„Stílus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 37. sor: | 37. sor: | ||
*[[Egyházi zene]] |
*[[Egyházi zene]] |
||
*[[Opera (színmű)|Opera]] |
*[[Opera (színmű)|Opera]] |
||
*[[ |
*[[Népzene]] |
||
*[[Kórus]] |
|||
*[[Népdal]] |
*[[Népdal]] |
||
*[[Magyar nóta]] |
*[[Magyar nóta]] |
||
A lap 2022. március 5., 15:39-kori változata
A stílus görög eredetű szó, amely a latin nyelven keresztül terjedt el világszerte. Eredetileg egy betűvetésre használt eszköz volt.[1] Manapság mindennemű közlés kifejezésmódját is értjük rajta.
Jelentései
Előfordul a szó tágabb értelmében is, amikor bármely művészeti ágba tartozó műalkotás művészi formanyelvéről beszélünk. Lehet átfogó jelentésű, mint korstílus és lehet szűkebb értelmezése az egyéni kifejezésmód kapcsán (viselkedésmód, cselekvésmód).
A stílust befolyásolja az közlő egyénisége, lelki állapota, az közlő és a hallgató viszonya. A közlésfolyamat minden tényezője hatással van a stílusra, háromnak azonban kiemelkedő a szerepe: a valóságnak, a közlőnek és a hallgatónak. A közlést folytatónak oly módon kell megfogalmaznia mondanivalóját, hogy a szándéka hatást tegyen a befogadóra. Ennek legfőbb feltétele a közlő és a befogadó feltételezett egyező intelligenciaszintje.
A nyelv és a stílus kapcsolatát az a körülmény is jelzi, hogy a szótárban igaz több jelentése is van a szavak egy részének, de a szövegbe helyezve már csak egy jelentésük érvényesül. Minden nyelvi elemnek van tehát egy, a szavak fogalmi jelentéséből adódó elsődleges jelentése (denotatív). Erre épülhet a kialakuló másodlagos érzelmi-hangulati-gondolati többletjelentés. Ez a stílusban végbemenő jelentésgazdagító folyamat (konnotáció). A másodlagos jelentés mindig hozzáadódik az elsődlegeshez. A stílus kifejezőerején, expresszivitásán azt is értjük, hogy mennyire közvetíti az érzelmeket, hangulatokat, a képzelet és a gondolatok mozgását. A stílus valamilyen módon mindig kifejezi a beszélő személyes kapcsolatát a témával, tartalommal.
Egyéb művészeti stílusok
Ezek különbözőek lehetnek mind témájukat, mind eszközeiket tekintve.
Építészeti stílusok
Kína
Iszlám
Keresztény
Európa
| Történelmi |
| .svg) | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nemzeti | Albánia · Ausztria · Belgium · Bosznia-Hercegovina · Bulgária · Ciprus · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Fehéroroszország · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Horvátország · Írország · Izland · Lengyelország · Lettország · · Litvánia · Macedónia · Moldova · Montenegró · Málta · Norvégia · Németország · Olaszország · Oroszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szerbia · Szlovákia · Szlovénia · Ukrajna | |||||||||||||||
| Regionális |
| |||||||||||||||
| Magyarország |
| |||||||||||||||
| Erdély | ||||||||||||||||
| Szakrális | ||||||||||||||||
Zenei stílusok
Festészeti stílusok
Európa festészete
Japán művészete
Kína művészete
Jegyzetek
- ↑ Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (Könyvtár és információtudományi szakfolyóirat) (magyar nyelven). Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 2004 [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
Források
- A stílus (érettségi tételek). Suliháló. (Hozzáférés: 2014. május 8.)