„Folyó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 394. sor: | 394. sor: | ||
| [[Celebesz-tenger]] |
| [[Celebesz-tenger]] |
||
|- |
|- |
||
| |
| Shatt el-Arab-[[Tigris]]-[[Eufrátesz]] |
||
| [[Irak]], [[Irán]] |
| [[Irak]], [[Irán]] |
||
| 2 418 |
| 2 418 |
||
| 424. sor: | 424. sor: | ||
| [[Bengál-öböl]] |
| [[Bengál-öböl]] |
||
|} |
|} |
||
<sup>1</sup> A Tocantins-al, <sup>2</sup> [[Asszuán]]-nál |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2022. május 1., 13:56-kori változata
A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék (homok, kavics) borít. A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség. A legbővizűbb folyó az Amazonas.
A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.
Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.
A Föld folyóvizeiben összesen 1230 km³ víz mozog, ami a földi hidroszféra össztömegének mindössze 0,0001%-a.
A világ tíz leghosszabb folyója
A folyók valódi hosszúságát nehéz meghatározni, nem dönthetjük el pontosan, hogy hol is van az eleje, és sokszor a végét sem lehet pontosan meghatározni. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy folyó tóba, mocsárba, vagy egy másik folyóba ömlik. Az alábbi táblázatban szereplő adatok hozzávetőlegesek.
| Folyó neve | Hosszúság (km) | Vízgyűjtő terület (km²) | Ország |
|---|---|---|---|
| Amazonas | 6992 | 7 180 000 | Brazília |
| Nílus | 6853 | 3 400 000 | Egyiptom, Szudán, Uganda és Etiópia |
| Jangce | 6300 | 1 970 000 | Kína |
| Mississippi | 6212 | 3 248 000 | USA |
| Ob | 5410 | 2 990 000 | Oroszország (Szibéria) |
| Jenyiszej | 5115 | 3 132 000 | Oroszország (Szibéria) |
| Sárga-folyó | 4667 | 745 000 | Kína |
| Missouri | 4740 | 1 370 000 | USA |
| Kongó | 4700 | 3 680 000 | Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság |
| La Plata | 4498 | 3 140 000 | Argentína |
| Léna | 4472 | 2 500 000 | Oroszország (Szibéria) |
A világ legbővizűbb folyóinak listája
A vízhozam valamely vízfolyás kijelölt meder-keresztszelvényén (vízrajzi állomásnál) meghatározott időegység (l/s, m3/s, km3/év) alatt átfolyó vízmennyiség. Jelölése Q. A középvízhozam (Jelölése: KÖQ) a szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke egy meghatározott, akár több éves időszakon belül (bővebben lásd > vízhozam). Mérése a hidrometria feladatkörébe tartozik. Nagy folyóknál nem csak nehéz megmérni, hanem az évről évre változik is (ezért legtöbbször egy hosszabb periódus középértékét veszik figyelembe).
Az alábbi táblázat (részben az angol wikipédia alapján) az összes olyan tengerbe, lefolyástalan tóba torkolló folyót gyűjti egybe, melynek közepes vízhozama meghaladja a 2000 m3/s-ot.
1 A Tocantins-al, 2 Asszuán-nál
Források
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 132. o. ISBN 963-85773-9-8
- Eberhard Czaya: A Föld folyói (Gondolat, 1988)
