„Nyáry család (bedegi)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2007. december 15., 00:00-kori változata

A Nyáry család (Bedeghi és berencsi gróf) neve a mai Somogy és Tolna megye határán, Tab közelében fekvő, ma már nem létező Nyár helységből ered. Itt fekszik az egyik előnevet adó Bedeg is, a mai Bedegkér község.

Fájl:Nyáry címer (1723).jpg

A Nyáry család 1723-as grófi címere

A család első ismert őse János, aki 1329-ben mint királyi megbízott jár el, a családfa a 15. század közepétől ismert. Első jeles tagja Gál Mátyás király udvari gyalogságának hadnagya és Somogy megye főispánja volt. A főnemesség sorába a családot az a Ferenc emelte, akit vitézségéért 1535-ben bárói ranggal jutalmaztak. Ő szerezte meg a másik előnevet adó Berencset. Örökösei, unokatestvérének, Miklósnak fiai, Lőrinc és Lajos két főág alapítói lettek, fiaik és ezek utódai részére I. Miksa király Ferenc bárói rangját 1573-ban kiterjesztette. Lőrinc fia Pál, és ennek fia István részben jeles törökverők, illetve a kor országos politikájának meghatározó személyiségei. Istvánt II. Ferdinánd 1632-ben grófi rangra emelt, amelyet akkor még kevés család viselt. Pál nővére Sárkándy Pálné, akinek lánya, Anna Balassi Bálint Célia nevű múzsájaként ismert; Pál lánya, ugyancsak Krisztina pedig befolyásos főurak, előbb Thurzó Imre majd Esterházy Miklós felesége lett. Ez utóbbi házasságból született Esterházy Pál herceg. Lőrinc főága fiágon 1682-ben, női ágon 1713-ban halt ki. Lőrinc fivérének Lajosnak az unokája, ugyancsak Lajos 1649-ben nádorjelölt volt, 1655-ben pedig III. Ferdinánd személyes grófi rangot kapott, amit a király dédunokája Zsigmond és gyermekei részére 1723-ban kiterjesztett. Zsigmond fia volt János, akinek négy fia, József, János, Ferenc és István a család négy ágának megalapítói. Húguk, Zsófia gróf Amade Ferenc felesége volt, fiuk Tádé (1783-1845) zeneszerző, Liszt Ferenc mecénása. A Lőrinc ág birtokai főleg Északkelet-Magyarországon, a Lajos ág birtokai a Felvidéken, a mai Nyugat- és Közép-Szlovákia területén feküdtek. A család jelenlegi mintegy félszáz tagja elsősorban Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában és Nagy-Britanniában él.

A család címerleírása

Négyelt pajzs: Az 1. és 4. kék mezőben befelé fordult, lovon vágtató, aranyzsinóros vörös mezbe öltözött lovag. Baljában (jobbjában) arany zászlót tart. A 2. és 3. vörös mezőben arany koronából kinövő befelé fordult arany oroszlán jobbjában (baljában) arany jogart, baljában (jobbjában) zöld leveles ágon három ezüst rózsát tart. Sisakdísz: a kinővő oroszlán. Takarók: jobbról arany-kék, balról arany-vörös.

A Nyáry család fontosabb tagjai

Nyáry Ferenc (1500 k. - 1551)

Nyáry Lőrinc (1515 k. - 1559)

Nyáry Pál (1550 k. - 1607)

Nyáry István (1585 k. - 1643)

Nyáry Krisztina (1604 - 1641)

Nyáry Rudolf (1828 - 1900)

Nyáry Ernő (1906 - 1987)

