„Szukkúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kis bővítés, átrendezés, és akkor így már nem fordítás |
a +kat. |
||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
[[Kategória:Pakisztán települései]] |
[[Kategória:Pakisztán települései]] |
||
[[Kategória:Szindh]] |
|||
A lap jelenlegi, 2022. február 23., 11:11-kori változata
| Szukkúr (سكهّر, Sukkur) | |
 | |
| Maszum Sáh mauzóleuma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Pakisztán |
| Tartomány | Szindh |
| Alapítás éve | 1862 |
| Körzethívószám | 071 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 499 900 fő (2017) |
| Tszf. magasság | 67 m |
| Terület | 5165 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 27° 41′ 58″, k. h. 68° 52′ 02″Koordináták: é. sz. 27° 41′ 58″, k. h. 68° 52′ 02″ | |
| Szukkúr weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szukkúr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szukkúr (urdu nyelven: سكهّر, angolul: Sukkur) város Pakisztán délkeleti részén, Szindh tartományában. Lakossága 850 ezer fő volt 2011-ben.
Földrajz[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
A város az Indus folyó mellett fekszik, a Thár-sivatag peremén. Az Indus túlpartján Rohri városa található, amellyel Szukkúrt híd köti össze, a két település között, a folyó szigetén pedig a régen nagy stratégiai jelentőséggel bírt bukkúri erőd emelkedik. Az Indul felé lejtő, alacsony, csupasz mészkőgerincekre települt rá a város újabban épített része. A település vasúton és főúton összeköttetésben áll Kvettával, Multánnal és Karacsival is.[1]
2010 nyarán óriási áradás pusztított a térségben, a város lakóinak mintegy 80%-a volt kénytelen elhagyni otthonát.[1]
Éghajlat[szerkesztés]
A nyár forró, a napi csúcshőmérséklet átlagosan 35°C, de a hőmérséklet időnként az 50°C-ot is elérheti. A tél hűvös, átlagosan 7-22°C között alakul. Az évi csapadékmennyiség 90 mm.
Gazdaság[szerkesztés]
Szukkúr jelentős ipari és kereskedelmi központ. Fontosabb iparágai a textilipar, a malomipar, továbbá cementet, gyógyszert, dohányt, cukrot, bőrárut, valamint mezőgazdasági és vízi közlekedési eszközöket is előállítanak. A helyi kézművesek fő termékei a bőr-, selyem-, cserép- és fémáruk (például ollók, dohányszelencék). Kulturális központ több felsőoktatási intézménnyel.[1]
Nyelv és vallás[szerkesztés]
A lakosság 72%-a szindhiül beszél, 15,5% urduul, a maradék egyéb nyelveken. Az emberek kb. 95%-a muzulmán, 5% hindu vallású.
Nevezetességek[szerkesztés]
Az óvárosban számos régi síremlék és mecset látható, például az 1607 körül épült Maszúm Sáh-minaret.
