Relatív magasság

A relatív magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez önkényesen meghatározott mérték. A magasságot a megmérendő objektum környezetének egy fix pontjához képest állapítják meg. Nem keverendő a tengerszint feletti magassággal, más néven abszolút magassággal, amely egy pontosan kijelölt, egyezményes nemzetközi rendszeren alapul. A relatív magasság kiszámítható két tetszőleges pont abszolút magasságának a különbségeként is.

A topográfiai kiemelkedés (az angol szakirodalomban topographic prominence, a németben Schartenhöhe) a hegycsúcsok relatív magassága a legalacsonyabb olyan szintvonaltól számítva, ami a csúcsot még körbeveszi, de már nem vesz körbe magasabb csúcsot. Azaz legalább ennyi métert kell leereszkedni a csúcsról, hogy bármely, a csúcsnál alacsonyabb terepre jussunk. Azokat a csúcsokat, amelyek topográfiai kiemelkedése 1500 méternél nagyobb, ultra kiemelkedő csúcsoknak nevezzük (az angol szakirodalomban ultra prominent peak).

Gyakorlati alkalmazása, példák

A relatív és az abszolút magasság közötti összefüggés szemléltetése. Látható, hogy a relatív magasság két tetszőleges pont tengerszint feletti magasságának különbségéből kiszámítható.

A hétköznapi életben praktikai okokból gyakran használják a relatív magasságot. A tájfutók és túrázók is alkalmazzák, mert így könnyebben számíthatják ki, hogy mekkora szintkülönbséget kell megtenniük. A tornyok, templomok, illetve más magas épületek magasságát sem a tengerszinthez, hanem a terepszinthez vagy az alapjukhoz viszonyítják.

Az alábbi példák szemléltetik a relatív magasság használatának okait:

• A mexikói Parícutin vulkán abszolút magassága 2774 méter. Ennek hallatán sokan képzelhetnek el egy, a Magas-Tátránál is hatalmasabb hegyóriást. A valóság ezzel szemben az, hogy a vulkánnak a környezetéhez viszonyított relatív magassága csupán 457 méter. Ebből már kiderül, hogy nem maga a vulkán, hanem a környezete adja a magasságának legnagyobb részét.

• Ha két túrázó közül az egyik 500 méteres magasságból egy tengerszint feletti 1000 méter magas hegyre mászik, ugyanannyi utat tesz meg felfelé, mint a társa, aki a 4000 méteres Tibeti-fennsíkról felmászik egy 4500 méteres hegyre. Habár az utóbbi mászó 3500 méterrel magasabban lesz, hamar kiderül, hogy ugyanannyit másztak, mert mindkét csúcsnak a kiindulási ponthoz viszonyított relatív magassága 500 méter.

• Egy Etióp-magasföldön, 4000 méteres magasságban álló faház abszolút magassága jóval több, mint a Burdzs Kalifa 830 méteres épülete, a relatív magasságuk azonban ez utóbbi elsőbbségét mutatja.

• A topográfiai kiemelkedés egy újabb szempont a hegymászóknak, ami alapján hegyek listáit hozzák létre és az alapján választanak hegymászó célpontokat.

Források

• Abszolút és relatív magasság – Sulinet
• Adam Helman, The Finest Peaks: Prominence and other Mountain Measures, Trafford, 2005, ISBN 1-4120-5994-1
• Prominence and Orometrics: A Study of the Measurement of Mountains Aaron Maizlish 2003

Kapcsolódó szócikkek

• Tengerszint feletti magasság