Források

Bánó Attila: Régi magyar családok - Mai sorsok, Gemini, Bp., 1996.
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi leszármazása, II. kötet, Tellér, Bp., 1993.
Nyáry Zsigmond: Nyáry de Bedegh et Berencs (kézirat) Bp., 1996.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A '''Nyáry család''' (Bedeghi és berencsi gróf) neve a mai [[Somogy vármegye|Somogy]] és [[Tolna vármegye|Tolna]] megye határán, [[Tab]]  közelében fekvő, ma már nem létező Nyár helységből ered. Itt fekszik az egyik előnevet adó Bedeg is, a mai [[Bedegkér]] község. [[Kép:Nyáry címer (1723).jpg|thumb|right|250px|A Nyáry család 1723-as grófi címere]]
-A család első ismert őse János, aki 1329-ben mint királyi megbízott jár el, a családfa a 15. század közepétől ismert. Első jeles tagja Gál [[Hunyadi Mátyás|Mátyás]] király udvari gyalogságának hadnagya és Somogy megye főispánja volt. A főnemesség sorába a családot az a Ferenc emelte, akit vitézségéért 1535-ben [[báró|bárói]] ranggal jutalmaztak. Ő szerezte meg a másik előnevet adó [[Berencsváralja|Berencset]]. Örökösei, unokatestvérének Miklósnak fiai Lőrinc és Lajos két főág alapítói lettek, fiaik és ezek utódai részére [[Miksa magyar király|I. Miksa]] király Ferenc bárói rangját 1573-ban kiterjesztette. Lőrinc fia Pál, és ennek fia István részben jeles törökverők, illetve a kor országos politikájának meghatározó személyiségei. Istvánt [[II. Ferdinánd]] 1632-ben grófi rangra emelt, amelyet akkor még kevés család viselt. Pál nővére Sárkándy Pálné, akinek lánya, Anna [[Balassi Bálint]] Célia nevű múzsájaként ismert; Pál lánya, ugyancsak Krisztina pedig befolyásos főurak, előbb [[Thurzó Imre]] majd [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] felesége lett. Ez utóbbi házasságból született [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] [[herceg]]. Lőrinc főága fiágon 1682-ben, női ágon 1713-ban halt ki. Lőrinc fivérének Lajosnak az unokája, ugyancsak Lajos 1649-ben [[nádor|nádorjelölt]] volt, 1655-ben pedig [[III. Ferdinánd]] személyes grófi rangot kapott, amit a király dédunokája Zsigmond és gyermekei részére 1723-ban kiterjesztett. Zsigmond fia volt János, akinek négy fia, József, János, Ferenc és István a család négy ágának megalapítói. Húguk, Zsófia gróf Amade Ferenc felesége volt, fiuk [[Amade Tádé|Tádé]] (1783-1845) zeneszerző, [[Liszt Ferenc]] mecénása. A Lőrinc ág birtokai főleg Északkelet-Magyarországon, a Lajos ág birtokai a Felvidéken, a mai Nyugat- és Közép-Szlovákia területén feküdtek. A család jelenlegi mintegy félszáz tagja elsősorban [[Magyarország|Magyarországon]], [[Szlovákia|Szlovákiában]], [[Ausztria|Ausztriában]] és [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniában]] él.
+A család első ismert őse János, aki 1329-ben mint királyi megbízott jár el, a családfa a 15. század közepétől ismert. Első jeles tagja Gál [[Hunyadi Mátyás|Mátyás]] király udvari gyalogságának hadnagya és Somogy megye főispánja volt. A főnemesség sorába a családot az a Ferenc emelte, akit vitézségéért 1535-ben [[báró|bárói]] ranggal jutalmaztak. Ő szerezte meg a másik előnevet adó [[Berencsváralja|Berencset]]. Örökösei, unokatestvérének, Miklósnak fiai, Lőrinc és Lajos két főág alapítói lettek, fiaik és ezek utódai részére [[Miksa magyar király|I. Miksa]] király Ferenc bárói rangját 1573-ban kiterjesztette. Lőrinc fia Pál, és ennek fia István részben jeles törökverők, illetve a kor országos politikájának meghatározó személyiségei. Istvánt [[II. Ferdinánd]] 1632-ben grófi rangra emelt, amelyet akkor még kevés család viselt. Pál nővére Sárkándy Pálné, akinek lánya, Anna [[Balassi Bálint]] Célia nevű múzsájaként ismert; Pál lánya, ugyancsak Krisztina pedig befolyásos főurak, előbb [[Thurzó Imre]] majd [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] felesége lett. Ez utóbbi házasságból született [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] [[herceg]]. Lőrinc főága fiágon 1682-ben, női ágon 1713-ban halt ki. Lőrinc fivérének Lajosnak az unokája, ugyancsak Lajos 1649-ben [[nádor|nádorjelölt]] volt, 1655-ben pedig [[III. Ferdinánd]] személyes grófi rangot kapott, amit a király dédunokája Zsigmond és gyermekei részére 1723-ban kiterjesztett. Zsigmond fia volt János, akinek négy fia, József, János, Ferenc és István a család négy ágának megalapítói. Húguk, Zsófia gróf Amade Ferenc felesége volt, fiuk [[Amade Tádé|Tádé]] (1783-1845) zeneszerző, [[Liszt Ferenc]] mecénása. A Lőrinc ág birtokai főleg Északkelet-Magyarországon, a Lajos ág birtokai a Felvidéken, a mai Nyugat- és Közép-Szlovákia területén feküdtek. A család jelenlegi mintegy félszáz tagja elsősorban [[Magyarország|Magyarországon]], [[Szlovákia|Szlovákiában]], [[Ausztria|Ausztriában]] és [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniában]] él.
 ==A család címerleírása==