„Motorkerékpár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
A(z) Berva,_Panni,_Tünde_(3).jpg nevű fájlt Polarlys törölte a Commonsból: „Copyright violation; see Commons:Licensing (F1)” |
A(z) Berva,_Panni,_Tünde_(4).jpg nevű fájlt Polarlys törölte a Commonsból: „Copyright violation; see Commons:Licensing (F1)” |
||
| 60. sor: | 60. sor: | ||
||||[[Tünde (motorkerékpár)|Tünde]] |
||||[[Tünde (motorkerékpár)|Tünde]] |
||
||||||Berva Moped |
||||||Berva Moped |
||
File:Berva, Panni, Tünde (9).jpg|Panni |
File:Berva, Panni, Tünde (9).jpg||Panni |
||
File:Berva, Panni, Tünde (4).jpg|Panni |
|||
File:Berva, Panni, Tünde (5).jpg||||Berva moped |
File:Berva, Panni, Tünde (5).jpg||||Berva moped |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2022. január 24., 12:23-kori változata
| Motorkerékpár | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A motorkerékpár (hagyományos becenevén motorbicikli vagy egyszerűen motor), egynyomtávú, kétkerekű motoros közlekedési eszköz. Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz.[1][2] Világszerte kb. 200 millió darab van használatban[3] beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket. A motorkerékpárok a KRESZ értelmében két vagy három kerekű járművek, melyeknek tömege 400 kg alatti, motorjuk pedig 50 cm³ feletti, amivel 45 km/h-t meghaladó a tervezett sebességük. A 2000-es évekre azonban elterjedtek a négykerekű motorkerékpárok is, leginkább a quadok, amik főleg terepen való közlekedésre készült járművek.
A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el. A motorkerékpárnak oldalkocsija is lehet.
Története
Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").
Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belsőégésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.
Az első világháborúig az Indian volt a legnagyobb motorkerékpárgyártó.[4] Évente kb. 20000 motort állított elő.[5] 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították.[6][7] Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó.[8][9][10]
Kapcsolódó szócikkek
Motorkerékpárok stabilitási problémái
A motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:
- Az eldőlés jól ismert jelenség kis sebességnél, és könnyű elkerülni valamivel nagyobb sebességgel.
- A remegés (AVI file) az első kerék nagy frekvenciájú (7–9 Hz) oszcillációja. Gyakran viszonylag veszélytelen, de idegesítő. Ez mérsékelt sebességeknél jelenhet meg.
- A lengés (AVI file) a teljes jármű kis frekvenciájú (2–3 Hz) oszcillációja. Nagyobb sebességeknél instabillá válhat végzetes következményekkel.
A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:
- A lengő oszcillációk tompulnak, ha a vezető csökkenti a gördülési szöget.
- A kerékkarakterisztika és a keréknyomás fontos változói a motor viselkedésének nagy sebességnél.
- A stabilitás nézőpontjából kívánatos az oldalirányú merevséget a lehetséges mértékben növelni, és lehetséges, hogy a hátsó keretnél létezik optimuma a torziós merevségnek.
- Az oldalirányú merevség szokásos szintjei a kerék orsónál jelentősen rontják a remegési módú csillapítást, a remegési frekvencia jelentős módosítása mellett, és enyhén csökkentik a lengési mód csillapítását is nagy sebességeknél.
- Az oldalirányú torzításnak a lehetséges mértékben ellen kell állni, az első villa torziós tengelyének a lehetőség szerint alacsonyra való állításával.
- A lengés csillapításában a legnagyobb szerepe a hátsó kerék kanyarodási és kerékdőlési merevségének, és relaxációs hosszának van, és az első kerék hasonló paramétereinek kevésbé.
- Többek között a merev vázak, a hosszú kerékalap, a hosszú nyom és a lapos kormányszög növeli az lengési módú csillapítást.
- A hátsó lengéscsillapító legyengült csillapítása, a hátsó terhelés és a megnövekvő sebesség erősíti kenyarodáskor az lengési tendenciákat.
- A hátsó terhelést viselő szerkezet megfelelő merevsége és csillapításai sikeresen csillapíthatják az lengési és remegési oszcillációkat.
Biztonság
A motorkerékpárok jellegük miatt nem rendelkeznek olyan külső karosszériával, mint az autók, amelyek jelentősen megvédenék az utast, emiatt és a motorkerékpár két kerekéből adódó instabilitás miatt a motorkerékpár fokozottabban rejt magában balesetveszélyt: karosszéria híján a motorkerékpárt magát nemigazán lehet olyan autóknál jellemző biztonsági eszközökkel felszerelni, amelyek védelmet nyújtanának, emiatt a motorosnak megfelelő védőruházatot kell viselnie, ami megvédi a menetszéltől és az esetleges balesetekből származó sérülésektől.
A legjellemzőbb ilyen holmik:
- Bukósisak
- Motorosdzseki, lehetőleg protektoros védőelemekkel
- Motorosnadrág, szintén védőelemekkel
- Motoroskesztyű, kezet védő védőelemekkel
- Motoroscsizma, főleg acélbetétes kivitelben
Galéria
Motorkerékpárok, mopedek, robogók reklámjai magyar gyufacímkéken:
-
Panni
-
Berva moped
Jegyzetek
- ↑ Hiroko Nakata. „Motorcycle makers battle it out in Vietnam”, Japan Times, 2008. október 8.. [2012. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. március 11.) (angol nyelvű)
- ↑ Alexei Barrionuevo. „That Roar in the Jungle Is 15,000 Motorbikes”, The New York Times, 2008. november 3. (Hozzáférés ideje: 2009. március 11.) (angol nyelvű)
- ↑ (2006) „Fuel Cell Powered Motorcycles” (angol nyelven). Journal of the Society of Automotive Engineers of Japan 60 (1), 90-93. o. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0385-7298. (Hozzáférés: 2009. november 3.)
- ↑ Walker, Mick. Motorcycle: Evolution, Design, Passion. Johns Hopkins University Press (2006. április 18.). ISBN 9780801885303
- ↑ Youngblood, Ed. „The Rise and Fall (2001 június)” 55 (6), Kiadó: American Motorcyclist Assoc.
- ↑ Prashad, Sharda (2006. április 16.). „HOG WILD; U of T professor Brendan Calder is one of the legions of baby boomers who have helped to ensure the success of the Harley- Davidson brand name, not to mention its bottom line.”, Toronto, Ont., A.16. o.
- ↑ Cato, Jeremy. Harley-Davidson at 100, E.1.Fro. o. (2003. augusztus 8.)
- ↑ Vance, Bill: Motoring Memories: DKW/Auto Union, 1928 - 1966. Canadian Driver, 2009. április 24.
- ↑ de Cet, Mirco. The illustrated directory of motorcycles (2002). MotorBooks/MBI Publishing Company, 128. o.. ISBN 0760314179, 9780760314173
- ↑ Walker, Mick. Mick Walker's German Racing Motorcycles. Redline Books, 61. o. (1999). ISBN 0953131122, 9780953131129
További információk
- The Control and Stability Analysis of Two–wheeled Road Vehicles Simos Evangelo (angol)
- Linkgyűjtemény a motorkerékpárról
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}