„Tőke (közgazdaságtan)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
net |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Tőkén jelenleg a hosszabb időre befektethető [[pénz]]t, anyagi és szellemi [[javak]]at értjük. A [[klasszikus közgazdaságtan]] szerint a tőke az alapvető [[termelési tényező]]k összessége, ami [[vállalkozás]] elindításához és fenntartásához szükséges. |
Tőkén jelenleg a hosszabb időre befektethető [[pénz]]t, anyagi és szellemi [[javak]]at értjük. A [[klasszikus közgazdaságtan]] szerint a tőke az alapvető [[termelési tényező]]k összessége, ami [[vállalkozás]] elindításához és fenntartásához szükséges. |
||
== A tőke szerepe a gazdaságban == |
== A tőke szerepe a gazdaságban == |
||
A tőke a szabad [[piacgazdaság]]ok működését lehetővé tevő aktív elem. A [[nemzetgazdaság]]ok növekedését a tőke áramlást kezelő |
A tőke a szabad [[piacgazdaság]]ok működését lehetővé tevő aktív elem. A [[nemzetgazdaság]]ok növekedését a tőke áramlást kezelő bankrendszer<ref>Bankrendszeren adott országban az állam által létrehozott (engedélyezett) bankok összességét illetve törvényes működési kereteiket értjük. Például:[https://www.allamkincstar.gov.hu/files/A%20Kincst%c3%a1rr%c3%b3l/kozgazdasagi_fogalmak.pdf Közgadasági fogalmak]"Egyszintű bankrendszer: A monetáris politikáért felelős jegybank közvetlen hitelkapcsolatban van |
||
a vállalatok és lakosság széles körével...Kétszintű bankrendszer: A monetáris politikáért felelős jegybank nincs közvetlen |
|||
hitelkapcsolatban a vállalatok és lakosság széles körével."</ref> biztosítja, amely a [[Gazdasági rendszer|gazdaság]] [[megtakarítás]]ainak összegyűjtésével fedezi az újabb és újabb [[befektetés]]eket, [[Hitel (közgazdaságtan)|hitel]]nyújtás formájában. |
|||
A tőke felhalmozódással a befektetések aktívvá teszik a tőkét, ideális esetben megtérülő termelő eszközzé válik. |
A tőke felhalmozódással a befektetések aktívvá teszik a tőkét, ideális esetben megtérülő termelő eszközzé válik. |
||
= A tőke jellege szerinti csoportosítás == |
= A tőke jellege szerinti csoportosítás == |
||
A lap 2022. március 14., 19:41-kori változata
Tőkén jelenleg a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük. A klasszikus közgazdaságtan szerint a tőke az alapvető termelési tényezők összessége, ami vállalkozás elindításához és fenntartásához szükséges.
A tőke szerepe a gazdaságban
A tőke a szabad piacgazdaságok működését lehetővé tevő aktív elem. A nemzetgazdaságok növekedését a tőke áramlást kezelő bankrendszer[1] biztosítja, amely a gazdaság megtakarításainak összegyűjtésével fedezi az újabb és újabb befektetéseket, hitelnyújtás formájában. A tőke felhalmozódással a befektetések aktívvá teszik a tőkét, ideális esetben megtérülő termelő eszközzé válik.
A tőke jellege szerinti csoportosítás =
- Gazdasági tőke: a gazdaságban befektetett javak
- Kulturális tőke:
- Inkorporált: személyes képességek, műveltség, nyelvismeret, problémamegoldó képesség, minden, ami személyes képesség (ki milyen családból származik)
- Tárgyiasult: kulturális javakkal ellátottság (könyvek, CD, színházbérlet)
- Intézményesült: kulturális kompetencia (hozzáértés)
- Szociális tőke (kapcsolati tőke): társadalmi-társasági kapcsolat, amely gazdasági tőkévé konvertálható (aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé, vagy aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz). Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály.
Tőkejövedelem
A tőkejövedelem egy adott évben a befektetett tőke (anyagi és szellemi javak) által létrehozott új érték (hozzáadott érték).
Formái:
- nemzetgazdasági szinten: a bruttó hazai termék;
- vállalkozásoknál: a nyereség, melynek mutatója a befektetett tőkére (tárgyi eszközök és munkabér terheinek összege) eső nyereség egy adott évben (mérlegből számítható adat);
- pénzintézeteknél: a befektetett megtakarítások által kitermelt nyereség, kamatjövedelem;
- lakosságnál: pl. ingatlan bérbeadásából keletkező adózott jövedelem.
Források
Könyvek
- Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5
- Közgazdasági kislexikon. Főszerk. Gyenis János. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1977. ISBN 978-963-09-0881-8 (isbn 963-09-0881-6)
- Pénzügyi és Kereskedelmi Enciklopédia, Novotrade Rt., Budapest, 1988 ISBN 963-02-5661-4
- ↑ Bankrendszeren adott országban az állam által létrehozott (engedélyezett) bankok összességét illetve törvényes működési kereteiket értjük. Például:Közgadasági fogalmak"Egyszintű bankrendszer: A monetáris politikáért felelős jegybank közvetlen hitelkapcsolatban van a vállalatok és lakosság széles körével...Kétszintű bankrendszer: A monetáris politikáért felelős jegybank nincs közvetlen hitelkapcsolatban a vállalatok és lakosság széles körével."