSZDP)