„Istár-kapu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Berlin múzeumai kategória eltávolítva; A berlini Múzeum-sziget múzeumai kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Infobox |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{hely infobox |
|||
|pozíciós térkép = Irak |
|||
}} |
|||
[[Fájl:Pergamonmuseum Ishtartor 06.jpg|bélyegkép|263px|Az Istár-kapu]] |
[[Fájl:Pergamonmuseum Ishtartor 06.jpg|bélyegkép|263px|Az Istár-kapu]] |
||
A lap 2022. január 26., 00:23-kori változata
Istár-kapu | |
Ország | Németország Irak |
Település | Hilla |
Névadó | Istár |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 32° 32′ 36″, k. h. 44° 25′ 20″Koordináták: é. sz. 32° 32′ 36″, k. h. 44° 25′ 20″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Istár-kapu témájú médiaállományokat. |
Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr. e. 605–562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.
Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Elő-ázsiai Múzeumban található, amely a Pergamon Múzeum része. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett a felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel díszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.
Források
- Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. ISBN 3-8053-1325-X
- Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. ISBN 3-8053-2778-1
- Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal
- Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0